A króm, mint alapvető nyomelem

A króm neve az ógörög chroma szóból ered, ami szín, színest jelent, mivel a króm vegyületeire jellemző, hogy különböző színűek, a narancssárga, zöld, kék, ibolya, piros színek miatt nagy változatosságot mutatnak.

Körülöttünk mindenhol megtalálható elem, a levegőben, vízben, talajban, ételeinkben is széles körben előfordul.

Étrendünkben  legfőképpen a húsok, halak, rákok, diófélék, a teljes kiőrlésű gabonák, a tojás azok a táplálék-forrásaink, melyek kifejezettebb  mértékben krómot is tartalmaznak.

Amikor étrendi krómról beszélünk, melyre az emberi testnek van szüksége, akkor a háromértékű formájáról van szó. Az ételben található mennyisége arányában véve kicsi, mennyiségét meghatározza nem csak a tápanyag típusa, de az előállítása is. Biológiai hasznosulása alacsony: alig 0,5-2%.

A króm biológiai jelentőségére az 1950-es évek végén egy felfedezéssel irányult rá a figyelem. A normál vércukorszint fenntartásának képességét írták le olyan patkányokon amelyeknél az életkorral arányosan  a funkciónak romlani kellett volna. Táplálékukban a sörélesztő volt a króm tápanyagforrás.  Egy szerves krómforrást azonosítottak, mint aktív összetevőt és a komplex a „Glükóztolerancia Faktor” (GTF) elnevezést kapta.(1) A GTF fokozza az inzulinműködést, de a pontos mechanizmus még nem teljesen ismert. Feltételezhető, hogy a sejtmembránon keresztül történő szállítás elősegítésével támogatja a sejtek inzulinfelvételét.

Napjainkra felsorakozó tudományos megállapítások már a krómot az alapvető nyomelemek közé sorolják, amely fokozza az inzulinműködést,  befolyásolja a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserét. Összességében kimondható, hogy azzal, hogy számos enzimrendszerben szerepet játszik és így  részt vesz a makrotápanyagok normál anyagcseréjében, mindannyiunk esetén az alapvető fiziológiai folyamataink támogatását jelenti a króm napi igényének biztosítottsága.

Hatásai előremutatnak, jelentős szerepet tulajdonítanak neki: a vércukorszint egyensúlyára kifejtett előnyös hatása miatt.

A túlzott cukorbevitel igazoltan a króm fokozott kiválasztását okozza. A folyamat hosszabb távon elhízáshoz és cukorbetegséghez vezet. A króm tápanyagforrásból való pótlása a cukorháztartást kedvező irányban befolyásolja, a kóros cukor-toleranciát javítja (2), inzulinnal kezelt cukorbetegek inzulinigényét csökkenti.

2007-ben 41 vizsgálat eredményeinek összegzése (metaanalízise) azt találta, hogy a krómkiegészítés javítja a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők vércukorszintjének szabályozását. (3)

Napi  króm szükségletünk

Az optimális krómbevitelhez változatos, kiegyensúlyozott, tudatos étrend követés szükséges!

Ez nem könnyen teljesíthető. Felmérés szerint az átlag populáció 90%-a nem fogyaszt elegendő krómot. A problémát az is tetőzi, hogy a túlzott cukorbevitel (szénhidrát bevitel) a króm fokozott kiürülését okozza.

Az európai ajánlás napi 40 µg , (Commission Directive 2008/100/EC of 28 Oct 2008) ugyanakkor a már fennálló csökkent-, inzulinra való érzékenység,-  amely esetenként testsúlytöbblettel is együtt jár, indokolhat  nagyobb króm igény is, amit a normál táplálékunk nem tud minden esetben biztosítani. Ilyenkor kell számításba venni, a krómpótlás kiegészített formáját, amelyre a szerves króm sók közül is felszívódási képességében kiemelkedik a króm-pikolinát. Ilyen készítmény a Goodwill KRÓM étrend-kiegészítő ami, 100 µg króm tartalmú.  A C-vitamin  együttes adása segíti a króm felszívódását.

Tartalomjegyzék:

1. Schwarz K, Mertz W. (1959) Chromium III and the glucose tolerance faktor.Archives of Biochemistry and Biophysics 85:292-295

2. Jeejeebhoy KN, Chu RC, Marliss EB, Greenberg GR and Bruce-Robertson A, 1977. Chromium deficiency, glucose intolerance, and neuropathy reversed by chromium supplementation, in a patient receiving long-term total parenteral nutrition. American Journal of Clinical Nutrition, 30, 531-538.

3. Balk EM et al. (2207) Effect of Cromium supplementation on glucose metabolism and lipids: a systematic rewiew of randomised controlled trials. Diabetes Care:30:2154-2163

4. Pittler MH, Stevinson C and Ernst E, 2003. Chromium picolinate for reducing body weight: meta-analysis of randomized trials. International Journal of Obesity and Related Metabolic Disorders, 27, 522-529.

5. Volpe SL, Huang H-W, Larpadisorn K and Lesser II, 2001. Effect ofchromium supplementation and exercise on body composition, resting metabolic rate and selected biochemical parameters in moderately obese women following an exercise program. Journal of the American College of Nutrition, 20, 293–306.

6. Grant KE, Chandler RM, Castle AL and Ivy JL, 1997. Chromium and exercise training: effect on obese women. Medicine and Science in Sports and Exercise, 29, 992-998.

Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!