Az elülső keresztszalag sérülésről

Szerző: Dr. Koós Zoltán.

Az egyik leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag sérülése. Leggyakrabban a térd csavarásos mozdulatait igénylő sporttevékenység, pl. futball, kosárlabda, kézilabda, síelés közben sérül. Az esetek kb. felénél a keresztszalag mellett, egyidejűleg más képletek is sérülnek, pl. gyűrűporc (meniscus), oldalszalag vagy az ízületi porc.

Hogy a sérült térd visszanyerje teljes funkcióját, ahhoz műteti kezelésre lehet szükség a sérülés súlyosságától és a sérült személy életmódjától függően.

Mi az az elülső keresztszalag?

A térdízületben a három csatlakozó csontot (combcsont, sípcsont, térdkalács) az ízületi tok és erős szalagok kapcsolják egymáshoz és tartják össze. A négy fő szalag a belső és külső oldalszalag, valamint az elülső és hátsó keresztszalag. Az oldalszalagok a térd két oldalán elhelyzkedve a térdet oldalirányból érő erőhatások ellen védik, stabilizálják az ízületet. A keresztszalagok az ízület belsejében, annak közepén helyezkednek el egymást keresztezve. Ezek a térdet elölről vagy hátulról érő erőhatások ellen védenek. Az elülső keresztszalag a sípcsont kóros előrecsúszását akadályozza meg és a rotációs mozgások közben stabilizálja az ízületet.

Hogyan sérülhet az elülső keresztszalag?

Az elülső keresztszalag sokféle módon sérülhet. A leggyakoribb sérülési mechanizmusok a következők: 1. hirtelen irányváltoztatás, 2. hirtelen megállás, 3. futás közben hirtelen lassítás, 4. ugrás után rossz talajfogás, 5. direkt kontaktus összeütközés során, pl. az ellenféllel vagy tárggyal történő ütközés.

A kontaktus nélküli elülső keresztszalag sérülések jelentősen gyakrabban fordulnak elő nőknél, mint férfiaknál. Ennek több oka is lehet, pl. mert nőknél a medence és combcsont anatómiája más, ami azt eredményezi, hogy ugrás utáni talajfogásuk is tipikusan eltérő mechanizmussal történik a férfiakhoz képest, ami hajlamosít a keresztszalag szakadásra. Továbbá a női ösztrogén hormon hatása miatt a szalagok és az ízületi tok lazább.

A szalagsérülések súlyossága szerint azokat három csoportba sorolhatjuk.

1. fokú szalagsérülés: a szalag csak enyhén sérül, kissé megnyúlik, de még képes az ízület stabilitását biztosítani.
2. fokú szalagsérülés: a szalag olyan mértékben nyúlik meg, hogy már lazának tekinthető. Ezt az állapotot nevezhetjük részleges szakadásnak.
3. fokú szalagsérülés: a szalag folytonossága megszűnik, két külön darabra szakad. Ezt nevezzük teljes szakadásnak, mely az ízület instabilitását eredményezi.

Az elülső keresztszalag részleges szakadása viszonylag ritka, többnyire teljes szakadás történik.

Mik az elülső keresztszalag sérülés tünetei?

A sérülés pillanatában gyakran egy reccsenést vagy egy húr elpattanásáoz hasonló hangot hallhat a sérült, mely többnyire hirtelen nagyon erős fájdalommal jár. A térd ekkor általában összecsuklik és ráállni sem tud az illető, úgy érzi, hogy a térde nem tudja megtartani. A térdízület rendszerint 24 órán belül jelentősen megduzzad. A feszülő fájdalmas ízületet teljesen behajlítani és kinyújtani nem tudja a sérült, a térdízület mozgástartománya csökken.

Az ízületi vonalban nyomásra érzékeny a térd.

Ritkán vagy enyhébb fokú sérülésnél nem érez a sérült jelentős fájdalmat, duzzanatot és akár ráállni és sántítva menni is tud. Az esetek túlnyomó részében azonban nem tud ráállni a térdére, jelentős fájdalma van es úgy kell levinni a pályáról.

Mit kell tenni friss térdsérülés esetén? Hogyan lehet a diagnózist felállítani?

A sérült térdet nyugalomba kell helyezni, ha nem muszáj, nem kell mozgatni. A fájdalmas terület jegélése, a végtag felpolcolása enyhítheti a fájdalmat. Minél hamarabb kerüljön kórházba a sérült, ahol orvos megvizsgálja és első lépésben röntgenfelvételek készülnek esetlegesen társuló törés kizárása céljából. Ezután ha szükséges, sor kerülhet a feszülő ízületből a vér leszívására és az ízület térdrögzítőben rögzítésére, melyek a fájdalmat enyhítik. A diagnózis egyszerű alapos vizsgálattal megállapítható, azonban friss sérülés esetén viszonylag nehezen vizsgálható a térd, ilyenkor pontos diagnózist felállítani csupán fizikális vizsgálat alapján sokszor nehéz. A duzzanat és a fájdalom spontán elmúlik pihentetés hatására is, azonban mindez gyorsabban megszűnik jegelés és gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító szedése mellett.

A sérülés után egy-két héttel megismételt fizikális vizsgálattal többnyire már megállapítható az adott szalagsérülés és annak mértéke. Ha mégsem egyértelmű, vagy ha erősebb bizonyosságot akarunk nyerni, akkor MR vizsgálat szükséges, ami általában egyértelmű diagnózist ad.

Mikor elegendő a műtét nélküli kezelés és melyek ennek a lehetőségei?

Elsőfokú szalagsérülés esetén a kezelés mindig konzervatív, azaz nem műtéti. Az elülső keresztszalag elsőfokú sérülése azonban nagyon ritka. Másod- vagy harmadfokú szalagsérülés esetén elsősorban a sérülést elszenvedett személy életvitele, igényei határozzák meg, hogy szükség van-e a szakadt elülső keresztszalag pótlására. Egy kevésbé aktív, idősebb személy, vagy aki ülő munkát végez és nem sportol, akár teljes szalagszakadás után is képes műtéti beavatkozás nélkül is boldogulni a hétköznapi életben egy elülső keresztszalag nélküli térddel.

Milyen lehetőségek vannak ilyenkor a térd stabilitásának javítására? A friss sérülés után a duzzanat megszűnésével elkezdhető a gyógytorna, amellyel az ízületi mozgástartomány visszaállítható, majd a combizomzat erősítésével a térd stabilitása javítható. Továbbá oldalmerevítőket tartalmazó térdrögzítő viselése segíthet, amely kívülről stabilizálja az ízületet.

Ha a térdízületben már van súlyosabb mértékű kopás (arthrosis) a sérülés idején, akkor a szalag pótlása már nem ajánlott, ilyenkor is konzervatív kezelés javasolt. A már meglévő, vagy a megmaradó instabilitás miatt várhatóan kialakuló ízületi kopás lassítására glükózamin és kondroitin tartalmú porcvédő készítmény, pl. Cartinorm+D3 rendszeres szedése javasolt.

Még növésben levő gyermekek, serdülők esetében szintén általában várunk a műtéttel, amíg a növekedés befejeződik, s addig konzervatív kezelést folytatunk, bár ettől néhány élsportoló esetén a szokványos műteti technika kis változtatása mellett el lehet térni.

Mikor van szükség műtéti kezelésre?

Fiatal, aktív személyek, sportolók teljes szakadása esetén javasolt az elülső keresztszalag pótlása. Ugyan léteznek nagyon erős térdrögzítők, melyekkel akár sportolni is lehet elülső keresztszalag hiányában is, azonban az évekig fennálló instabilitás rendszerint további sérülésekhez és korai ízületi kopáshoz vezet. A műteti rekonstrukció után az ízület stabilitása viszont akár a sérülés előtti szintnél magasabb fokúra is javítható. A szalagpótló műtét nemcsak 20-30 éves korban, hanem idősebb életkorban, 50 év felett is eredményesen elvégezhető, ha az ízületben nincs jelentős kopás.

Miért érdemes a műteti megoldást választani?

Ha egy térdből hiányzik az elülső keresztszalag, akkor az a térd valamilyen fokban instabil marad. Az instabil térdben nagyobb gyakorisággal fordulhatnak elő újabb sérülések, pl. gyűrűporc (meniscus) szakadás, oldalszalag sérülés vagy az ízületi felszín benyomatos sérülése, az ún. osteochondralis sérülés. Továbbá az instabil térdben felgyorsulhatnak a kopásos folyamatok és korai ízületi kopásos betegség (arthrosis) alakulhat ki. Az elülső keresztszalag pótlását érdemes elvégezni, hogy mindezeket megelőzzük és a sérült térdet újra alkalmassá tegyük a sportolásra nemcsak fiataloknál, hanem akár 55 éves kor felett is.

Hogyan történik a műtét?

A műtet arthroscopos technikával történik apró lyukakon keresztül az ízületbe vezetett kamera és finom műszerek segítségével. A szakadt elülső keresztszalag helyére egy vagy több inat húzunk be, melyet legtöbbször a comb hátsó részén található térdhajlító inak közül, vagy a térdkalács alatti ín középső részéből, vagy a combfeszítő ín térdkalács feletti részéből veszünk. Ezt az ún. graftot különböző módon rögzíthetjük a csontokhoz. A graft típusa és a rögzítés módja általában több szempont, pl. a térd anatómiája illetve az adott sportág alapján választható meg.

Rehabilitáció. Mikor és mennyire használható a térd újra a műtét után?

A műtét után rendszerint egy éjszakát kell a kórházban tölteni, másnap elkezdődik a gyógytorna. Ha nincs más társuló sérülés, akkor az operált térd azonnal teljes testsúllyal terhelhető, bár eleinte mankók használatával könnyebb sétálni, melyeket később el lehet hagyni. Autót vezetni a műtét után 2 héttel már lehet. A rehabilitáció gyorsasága egyénre szabottan különbözhet. Eleinte a mozgástartomány visszanyerése, később a combizomzat erősítése, majd különféle egyensúly és helyzetérzést javító gyakorlatok, végül sportág-specifikus gyakorlatok kerülnek a tornaprogram középpontjába.

Irodai munkába visszatérés 3-6 hét múlva lehetséges, míg nehéz fizikai munka végzése a műtét után minimum 3 hónapig nem javasolt. Egyenes vonalú futás és kerékpározás 3-4 hónappal a műtét után már végezhető. A térd csavarásos mozdulatait igénylő sportokba (futball, tenisz, síelés) visszatérés a műtét után 6-9 hónap múlva várható.

Dr. Koós Zoltán elérhetősége:
www.drkoos.hu
rendelés helye: Da Vinci Magánklinika – Pécs, Málics Ottó u. 1.
Duna Medical Center – Budapest, Lechner Ödön fasor 6.

Önnek ajánljuk