Család, gyerekkor
Neve már életében fogalommá vált, munkatársai csak úgy emlegették őt, hogy „a Kulka”. Valóban kevés ilyen elhivatottságú orvost találunk a magyar és egyetemes orvostörténetben, aki ilyen mély együttérzéssel és segíteni akarással bánt volna betegeivel, mint Kulka Frigyes.
Pedig minden oka meg lett volna rá, hogy haragudjon a világra és ezt környezetében is kimutassa. Ipolyságon, zsidó családban látta meg a napvilágot 1925-ben. Édesapja Kulka Nándor szállítmányozási vállalkozó, édesanyja Schubert Melánia magas intelligenciájú polgárasszony volt, a házaspár első gyermekeként Fridrich névre keresztelték. Mire Fridrich, azaz Frigyes felnőtt, teljes családja a holokauszt áldozata lett. Valószínűleg egész életében bűntudat gyötörhette a saját szerencsés megmenekülése miatt.
De nem szabad ennyire előre szaladnunk az időben. Frigyes eleven, éles eszű fiatalember volt, aki a sportban: a futballban és a pingpongban is jeleskedett. Édesapjától jó gyakorlati érzékét, könnyű kapcsolatteremtő képességét, édesanyjától kifinomult ízlését, jómodorát örökölte. A család fontosnak tartotta a tágabb közösségért való munkálkodást: nagyapja a zsidó hitközség gondnoka volt, édesapja az Ipolysági Football Club szakosztályi elnöke, az ő fivére, Tibor a szakosztály intézője.
Gyermekkorát beárnyékolta és valószínűleg őt az orvosi hivatás felé terelte, kishúgának, Verának, négyéves korában, agyhártyagyulladás miatt bekövetkezett tragikus halála. Ipolyságon szlovák és magyar, tehát kétnyelvű közegben nőtt fel, a középiskolában, amit szülővárosa gimnáziumában végzett, németül és franciául is tanult. Nemcsak jó eszű, de vagány fiú is volt. Egyszer elkötötte a család gépkocsiját, hogy a gyógyszerész lányát kirándulni vihesse…A középiskolában leginkább színészi képességeivel tűnt ki, de ettől a pályától eltérítette palócos akcentusa.
Külön történet lenne annak a szörnyűségnek a leírása, ahogy a vészkorszakban a regnáló politikai hatalom egzisztenciájától, vagyonától megfosztotta, majd a halálba hajszolta a dolgos és jómódú Kulka családot. Édesanyját, aki zsidó embereket alkalmazott, illetve rejtegetett, internálták, de erre a sorsra jutott édesapja is, akit munkaszolgálatosként hívtak be. Édesanyja, mielőtt Auschwitzba hurcolták, megígértette fiával, hogy orvos lesz. Frigyes is munkaszolgálatosként kezdte Szentkirályszabadján, majd bevagonírozták, de a – veszteglő vonat padlójának kibontásával – sikerült megszöknie. Bujkálás, fogságba esés, hadbíróság, sikeres szökés a börtönből, majd gyaloglás haza.
Tanulmányok
Mikor Ipolyságon szembesült azzal, hogy csak ő maradt életben a családból, és hogy otthonukat széthordták (néhány ember a szülei ruhájában jött szembe vele az utcán), felkapaszkodott egy tehervonat tetejére és Pestre utazott, hogy megkezdje orvosi tanulmányait, ahogy édesanyjának megígérte. Az orvosi ismeretekkel – éles eszének és kitűnő memóriájának következtében – könnyen boldogult, annál nehezebb volt megküzdenie a megélhetésért. Ehhez segítséget jelentett, hogy a háborús pusztítás miatt már medikus korában akadt orvosi munkája. Amikor a Szabolcs utcai Zsidó Kórház pincéjében egy vaságyra is sikerült szert tennie és medikustársaival megosztották egymással az ennivalót, az már szinte paradicsomi körülménynek számított 1945-ben.
Ebben a kórházban sajátította el Molnár Béla főorvos mellett a sebészet alapjait és egy bizalommal teli légkörben azt az alapelvet, hogy mindig a beteg a legfontosabb. Később is hálával emlegette legendás mesterét és meghatározónak tartotta a Molnár-féle iskolában szerzett alapokat. Már első műtétjeinél kiderült gyors gondolkodási képessége és a bonyolult helyzetekben a gyors reagálási és helyes döntési képessége. Kiemelkedő elhivatottságát csak fűszerezte, hogy nagyon jó humora is volt, amivel válságos helyzetekben oldani tudta a feszültséget.
Leginkább a tüdősebészet vonzotta, amihez biztosan hozzájárult az, hogy medikus korában átesett egy tbc fertőzésen. Az akkori időkben a tbc népbetegség volt, ezrek haltak bele, Kulka életét is egy műtét mentette meg, amit a Korányi Szanatóriumban végeztek el rajta. Ekkor megtapasztalta azt, milyen az egészségügy túloldalán, súlyos betegként átélni a gyógyítást. Ezt az élményt is beépítette későbbi orvosi munkájába, ezután kitüntetett gondossággal és empátiával bánt betegeivel és mindig erősítette bennük a gyógyulásukba vetett hitet.
Munkatapasztalatok
Az 1950-ben végzett orvosnövendékek közül többen, köztük Kulka is svédországi ösztöndíjat nyertek. De a Kulka csoportjából egyedül ő jött vissza Magyarországra, a többiek disszidáltak. Első munkahelye az Országos Korányi Tüdőgyógyintézetben, az Ungár professzor vezette osztályon volt, 1950 és 1959 között. Ezen idő alatt kétszer is járt Koreában, ahol az V. magyar egészségügyi csoport tagjaként dolgozott először 1951-től 1953-ig, majd 1955 és 1956 között. Észak- Korea hadikórházában egy ún. kettes számú sebészetet vezetett, ahol kb. 30 kis ház egy-egy szobájában szétszórva látták el a sérülteket szinte elképzelhetetlen tábori körülmények között úgy, hogy áramuk is csak kerékpárral hajtott aggregátorral volt.
Ez emberpróbáló iskola volt egy sebésznek, nemcsak a betegek tömege miatt, hanem azért is, mert naponta szinte minden operáció előfordult, ami óriási műtéti kreativitást és improvizációs készséget fejlesztett ki az orvosban. Műtöttek mellkassérülteket, végezniük kellett csontműtéteket, de még ún. nagyműtéteket, sőt koponyaműtétet is. A mostoha körülmények között még a koreai felcserek (hat hónapos egészségügyi képzéssel rendelkeztek) továbbképzését is vinniük kellett, akik az ő vezetésük alatt tanulták meg az orvostudomány alapjait. Második útja során a tuberkulózis felszámolásában végzett jelentős munkát Kulka. Tanította a tbc műtéti megoldásait, gyógyította a tüdőbetegeket és beindította a lakossági szűrővizsgálatokat is.
Közben a Korányiban töltött kilenc év alatt, az általános sebészeti mellett, tüdősebészeti és tüdőgyógyászati szakvizsgát is szerzett. A koreai tapasztalatok pedig hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország legjobb tüdősebészévé váljon. A két koreai út után, 1956-ban megnősült, feleségül vette a Korányiban tébécésként megismert páciensét, Boleman Eszter nyelvi lektort és feleségével az intézet egyik szolgálati szobájában húzták meg magukat, ahová hamarosan megszületett két gyermekük, Kulka Janina és Kulka János is.
Szegedi évek – a Petri Gábor-féle iskola
Kulka kiválóan képzett sebésszé válása szerencsésen egybeesett Petri Gábor sebész, egyetemi tanár azon törekvésével, hogy Szegeden modern sebészetet hozzon létre. Fontos partnere volt ebben Kulka Frigyes, akit még közös tanáruknál a Molnár sebészeten ismert meg és akivel kölcsönösen becsülték egymást. Így Kulka elszegődött a szegedi I. sz Sebészeti Klinikára egyetemi adjunktusnak, majd a kandidatúra megszerzése után docensnek. Szegeden ekkor még nem volt tüdősebészet, és ennek a bevezetése volt Kulka Frigyes legfőbb feladata. Az ő együttműködésüknek köszönhető az anesztézia bevezetése is a tüdősebészetbe. (Korábban szovjet mintára csak helyi érzéstelenítésben végezték ezeket a műtéteket, ami sok problémát okozott.)
Petri Gábor iskolateremtő sebész lett Szegeden, akitől Kulka is sokat tanulhatott. Petri mindig azt hangoztatta, hogy nem szabad belenyugodniuk abba, hogy van olyan hely a világon, ahol jobban csinálnak valamit, mint ők. Kiváló kapcsolatokat ápolt a külföldi szakmával, így el tudta intézni, hogy munkatársai, tanítványai a legjobb helyeken dolgozhassanak, és minden újdonságot haza is vigyenek. Ennek eredményeként végezték el Szegeden az első nyitott szívműtétet, az első nyelőcsőpótlást, majd az első sikeres vesetranszplantációt is.
Ennek az ún. „Petri-kombinátnak” lett kiemelkedő alakja Kulka Frigyes a modern mellkassebészet megalapításával és magyarországi elterjesztésével. Kulka kezdetben a tuberkulózisos gócokat távolította el a tüdőből, majd áttért a tüdőrák műtéti úton való gyógyítására. Tudását ő is továbbfejleszthette külföldön: egy évig volt Humboldt ösztöndíjas a Müncheni Egyetem Sebészeti Intézetében, ahol a szívsebészeten dolgozott.
Kulka Szegeden töltötte életének legszebb húsz évét, itt teremtette meg orvosi egzisztenciáját, innen futott be a nemzetközi élvonalba, itt cseperedtek fel gyerekei, felesége is itt talált képzettségének megfelelő munkát, dramaturg lett a Szegedi Nemzeti Színháznál. Mindezt a Petri Gábor vezetése alatt működő klinikán, ahol 1969. július 1-én egyetemi tanári kinevezést kapott, majd 1972-ben megvédte nagydoktori értekezését is „ Az emphysema általános és mellkassebészeti vonatkozásai” címen, és az orvostudományok doktora címet is elnyerte.
A személyiség varázsa
Kulka a szegedi sebészeti klinika egyik legnépszerűbb egyénisége volt. De a városban is jól ismerték, mert Szeged mindig számon tartotta kiváló orvosait, mint például annak idején Szent-Györgyi Albertet. Ahogy a Nobel-díjas tudós, ő is hihetetlen munkabírással és szakmája iránti óriási lelkesedéssel dolgozott. Rendszeresen túlvállalta magát, legendás elfoglaltsága miatt lett szállóigévé kedvenc mondása: „Az utolsó mondattal kezdd! „-vagyis térjél rögtön a lényegre!
Megnyerő modorával rengeteg barátot szerzett magának, kivételes előadói készsége révén az egyetem legnépszerűbb előadói közé tartozott. Bekapcsolódott hamar Szeged társadalmi életébe is, több bizottságba is beválasztották, városi tanácstag is volt, minden fórumon az egészségügy előmozdításáért fáradozott Munkatársaival igyekezett jó viszonyt ápolni, mindenkivel közvetlen és segítőkész volt. Előfordult, hogy hajnalban még vizit előtt bement a klinikára és segített a nővéreknek ágytálazni. Ezzel is mutatni akarta, mennyire megbecsüli a munkájukat.
Budapesti évek
Bár Kulka szeretett Szegeden dolgozni, de az egészségügyi minisztérium ajánlatának, hogy önálló mellkassebészeti tanszéket kaphatna Budapesten, mégsem tudott ellenállni. Schulteisz Emil miniszter gondolta úgy, hogy a világhírű sebésznek nagyobb kiteljesedést kell biztosítani itthon, így kapott kinevezést az Országos Korányi Tüdőgyógyintézetben újonnan létrehozott Mellkassebészeti Klinika igazgatói teendőinek ellátására.
1979. július 1-től ebben a pozícióban kiváló szakmai tudását ki tudta egészíteni a Petri Gábortól eltanult vezetői készségekkel is, olyannyira, hogy két év múlva, 1981-ben az Országos Orvostovábbképző Intézet I.sz. Sebészeti Klinikájának az igazgatója is lett. Jó kapcsolatteremtő képességének köszönhetően mindkét intézetet – a betegek érdekében – kitűnően felszereltette. Gondoskodott munkatársai előmeneteléről is, új nemzetközi kapcsolatokat épített ki keletre és nyugatra egyaránt. Megnyílt a világ mindenkinek az 1980-as években! Pénzes István aneszteziológus elmondása alapján tudjuk, hogy Amerikában a magyar sebészetet Kulkával azonosították. Itthon sem késett az elismerés, az Orvostovábbképző Intézet egyetemi rangot kapott, rektora pedig Kulka Frigyes lett.
Szakmai újítások
Kulka Frigyesnek nem voltak szabadalmai, de számtalan sebészi megoldást talált ki, sokszor ott a műtőben, a betegre szabva. Nevéhez fűződik az un Kulka-kanyarnak nevezett technika, aminek lényege, hogy kíméletesen, a bordák között egyetlen lendülettel nyitja meg a mellkast, nem fűrészelve vagy bordatöréssel, ahogy azt korábban tették. A tölcsérmellkas műtéteknél némelyik betegnél perlonhálót épített be, ami kiállta az idő próbáját, sok beteg él vele panaszmentesen.
De elsőrangú ismerője volt a nyelőcső sebészetének is. Röntgenszeme és röntgenkeze volt, tapintáskor mintha az ujjaival látott volna. Nagyon jó megfigyelőképességéhez társult kiváló memóriája, így azonnal elő tudta hívni a korábbi tapasztalatokat. A kissejtes tüdőrák sebészetében világszerte elismert orvossá vált. Pontos és a legkisebb roncsolódást okozó vágásokat tudott végezni, amivel minimálisra csökkent a gyulladás- és fertőzésveszély. Újításairól 170 körüli tudományos közlemény és 5 tankönyvi fejezet árulkodik.
Elismerések
Számára munkájának legnagyobb elismerése számtalan gyógyult páciensének nyilatkozata, sokszor írásbeli, sőt verses köszönetnyilvánítása volt. Életrajzi kötetének írója, L. Horváth Katalin jó néhányat le is közöl ezekből. Persze kapott hivatalos elismeréseket is, 1979-ben pl. a Munkaérdemrend arany fokozatát, a Kiváló orvos kitüntetést, a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét (1989). Rendkívül fontosnak tartotta a fiatalok oktatását, tudásának átadását a következő generáció számára, ahogy azt az Ifjúságért Érdemérem (1978) vagy a SZOTE Kiváló nevelője díj (1979) bizonyítja.
Sajnos a világhírű legendás sebész életének az a betegség vetett igazságtalanul és nagyon korán véget, ami ellen ő is a legtöbbet küzdött a betegeivel. Rákos beteg lett (vastagbél daganata lett) és a rajta végzett műtét csak meghosszabbítani tudta, de megmenteni nem az életét. Még saját betegségét is az oktatásra használta, tanítványaival kitapogattatta hasüregében a metasztázisait, hogy tanuljanak belőle.
Életéből közismert az a legenda, hogy Németországban, 1962-ben váratlanul felbukkant a betegei között, a sürgősségin egy ismerős magyar arc. Azonnal azonosítani tudta azt a csendőrt, aki a vészkorszakban a szeme láttára lökte vissza édesanyját az Auschwitzba tartó foglyok sorába. Édesanyja akkor ígértette meg vele, hogy orvos lesz. Eszébe sem jutott, hogy ne operálja meg a gyomorperforációval küzdő egykori csendőrt, aki sikeresen fel is épült. Mert az orvosi eskü mindig kötelez….
Forrás
L.Horváth Katalin: „Az utolsó mondattal kezdd!” Kulka Frigyes – egy rendkívüli gyógyító emlékére – Budapest, Napkút Kiadó, 2020.
Tasiné Csúcs Ildikó PhD.
történész