A D-vitamin sok esetben a „csontok vitaminja” jelzővel van megbélyegezve, azonban ennél jóval összetettebb és fontosabb feladata van az emberi szervezetben. Az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába került, mivel kiderült, hogy hatása nem korlátozódik csupán a csontanyagcserére, hanem szerepet játszik a szervezet védekező mechanizmusában is. Ismerkedjünk meg közelebbről is ezzel a nélkülözhetetlen vitaminnal!
Miért szükséges a pótlása?
A D-vitamin őseink szervezetében még igen magas szinten volt jelen, lévén, hogy folyamatosan napon tartózkodtak. Sajnos a mai kor embere kevesebb időt tölt a szabad levegőn, ami a testi-lelki egészségünk szempontjából egyáltalán nem hat kedvezően. Egy korábbi vizsgálati anyagból kiderült, hogy tél végére a magyar lakosság 94 százaléka D-vitamin pótlásra szorul. Pótlásának mennyisége napjainkra nagyságrendekkel nőtt, bár még ma is távol van a kívánatostól.
A vitaminhiány kockázata már magzati korban rendkívül nagy, terhességben is nagyon gyakori, ráadásul a magzat D-vitamin ellátottsága teljes egészében az anya D-vitamin szintjétől függ. Gyermekkorban zajlik a csúcs-csonttömeg kialakulása, emiatt is rendkívül fontos – főleg pubertás korban – az optimális D-vitamin ellátottság.
Változnak az évszakok
A D-vitamin szint a napsütéses hónapokban a legkielégítőbb, hiszen 10-30 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érő napsugárzás tavasztól őszig elegendő a D3-vitamin képzéséhez. Igaz, hogy a bőr D-vitamin képző kapacitása – például nyáron fürdőruhában – óriási, azonban jó tudni, hogy puszta napsugárzással D3-vitamin túlkínálat nem jelentkezhet, mivel a bőr fokozódó pigmenttartalma gátolja a D3-vitamin képzést.
A D3-vitamin-képzés az életkorral jelentősen lecsökken, ami részben megmagyarázza az idősebbeknél tapasztalt gyakori hiányt. Immunvédő működést támogató vitaminunk szintje számos betegséggel, köztük a fertőzésekkel is ok-okozati összefüggést mutat. Ha nem viszünk be kellő mennyiségű D-vitamint a szervezetünkbe, immunrendszerünk ölő sejtjei (az ún. T-sejtek, melyek a betolakodó vírusok és baktériumok elpusztításáért felelősek) nem aktiválódnak, így szervezetünk védelmi vonala meggyengül.
Tények és tévhitek
„Szoláriumba járok, hogy barna és egészséges legyek!” A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D3-vitamin képzésére. A D-vitamin elsődleges forrása a bőrünket ért napsugárzás, annak is az UV-B spektruma.
„Minden nap megiszok egy pohár tejet!” Bizonyos típusú táplálékokból (például halak, olajos magvak, tejtermékek, tojás) hozzájuthatunk valamennyi D-vitaminhoz, de sokkal kevesebbhez, mint napozással. Az átlagos hazai étrend napi 80 NE-et biztosít a szervezetnek, ami jóval az elvárt szint alatt van.
A D3-vitamin toxikus adagja hónapokon át alkalmazott, napi 10 000 NE felett van.
„Csak a gyerekeknek van szüksége D-vitamin pótlásra!” Ez az állítás is csak fél igazság, hiszen a magyar orvosok hivatalos állásfoglalása szerint 3 éves korig kötelezően ajánlott a D-vitamin pótlása. Ugyanakkor azoknak, akik nincsenek eleget a napon, idősebbeknek, vegetáriánusoknak, télen pedig életkortól függetlenül mindenkinek javasolt a D-vitaminpótlás.
Forrás: Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében.