A porc legfontosabb építőkövei: a glükózamin és a kondroitin

A glükózamin és a kondroitin a porcszövet nélkülözhetetlen elemei. Ezért a legtöbb porcvédő készítményben is megtalálhatóak. Ahhoz, hogy tudatosan válasszunk a „porcépítők” széles kínálatából, érdemes egy kis tudással felvérteznünk magunkat.

Glükózamin, az építő kocka

A glükózamin egy szerves molekula, legnagyobb mennyiségben a porcszövetben, valamint a kötőszövetekben van jelen.¹ A porcszövetet felépítő nagyobb molekulák, úgynevezett glükózaminoglikánok (pl. hialuronsav, keratán-szulfát) szintézisének nélkülözhetetlen összetevője. Úgy tekinthetünk rá, mint a legkisebb építő kockára, melynek hiányában a nagyobb elemek nem tudnak felépülni. A glükózamint szervezetünk termeli, ételeinkkel nem jutunk hozzá. Szükség esetén bevitelét erre a célra szánt gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők formájában tehetjük meg. Ezen készítményekhez a glükózamint elsősorban kagylók vagy rákok kemény külső vázából nyerik ki. A glükózamin természetes szintézise a kor előre haladtával csökken, ami egy kulcsfontosságú faktor ízületeink „elhasználódásában”.

Kondroitin, a kenőanyag

A kondroitin egy nagy molekulasúlyú glükózaminoglikán, melyet szintén a szervezetünk termel. A sejtközötti állomány alapvető alkotóeleme a porcszövetben, valamint a kötőszövetekben. A kondroitin és egyéb glükózaminoglikánok fehérjeláncokhoz kötődve még nagyobb molekulákat (ún. proteoglikánokat) alkotnak. Közös jellemzőjük, hogy kiváló vízmegkötő tulajdonsággal rendelkeznek, melynek köszönhetően magas víztartalmat, ezáltal rugalmasságot és teherbírást biztosítanak a porcszövet számára. A kondrotin a porc alapállományán túl az ízületi folyadékban is megtalálható, javítja annak viszkozitását („csúszós” állagát), ezáltal az ízületek „kenését”.

A porcszövet nagy része víz

Érdekes tény az, hogy bár szilárd szövet az ízületi porc, mégis 65-80%-át víz teszi ki. Emellett 10-20%-ban proteoglikánokat, további 10-20%-ban kollagént tartalmaz. A porcsejtek pedig csupán 1-5%-át teszik ki. A porcsejtek mindamellett, hogy a porcszövet alkotóelemeit – a glükózamint és az egyéb sejtközötti állomány komponenseket – termelik, szabályozzák a porcszövet anyagcseréjét is.² Az egészséges porc – az alapállományában lévő nagy vízmegkötő képességű molekuláknak köszönhetően – viszonylag hajlékony, rugalmas, ami szükséges ahhoz, hogy a teherhordó ízületekben elnyelje a különböző erőhatásokat. A glükózamin, kondroitin és egyéb makromolekulák termelése, a porc víztartalma és az ízületi folyadék viszkozitása a korral csökken, így a porcszövet merevebbé, sérülékenyebbé válik. Ezen tovább ront a fokozott mértékű terhelés (pl. nehéz fizikai munka, túlsúly).

Mennyi az elég glükózamin vagy kondroitin?

A glükózamin viszonylag kicsi, jó vízoldékonyságú molekula, melynek mintegy 90%-a felszívódik.³ Ennek azonban jelentős része lebomlik vagy átalakul, így a bevitt glükózamin csupán 25%-a éri el a szisztémás keringést. Glükózamin-szulfát vagy glükózamin-hidroklorid formájában juttathatjuk a szervezetünkbe, ezek a sók a gyomorban szétesnek, ezáltal elérhetővé téve magát a glükózamint a vékonybélben való felszívódáshoz.⁴ Egyszeri, 1500 mg dózisú glükózamin a maximális plazmakoncentrációját kb. 4 órával a bevételt követően éri el. A glükózamin plazmában mérhető szintje szoros összefüggést mutat az ízületi folyadékban mérhető szinttel.⁵ Kísérletes vizsgálatokban a radioaktív izotóppal jelölt glükózamin detektálható volt a combcsont porcaiban mind szájon át való szedést, mind pedig intravénás beadást követően.^3,6 A glükózamin metabolizálódását követően a bomlástermékei vizelet útján ürülnek a szervezetből. Mivel a kondroitin nagyobb molekula, mint a glükózamin, a felszívódása kevésbé hatékony. Több vizsgálat utal arra, hogy a szájon át szedett kondroitin biológiai hozzáférhetősége 15-24%. A vérplazmában a csúcskoncentrációját a glükózaminhoz hasonlóan,a bevételt követően 4 órával éri el. A kondroitint és származékait elsősorban a vesék választják ki.

Mivel a bevett dózisnak megközelítőleg csak negyede hasznosul, ezért fontos a megfelelő mennyiség biztosítása. Glükózamin és kondroitin hatóanyaggal is kaphatók vényköteles gyógyszerek, melyek a napi terápiás dózist glükózamin esetén 1500 mg-ban, kondroitin esetén 800 mg-ban határozzák meg általánosan.

Mit várhatok tőlük?

A glükózamin és a kondroitin egyaránt fontos építőköve a porcnak, ezért olyan esetekben, amikor a porcépítő és porcbontó folyamatok egyensúlya felborul, pótlásuk jótékony hatást gyakorolhat az ízületekre. Az ún.lassan ható tüneti szerek(SYSADOA) csoportjába tartoznak, hatásuk – rendszeres szedés mellett – az alkalmazásuk megkezdését követő 2-3. hétre alakul ki. Kúraszerű (3 hónapig tartó) szedésük ajánlott. Bár a hatás lassan alakul ki, fontos megemlíteni, hogy a kúrát követően viszont további néhány hónapig fennáll.

Kell-e mellékhatásoktól tartani?

Mindkét hatóanyagról elmondható, hogy kiváló biztonsági profillal rendelkezik, az esetlegesen előforduló mellékhatások között elsősorban tápcsatornát érintő panaszok szerepelnek (pl. hasmenés, hányinger, gyomorégés). Glükózamin esetén, akik a tengeri herkentyűkre allergiások, azoknál fokozott óvatossággal kell lenni az alkalmazás során.

A glükózamin és a kondroitin hasonlóan fontos szerepet töltenek be, mindkettő szükséges az egészséges porcszövethez. Az ízületek egészsége azonban nem csak a porcok, hanem az egyéb, környező képletek (pl. a porc alatt lévő csontállomány, az ízületi tok, az ízület körüli lágyszövetek) állapotán is múlik. Épp ezért, érdemes ezek együttes táplálásáról gondoskodni (pl. a csontszövet számára kalciumot és D-vitamint, az izületi szalagok számára mangánt és C-vitamint biztosítani). Ezen felül pedig életmódbeli változtatásokkal (pl. a felesleges testsúly csökkentésével, rendszeres testmozgással) is sokat tehetünk ízületeink egészségéért.

_{Referencia lista:}

_{1. Jerosch J. Int J Rheumatol. 2011;2011:969012.}

_{2. Strauss EJ et al. Bull NYU Hosp Jt Dis. 2011;69(1):63-72.}

_{3. Setnikar I, Rovati LC. Arzneimittelforschung. 2001 Sep;51(9):699-725.}

₄. _{Houpt JB et al. J Rheumatol 1999; 26: 2423 – 2430.}

_{5. Persiani S et al. Osteoarthritis Cartilage 2007; 15: 764 – 772.}

_{6. Setnikar I et al. Pharmatherapeutica 1984; 3: 538 – 550.}

Önnek ajánljuk