A térdízületi artrózisról
Az 50 éves hölgyek tizedének már van mozgáskorlátozottságot okozó artrózisa, 75 éves korban már a harmaduknak. A férfiak kb. 30 %-kal kisebb mértékben érintettek.
A térd porcfelszínének elfajulása a leggyakoribb a nagy- és kisízületek között, kb. 25 %-kal sűrűbben fordul elő például, mint a csípőízület kopása. És mivel viszonylag fiatal korban elkezdődik, és gyakori, a munkaképes populációt is súlyosan érinti. A világban ez a leggyakoribb oka a rokkantságnak.
Mielőtt megpróbáljuk megérteni, miért is megy tönkre a térdünk, érdemes néhány fogalmat tisztázni.
Az artrózis (angolszász szakirodalomban oszteoartritisz) tulajdonképpen az ízületi üvegporc valamilyen okból, vagy elsődlegesen bekövetkező degenerációja, feltöredezése, elvékonyodása, végül felszívódása, mely az ízületet alkotó többi szövet (csont, szalagok, izmok, ízületi tok) következményes elváltozásaival és súlyos gyulladásos tünetekkel jár.
Az üvegporc tömegének 4-5 %-át adó porcsejtek termelik a sejtek közötti állomány, az ún. mátrix elemeit. A porcsejtek anyagcseréje igen lassú, a porcnak vérellátása gyakorlatilag nincs, kizárólag az ízületi folyadékból veszi fel az oxigént, a tápanyagokat, és a gyógyszereket is.
Az üvegporcban legnagyobb mennyiségben jelen lévő fehérje a kollagén, ez adja a porc vázát és felelős a nyíró erőkkel szembeni ellenállásért.
Az ún. proteoglikánok (fehérjéből és szénhidrátból álló hatalmas molekulák) a tömeg 12-15%-át adják. Ezek a molekulák negatív töltésük révén kötik meg a porc tömegének legnagyobb részét (70-80 %-át) adó vízmolekulákat. A víz mennyisége a nyomásviszonyoknak megfelelően változik, biztosítva a porc összenyomással szembeni rugalmas ellenállását.
Ennek a finom és bonyolult szerkezetnek több fontos eleme van tehát, aminek mennyisége azonban életkorunk előrehaladtával egyértelműen csökken, az a VÍZ.
Döbbenetes tény, de a vízvesztés már 30 éves korunkban elkezdődik.
Minden szövetünkkel így van ez, például bőrünk ráncosabbá válik, ez „pusztán” esztétikai gond. De a porcszövet vízvesztése drámai következményekkel jár, rohamosan csökken ugyanis a nyomó erőkkel szembeni ellenállás. Például álláskor, járáskor. Az eredeti formájában tükörsima porcfelszín feltöredezik, egyenetlenné válik, a térdízület elkezd fájni. A porcmátrixból gyulladásos mediátoroknak nevezett anyagok szabadulnak fel, amelyek tovább károsítják a porcot, és egy olyan ördögi kör alakul ki, ami a porcszövet akár teljes pusztulásához is vezethet. A gyulladás és a fájdalom kialakulásakor már beavatkozásra van szükség!
Az artrózisok egyik formáját az elsődleges, primer forma képezi, a degeneratív folyamat kimutatható ok nélkül megy végbe.
A másodlagos, szekunder forma esetén mindig található valamilyen kiváltó ok vagy hajlamosító tényező:
- Sérülés. A térdízület egy ún. szalagos vezetésű ízület, tehát a szalagok épsége elengedhetetlen az ízület stabilitásához. Szalagsérülést követően (pl. az elülső keresztszalag, a fő stabilizátor szakadása után) instabilitás maradhat vissza, ami egyenetlen terhelést és excentrikus mozgást okoz, korai artrózishoz vezet. A térdtáji törések, különösen, amelyek érintik az ízületi felszínt is, esetleg műtétet is igényeltek, fokozzák a kockázatot. A térdízületi gyűrűporcok, a meniscusok szakadása és kényszerű eltávolítása megváltoztatja az ízületi felszín porcának terhelését, instabilitást okoznak, szintén ezzel a következménnyel járhatnak.
- Elhízás vagy tartós mozgáshiány.
- A túlzott fizikai igénybevétel (sportolók, nehéz fizikai munkát végzők).
- Alkati tényezők (ízületi lazaság, „x-térd”, „o-láb”, az alsó végtagok veleszületetten eltérő hosszúsága).
- Anyagcsere betegségek (pl. köszvény), a belső elválasztású mirigyek betegségei (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-működési rendellenességek), autoimmun betegségek (pl. pikkelysömör).
A leggyakoribb okok a nehéz fizikai munka, a sérülés és az elhízás.
Előbbi kettőre nem vagyunk nagy befolyással, hiszen az egyik kényszer, a másik rajtunk kívül álló okból, hirtelen történik. A túlsúly azonban az esetek többségében igenis az egyénen múlik, és a mozgásszervi következményeken túl – lásd az ízületek túlterhelése – súlyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulását hordozza magában. Egy orvostól talán kíméletlenül hangzik, de ha egy igen túlsúlyos beteg térdét fájlalva hozzám fordul, mindig őszintén azzal kezdem, hogy ha túlsúlyának nagy részétől nem szabadul meg, nem fogom tudni meggyógyítani, lehet, hogy még csökkenteni sem fogom tudni a panaszait.
Az orvostudomány ma már sok mindenre képes, de a fizika és a biológia alapvető törvényeit felülírni nem lehet.
A legfontosabb artrózisra jellemző tünetek és panaszok a következők:
- Az ún. indítási fájdalom, amikor reggel felkeléskor vagy ülő helyzetből felálláskor az ízület merev, majd egy kis mozgás hatására “bejáródik”.
- Az ízület normál terhelésre és mozgásra jelentkező fájdalma.
- Lépcsőzéskor és egyenetlen talajon való járáskor való fájdalom.
- Az ízület mozgásterjedelmének beszűkülése.
- Az ízület nyomásérzékenysége, deformálódása, melegsége, duzzanata, ropogása.
A fenti tünetek olyannyira specifikusak a térdízületi artrózisra, hogy ha valaki két-három tünetet produkál, biztos lehet benne, hogy a kialakulóban lévő betegség legalább gyógyszeres beavatkozást kíván.
Azért érdemes az artrózist már korai szakaszában kezelni, mert a fentebb leírt, egyre súlyosbodó porckárosodás a folyamat elején igenis megállítható, a sebészi beavatkozás, legsúlyosabb esetben a protézis beültetés akár évtizedekkel elodázható, és a porc megóvása életminőségben is hatalmas különbséget teremt. Természetesen a porckárosodás előrehaladottabb állapota is kezelhető baj, de mind időben, mind anyagi ráfordítást illetően többet igényel.
- Gyógyszeres kezelés (erről részletesen lentebb lesz szó)
- Ízületi injekciók. A szájon át szedett gyulladásgátlók hatástalansága esetén az ízületbe adott szteroid injekciók csökkentik a fájdalmat. Ez azonban nem oki terápia, és minden esetben csak átmeneti sikerrel jár.
- Gyógytorna, fizioterápia. Egy dologról soha nem szabad elfeledkeznünk. MINDEN ÍZÜLET ÉLETE A MOZGÁS! A tápanyagok, a gyógyszerek akkor kerülnek be az ízületi folyadékba, ahonnan aztán a porc felveszi, ha az MOZOG. Mozgás nélkül a porc minden külső ártalom hiányában is leépül, károsodik.
- Térdízületi tükrözés. Abban az esetben, ha a porcfelszín egyenetlenségei gyógyszeres kúra hatására már nem gyógyulnak és a beteg panaszai nem csökkennek, műtét során a szabadon lebegő porcdarabkák eltávolításra kerülnek és a mély egyenetlenségek elsimíthatók. Az ún. artroszkópia után a gyógyszeres kezelés sokkal eredményesebb lehet.
- Körülírt és korlátozott méretű porchiányok gyógyítására alkalmas eljárás a mozaikplasztika, amikor a combcsont nem terhelő ízületi felszínéről „ellopott”, csontos alappal rendelkező kis, méhsejt átmetszetű rudakkal pótoljuk a terhelő felszínen hiányzó porcot. Ezt a zseniális eljárást Hangody professzor és munkatársai fejlesztették ki, dicsőséget hozva a magyar mozgásszervi sebészetre.
- A porcfelszín egyenetlen terhelését okozó ízületi tengelyeltérések helyreállítása műtéti úton, az ún. oszteotómiák. Ilyenkor a szomszédos nagy csöves csontok, azaz a combcsont és a sípcsont átvágása, a tengely kiigazítása és fémanyaggal történő rögzítése zajlik. Ez precíz és olykor bonyolult tervezést igénylő műtéti technika.
- És a végső megoldás, az ízületi protézis. Ma már kiváló és tartós rendszerek állnak rendelkezésünkre, nagy fájdalom és mozgáskorlátozottság esetén elkerülhetetlen a beültetés.
Ezen információáradat után érdemes egy olyan útmutatót adni, melynek alapján a hétköznapi ember felfigyel a panaszaira, tudja hová forduljon, mihez kezdjen a betegség elején. Vagy még a betegség kialakulása előtt előzze meg azt!
Mikor veszélyeztetett az ember tehát? Ha már „elmacskásodott” térddel ébred, nehéz a lépcsőzés, a tartós állás fájdalmat és ízületi duzzanatot okoz, biztos, hogy gyógyítani kell. Ha panaszmentes, de 15 évig kézilabdázott, esetleg már 8 éve nehéz fizikai munkát végez és az elkövetkező 30 évben is ezt teszi majd, akkor érdemes a megelőzésen elgondolkodnia.
Kezdődő panaszok esetén, ha még emlékeznek a fentebb leírtakra, két dolgot kell gyógyítani. A porckárosodást és a gyulladást.
A fő probléma a VÍZ vesztése, melyet azok a bizonyos proteoglikánok tartanak a porcban.
Logikusnak tűnik tehát ezen proteoglikánoknak (leginkább a kondroitin-szulfátnak) a porcba történő juttatása, mely valóban megoldást jelent. Ez lehetséges kúraszerűen, hónapokig szájon keresztül szedve, illetve közvetlenül az ízületbe injekció formájában juttatva. A másik szükséges feladat az ún. nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása. Mivel ezeket a megfelelő hatás elérése céljából gyakran hetekig kell szedni, érdemes olyat választani közülük, amely a gyomor-bél rendszerünket nem károsítja.
Ha úgy gondolja, hogy a térdízület artrózis szempontjából veszélyeztetett populáció tagja, még a panaszok és a tünetek elkezdődése előtt, megelőzés céljából, évente néhány hónapig kúraszerűen érdemes glükózamin és kondroitin-szulfát tartalmú szert szednie, amivel hosszú évekkel, évtizedekkel kitolhatja a fájdalmak elkezdődésének időpontját.
És a legfontosabb. Mint már említettem, AZ ÍZÜLET ÉLETE A MOZGÁS. A mozgáskor kialakuló nyomásváltozások, illetve az ízületi belhártya keringésének javulása fokozzák a porc tápanyag- és oxigénfelvételét. A kérdés csak az, milyen mozgás ajánlott.
Amennyiben egy ízület alapvetően panaszmentes, nincs olyan mozgásforma, amely tiltott lenne.
Természetesen ésszerű határokon belül. Mindemellett egészséges térddel sem ajánlott kemény talajon futni, illetve olyan tevékenységet végezni, amely az alsó végtag ciklikus, tengelyirányú terhelésével jár.
Ha már beteg a térdünk? Mindent lehet, ami nem fáj! Mint már szó volt róla, a biológiát megerőszakolni nem lehet, másképpen fogalmazva az emberi szervezet nem buta. Ami tovább károsíthat egy beteg térdízületet, az bizonyosan fájdalmat okoz. A kerékpározás és a víz alatti torna, úszás olyan klasszikus mozgásforma, ahol a térdízület mozgása közben tengelyirányú terhelést a porc nem kap. Pontosan ezért használjuk például műtétek utáni rehabilitációban. A torna rendkívül fontos minden ízületi betegség kezelésében, az egyetlen lényeges tényező, hogy ne fájjon!
Tehát Hölgyek és Urak! MOZOGNI, MOZOGNI, MOZOGNI!
Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!
