Szerző: dr. Antal János.
A térdízület az emberi test legnagyobb, legbonyolultabb felépítésű és egyben leggyakrabban sérülő ízülete. Az elmúlt évtizedekben a térdízületi sérülések száma folyamatosan emelkedik. A sportsérülések jelentős része a térdet érinti, azon belül leggyakoribbak, a meniszkuszok, valamint kereszt- és oldalszalagok sérülései. Hobbi és versenysportolókat egyaránt érintheti, életkortól és nemtől függetlenül. A térdízület számos olyan alkotóelemet tartalmaz, amelyek sérülése, szakadása, kopása által okozott fájdalom kedvezőtlen hatással vannak az életminőségre, az aktivitásra és a sporttevékenység végzésére.
A térdízület alkotásában a combcsont és a sípcsont, valamint a térdkalács vesz részt. Az ízesülő csontfelszíneket néhány milliméter vastagságú, tükörsima üvegporc borítja. Az ízületben kis mennyiségű ízületi folyadék található, amit az ízületet bélelő belhártya termel. Ez a nyálkás anyag biztosítja a csúszó felszínek kenése által a súrlódásmentes elmozdulást.
Az ízfelszínek közötti szabadon álló területet a félhold alakú, rostos porcok, az úgynevezett meniszkuszok töltik ki. Szerepük rendkívül fontos a térdízület működése szempontjából, feladatuk ugyanis a kemény és mégis rugalmas struktúrájuk révén az ízületre háruló terhelés csökkentése és az ízület stabilizálása. Belső és külső meniszkuszt különítünk el, melyek eltérő anatómiai sajátosságaikból kifolyólag eltérő gyakorisággal sérülnek.
Az ízületi tok és a térd körüli izomzat mellett, a csontvégeket az erős szalagkészülékek rögzítik egymáshoz. Négy, sérülésük szempontjából jelentős szalagot különíthetünk el, melyek a két keresztszalag és a két oldalszalag. Az ízesülő csontok rögzítésén kívül, a térdízület stabilitásáért is nagymértékben ezen szalagok a felelősek. Középen, egymást keresztezve helyezkedik el az elülső- és hátsó keresztszalag, melyek feladata, hogy a mozgás során megakadályozzák a sípcsont és a combcsont egymáson történő előre-hátra való elmozdulását. A belső- és a külső oldalszalag pedig az oldalirányú stabilitásért felelnek.
A térdsérülések kapcsán a leggyakrabban érintett struktúrák a meniszkuszok, valamint az oldal- és keresztszalagok. Akut térdsérülés többnyire sporttevékenység kapcsán alakul ki. A sérülések egy másik csoportjában, krónikus esetben a hosszútávú, tartós terhelés tehető felelőssé, melynek során az ismétlődő mikrotraumák degeneratív elváltozásokat okoznak, az ízületi üvegporc kopásához vagy a meniszkuszok szakadásához vezetve.
A térdet érintő sérülések súlyossága széles skálán mozog: az egyszerű rándulás és a súlyos, akár több struktúrát érintő, komplex károsodás között. A térd sérüléseinek enyhébb, de nagyon gyakori változatai, a rándulások, húzódások és zúzódások. Ezek, a leggyakrabban a hobbisportolókat érintő enyhébb sérülések jól gyógyulnak, azonban jelentős kellemetlenséggel, fájdalommal járhatnak, éppen ezért kezelésének elsődleges célja a gyógyulás elősegítése mellett a fájdalom csillapítása. Jellemző tünetei a fájdalom és az ízület duzzanata, illetve akár az ízületi mozgástartomány beszűkülése. Ezek a kisebb sérülések többnyire maguktól gyógyulnak és otthon, orvosi segítség nélkül is elláthatók. Jegelés, rögzítés, a felpolcolás és a pihentetés, illetve szükség esetén fájdalomcsillapító gyógyszer vagy kenőcs alkalmazása javasolt ilyenkor. A jegelés közvetlenül a sérülés után megkezdendő oly módon, hogy a zacskóba rakott jeget törölközőbe csavarjuk és néhány óránként 10-15 percre a fájdalmas ízületre helyezzük. A hideg hatására csökken a duzzanat és mérséklődik a fájdalom. Szintén ezt a célt szolgálja a rögzítés, fáslizás, valamint a végtag felpolcolása. Fontos a sérülést követő néhány napban az érintett végtag pihentetése, annak érdekében, hogy elősegítsük a gyógyulást.
Meniszkuszsérülések
A térdízület képletei közül a leggyakoribb a meniszkusz sérülése, ezek közül is leginkább a belső félhold alakú porc az érintett az ízületen belüli elhelyezkedéséből, alakjából, anatómiai viszonyaiból kifolyólag. A sérülési mechanizmusában a csavarásos mozdulatok játszanak szerepet, melyek során a térd hajlított, terhelt helyzetében a talp letapad és az egész test a térddel együtt kifelé fordul . Ezek a csavarásos mozdulatok gyakran fordulnak elő síelés, focizás, kézilabdázás közben, így a sérülések jelentős százaléka is ezen sporttevékenységek közben alakul ki. A meniszkusz szakadások többféle irányúak, lokalizációjúak lehetnek, érinthetik a rostos porc egy rétegét vagy akár teljes vastagságát. A lényeg azonban, hogy a beszakadt meniszkusz becsípődhet az üvegporccal fedett csontvégek közé és az ízület heves fájdalmával járó elakadást okozhat. Az ízület fájdalmassá, duzzadttá válik, a mozgása pedig korlátozódhat, ilyenkor a sérült nem tudja egészen behajlítani vagy kinyújtani térdét. Gyakori panasz még a mozgatás, hajlítás vagy guggolás közben jelentkező, fájdalmas kattanás, roppanás. A tünetek erőssége a sérülés súlyosságától, körülményétől és a beteg tűrőképességétől függően eltérő lehet. Fizikális vizsgálata során jellemző az ízületi résre lokalizált nyomásérzékenység és a lábszár kifelé-befelé történő mozgatásakor jelentkező fájdalom, amely segíti az orvost a diagnózis-alkotásban. A vizsgálat során meghatározzuk a fájdalom pontos helyét, vizsgáljuk a nyomásérzékenységet, a mozgásterjedelmet és stabilitást, összehasonlítva az ellenoldallal és elvégezzük a meniscus sérülés kimutatására alkalmas rotációs teszteket, valamint a diagnózis pontosítása és a társsérülések felderítése végett MR-vizsgálat végezhető. A szakadt meniscus hosszabb távon irritációt, súlyosabb károsodást okozhat az ízületben, így ellátása a késői szövődmények elkerülése végett is fontos. Kezelése műtéti úton történik a szakadt rész eltávolításával vagy speciális esetben annak visszavarrásával. A műtét arthroscopos eljárással történik, a cél a szakadt rész eltávolítása, valamint az épen maradt meniszkusz megkímélése.
Az arthroscopia egy minimálisan invazív eljárás, melynek során kis metszéseken keresztül optikai eszközt vezetünk az ízületbe, melyen keresztül az ízületi üreg áttekinthető a diagnózis tisztázása végett, valamint további eszközök segítségével műtétek is elvégezhetők a szakadás ellátása céljából. Az eljárás előnye, hogy a kis műtéti feltárásnak köszönhetően kisebb a szövetkárosodás mértéke, csökken a műtét utáni fájdalom és gyorsabb a gyógyulás.
A fent említett fiatalabb, aktív sportolóknál előforduló akut, hirtelen erőbehatás következtében létrejövő sérüléstípuson kívül előfordulhat még idősebb korban a tartós túlterhelés és ismétlődő mikrotraumák hatására kialakuló degeneratív meniszkusz szakadás is.
Oldalszalag sérülések
Az oldalszalagok sérülései közül a belső oldalszalagot érintőek a gyakoribbak. Csavarásos mechanizmus okozza vagy a térdet oldalról ért ütések, rúgások hatására jön létre. Az oldalszalag sérülésre jellemző az ízületi rés alatt vagy felett érezhető fájdalom, mely belső oldalszalag sérülés esetén a belső oldalra, külső oldalszalag sérülésnél pedig a térd külső oldalára lokalizált, duzzanat nem feltétlenül kíséri. A sérülést követően, néhány óra elteltével a fájdalom következtében a térd nyújtása, mozgatása akadályozottá válhat. Az oldalszalagok kedvező vérellátásuknak köszönhetően jó gyógyhajlamúak, így ezeket konzervatív úton kezeljük, kevés esetben van csak szükség műtéti beavatkozásra. Fontos az orvos utasításának megfelelően oldalmerevítéses rögzítő (brace) viselése és gyógytorna végzése, valamint a kezdeti időszakban a fájdalom és a duzzanat csökkentése végett jegelés és szükség esetén gyógyszeres fájdalomcsillapítás. A gyógyulás körülbelül 6-8 hét után várható.
Keresztszalag sérülések
Az elülső keresztszalag szakadása az egyik leggyakoribb sportsérülés. Előfordulási gyakorisága az utóbbi években folyamatosan emelkedik. A keresztszalag sérülések jelentőségét a stabilitásra gyakorolt kedvezőtlen hatása mellett, nem csak az adja, hogy a sporttevékenységet hátrányosan befolyásolja, hanem kezeletlen esetben a kialakuló krónikus instabilitás az ízületi felszín idő előtti kopásához, azaz korai arthrosishoz vezet.
Az elülső keresztszalag-szakadások nagy része indirekt trauma hatására jön létre. A sérülés a terhelt térdízület megcsavarodása és oldalra billenése, esetleg túlfeszítése által alakul ki. A sérültek gyakran számolnak be pattanó érzésről a sérülés pillanatában. Heves, hirtelen fellépő fájdalommal jár, hamar kialakul az érintett ízület duzzanata, amit a szalagszakadás következtében kialakuló vérömleny okoz. Korlátozottá válnak a térd aktív és passzív mozgásai. Sokszor számolnak be „kimozdulás” érzésről a sérülés kapcsán, illetve idővel ismétlődő instabilitás kialakulásáról. A fizikális vizsgálat során nagy jelentősége van az ízületi stabilitás megállapításának, melyek speciális tesztek segítésével történnek, melyek során hajlított helyzetben lévő térd mellett, a lábszárat előrehúzva figyeljük a combcsonthoz viszonyított elmozdulását, így mutatva ki az instabilitás mértékét. A csontos sérülés kizárása érdekében az érintett térdről röntgenfelvétel készül, valamint MR vizsgálat szükséges a diagnózis pontosítása és a társsérülések felderítése céljából.
Az elülső keresztszalag szakadás kezelése többnyire műtéti, ritkábban konzervatív, de a terápia módját számos szempont figyelembevételével dönti el az ortopéd-traumatológus szakorvos. Döntését befolyásolja a sérülés súlyosságán és a szakadás mértékén túl, a beteg kora, életvitele, fizikai aktivitása, az esetleges társsérülések jelenléte, valamint az instabilitás mértéke. Amennyiben a térdízületet erősen igénybevevő az életvitel a műtét elvégzése javasolt. Mind konzervatív, mind operatív kezelés során a megfelelő ízületi stabilitás helyreállítása a cél, ugyanis a súlyos szalagsérülések következtében kialakuló instabilitás korai és késői szövődményekhez vezet. Ezért ezek műtéti ellátásának célja a megfelelő stabilitás visszanyerésén túl az ízületi porcfelszínt érintő degeneratív károsodások és társsérülések kialakulásának megelőzése is. Az elülső keresztszalag szakadás műtéti ellátása során a funkcióját vesztett szalag pótlása a betegből vett saját ínból történik arthroscopos eljárással. A beavatkozás altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben zajlik. A műtét azonban önmagában nem elegendő a probléma teljes megoldására, ugyanis a stabil térdízület elérésében kiemelkedő jelentősége van a megfelelő ideig és módon történő rögzítést, a tehermentesítést és a gyógytornát is magába foglaló utókezelésnek. A sikeres műtét szempontjából alapvető fontosságú a gyógytornász utasításai által pontosan végrehajtott gyógytorna, a combizom megerősítése és a teljes mozgásterjedelem visszanyerése céljából. A térdízületi szalagsérülések – a megfelelő kezelési módot alkalmazva és a kezelőorvos által előírtakat pontosan betartva – sikeresen, jó eredménnyel gyógyulnak.
A hátsó keresztszalag szakadása lényegesen ritkábban fordul elő, mint az elülső keresztszalag sérülése. Nagy energiájú trauma kapcsán, legtöbbször külső erőbehatásra sérül, amikor a sípcsont feje elölről ütést kap. Elsősorban közlekedési baleseteknél fordul elő, a sérülést többnyire a műszerfal okozza, valamint motorsportoknál, esetleg küzdősportoknál kell gondolni a hátsó keresztszalag sérülés lehetőségére. Erre a sérüléstípusra is a fájdalom, a duzzanat, instabilitás és az ízület mozgásának korlátozottsága jellemző. A sérült térd idővel is fájdalmas maradhat, ám kevésbé számolnak be maradandó instabilitás érzésről. A hátsó keresztszalag sérülések kezelése lehet konzervatív vagy műtéti, ez azonban ritkábban javasolt, mint elülső keresztszalag szakadás esetében.
Összefoglalás
A térdsérülések kapcsán szükséges hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. Prevenció szempontjából jelentős a rendszeres testmozgás, a testsúlyra való odafigyelés, a térd körüli izomcsoportok célzott erősítése, ami a stabilitás fokozása által ellenállóbbá teszi az ízületet a sérülésekkel szemben. Mind a hétköznapokban, mind sportolás közben érdemes lehetőség szerint kerülni a hirtelen, heves, csavaró mozdulatokat. Rendkívül fontos a sportolást megelőző alapos bemelegítés és az azt követő nyújtás, a megfelelő sport, intenzitás, talaj és sportfelszerelés megválasztása.
Szakorvoshoz kell fordulni ha az akut sérülés súlyos panaszokat okoz (jelentős duzzanat, fájdalom, nagyfokú mozgásbeszűkülés, térd elakadás, instabilitás érzés észlelhető), valamint ha ugyan akut sérülés nem volt, de a terhelés hatására rendszeresen visszatérő panaszok, fájdalom van.
dr. Antal János elérhetősége:
+36 30/6953854 (telefon), antal.janos.dr@gmail.com (e-mail)
Rendelés helye és ideje: Szent János Kórház (Budapest, Diós árok 1-3.), hétfő-péntek: 8-15