A bőr nem felejt

Nyárról nyárra egyre erősebb UV-sugárzást tapasztalunk, védelem nélkül akár negyedóra alatt is leéghet a bőrünk. A leégés mellett hosszútávú következményekkel is számolnunk kell, hiszen az UV-sugárzás DNS-károsító és szabadgyökképző hatása miatt a sejtek roncsolódnak, megváltozik a bőr szerkezete, kiszárad és csökken az ellenállóképessége, emiatt megnő a rosszindulatú bőrelváltozások kockázata. A bőrünk nem felejt, az összes napon töltött idő lenyomatot hagy rajta.

A fényvédelem rendkívül fontos!

A magyarországi népesség többsége fényérzékenységre alacsony kockázatot hordozó bőrtípusú, mégis relatíve magas a bőrdaganatok előfordulásának gyakorisága. A világos bőrűek, akiknek sok anyajegyük van, a szeplősök, a kék szeműek, a szőke és a vörös hajúak tartoznak a rizikó csoportba, de a gyakori gyermekkori leégés is növeli a kockázatot. Minél többször égünk le, minél több időt töltünk a napon életünk során, az életkor előrehaladtával annál nagyobb eséllyel alakul ki valamilyen bőrelváltozás. A veszélyeztetteknek nyáron jobb elkerülni a közvetlen napfényt, valamint fokozottan oda kell figyelniük a védelemre, minden napon töltött pillanatban. Tisztában kell lennünk a fokozott UV-sugárzás veszélyeivel, emellett a megelőzésben meghatározó szerepe van a bőrgyógyászati szűrővizsgálatoknak.

Melanoma – festéksejtekből kiinduló daganat

A melanomára való hajlam a közvetlen rokonságban előforduló esetekből feltételezhető. A hajlamosító genetikai tényezők mellett az UV-sugárzás okozta hatások nagyban hozzájárulnak a betegség kialakulásához. A WHO adatai szerint 1980 óta egyre több a melanomás beteg a világban, de szerencsére a halálozási arány csökkeni látszik. Ennek okai között lehet, hogy a magas UV-index miatt sokan komolyabban veszik a napvédelmet. A topikális fényvédők között megjelentek az FPS100-as faktorszámú, jó minőségű naptejek, illetve a bőrre kent védelmet ki lehet egészíteni belsőleges fényvédő hatású, antioxidánsokat tartalmazó készítményekkel. A bőrgyógyászati szűrővizsgálatok egyre elterjedtebbek, de emellett az önvizsgálatra is fel kell hívni a figyelmet. Egy időben észlelt elváltozott, azaz melanotikus anyajegy eltávolítása maradéktalanul sikerülhet. Ekkor még kisebb valószínűséggel képez áttétet, ezért is fontos agyanús anyajeggyel azonnal orvoshoz fordulni.

Az ábra a magyarországi melanoma betegségben elhunytak számát mutatja, nemekre bontva 0-84 éves korig. Szerencsére itthon is jellemző, hogy nem emelkedik az esetek száma. Megfelelő prevencióval nagyságrendekkel kevesebb beteg juthatna el végstádiumig. 

Mitől válik gyanússá egy anyagjegy?

Elsősorban az alakjában bekövetkező változásokat kell figyelni. Az ABCDE szabálynak megfelelően amennyiben az öt ellenőrzési pontból legalább kettő igaz egy anyajegyre, akkor szakorvoshoz kell fordulni részletesebb kivizsgálásra.

A: aszimmetrikus alak

B: elmosódott, nem ép szélek

C: más színű, mint a többi anyajegy vagy többszínű, foltos

D: 6 mm feletti átmérő

E: változik (színbeli, méretbeli változás, felszíni kiemelkedés, viszketés, sebképződés, váladékozás, vérzés észlelhető)

Érdemes szemmel tartani a kevésbé látható fejbőrt és a fül mögötti területeket is. A korai felismerés életet menthet.

Laphámdaganat (spinalioma)

A bőr laphámsejtjeiből kiinduló daganat kevésbé rosszindulatú, mint a melanoma, azonban idővel áttéteket képez, ezért ebben az esetben is nagyon fontos a fényvédelem és az önellenőrzés. Nem csupán az UV-sugárzásnak kitett területeken jelenhet meg, hanem a nyálkahártyákon, melynek kátrány, ionizáló sugárzás, humán papilloma vírus fertőzés is lehet a kiváltó oka. Mivel nem tartalmaz pigmentet, ezért nehezebb észre venni. Egy nem gyógyuló sebnek tűnő képlet jelezheti a spinalioma kialakulását, mely ekkor még műtétileg eltávolítható, eredményesen gyógyítható.

Bazálsejtes karcinóma (basalioma)

A bazálsejtes karcinóma is áttétképző, ezért rossz indulatúnak mondhatjuk, viszont a folyamat nagyon lassú. Növekedése azonban gyors, nagy bőrfelületen el tud terjedni, így ebben az esetben sem szabad elhanyagolni a problémát. A bőrdaganatok 80%-a basalioma, vagyis előfordulása leggyakoribb. Kialakulásának kockázata és a páciens élete során történt leégések mennyiségével arányosan nő. Főleg a napnak kitett területeken alakul ki, mint az arc, a fülek és a kézfejek vagy a tar fejbőr, ezért a megelőzésben ebben az esetben is óriási szerepe van a fényvédelemnek.

A daganatos betegségek többsége szűrhető, azaz már a tünetek jelentkezése előtt kimutatható. A bőrdaganatok általában már a nagyon kezdeti stádiumban is jól láthatóak, könnyen felismerhetőek. Anyajegyszűrő központokban dermatoszkóppal az egész bőrfelületet átnézik. Ez az eljárás fájdalommentes, ezzel a bőrre helyezehető mikroszkóppal a szabad szemmel nem jól látható, legparányibb rendellenességeket is kiszűrik. A gyanús, de nem veszélyes anyajegyekről fényképet készítenek, hogy nyomon kövessék a változást.

Figyeljük magunkat!

Annak ellenére, hogy ezek az elváltozások nem járnak fájdalommal komolyan kell venni a megjelenésüket és azonnal meg kell mutatni egy szakembernek. A korai diagnózis nagyban megnöveli a gyógyulás esélyét, ezért is fontos, hogy köztudatba kerüljön az önellenőrzés és a szűrővizsgálat lehetősége.

Hogyan védekeznek Délen?

A déli félteke nyári időszakában a Föld pályája közelebb esik a Naphoz, az UV-sugárzás direktebben és sokkal intenzívebben éri el a Földet, ami például Ausztráliában és Új-Zélandon kardinális problémát jelent. Ezekben az országokban kampányokkal hívják fel a figyelmet a veszélyekre és a megelőzésre. Minden ott lakó tudja, hogy magas hegyen sokkal nagyobb a leégés veszélye, egyrészt a tengerszint feletti magasságból adódóan, másrészt azért, mert az UV-sugárzás visszaverődik a hótakaróról, így nem csak a nap irányából éri a bőrt. A külsőleges és belsőleges fényvédelem mellett a szabadtéri közös tereket árnyékolással, napvitorlákkal védik, szigorú szabályok szerint tervezve. Saját életünket, életterünket tekintve is érdemes tudatosan gondoskodni a fényvédelemről.

_Források:

_{Oláh, Judit Magdolna. “Ajánlás: fókuszban a melanoma.” BŐRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 93.4 (2017): 143-145.}

_{Šitum, Mirna, et al. “The role of UV radiation in the development of basal cell carcinoma.” Collegium antropologicum 32.2 (2008): 167-170.}

_{sunsmart.com.au}

Önnek ajánljuk