Ma, amikor a C-vitamin már csaknem olyan hétköznapi anyag, mint a só, nehéz megérteni, hogy Szent-Györgyi Albert korában ez a felfedezés mit jelentett, ahogy azt az izgalmat is alig lehet felidézni, amit ez a siker kiváltott.
Mindent a C-vitamin érdekében
A C-vitamin izolálásán kívül számos program folyt a laborban, de mindent leállítottak, és valamennyi munkatársat erre a feladatra állítottak rá. A laboratórium egyik nagy helyiségét kiürítették; diákok árasztották el a helyi piacokat, és a meghökkent kereskedőktől minden paprikát felvásároltak. A Professzor utasítása szerint a diákoknak paradicsom-paprikát kellett keresniük, mivel a vizsgálatok alapján az ötször-hatszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint például a narancslé. Szent-Györgyi fiatal fizikus munkatársa Szalay András a következőképpen emlékszik vissza.
Úton a világszenzáció felé
„Az elkövetkező napokban teljesen megváltozott az intézet atmoszférája. Olyanok lettünk, mint egy szorgalmas családi farmvállalkozás, amely paprikalét próbál piacra termelni. Zöldpaprikával megrakott lovaskocsik érkeztek. Az intézetben mindenki – beleértve Szent-Györgyi feleségét és lányát is – zöldpaprikát pucolt. Nagy, 50 literes üvegballonokat töltöttünk meg paprikalével, majd légmentesen lezártuk őket, hogy a lét addig ne érje oxigén, amíg a C-vitamin kivonására sor nem kerül.”
Helyi asszonyokat alkalmaztak, hogy a paprikából port készítsenek, amelyből majd kivonják a C-vitamint. A legnagyobb problémát viszont az erős paprika okozta, amikor a magja időnként az asszonyok szemébe került. Szent-Györgyi gyakorlati hasznát vehette orvosi tudásának is, ő lett a műhely alkalmi elsősegélynyújtója.
Óriási tudományos áttörés
Ma, amikor a C-vitamin már csaknem olyan hétköznapi anyag, mint a só, nehéz megérteni, hogy Szent-Györgyi Albert korában ez mit jelentett, ahogy azt az izgalmat is alig lehet felidézni, amit ez a siker kiváltott. A világon ekkor sikerült először C-vitamint ilyen nagy mennyiségben előállítani, ez pedig óriási tudományos áttörésnek számított.
Szent-Györgyi Albert azért érdemel hatalmas megbecsülést, mert egy pillanatig sem habozva úgy döntött, hogy mind a vitamint, mind pedig előállításának titkát azok rendelkezésére bocsátja, akiknek szüksége van rá. Szalay szerint:
„Ilyen hatalmas mennyiségű kristályos C-vitamin birtoklása világmonopóliumot jelentett, mivel az egész Földön itt állt rendelkezésre. A helyzet nagyon hasonló volt ahhoz, ami Mme Curie első rádium-preparátumával történt”. Ezt a monopóliumot nagyon sokan inkább maguknak vagy partnereiknek tartották volna fent, mivel ez az előny további elsőségeket biztosított volna. Szent-Györgyi maga küldte szét C-vitaminját a témával foglalkozó legjobb kutatóknak szerte a világba, mert ez volt a leggyorsabb megoldás. Albertnek fontosabb volt a tudományos ismeretek gyors fejlődése, mint a csoportérdek.”
Forrás: Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert, Typotex, 2004
Képek forrása: Móra Ferenc Múzeum