D-vitamin pótlás gyerekeknél: Minden, amit a szülőknek tudni érdemes

Ahogy a növényeknek, úgy a gyerekeknek is szüksége van napfényre az egészséges fejlődéshez. Ugyanis UVB-sugárzás hatására a bőrben D3-vitamin keletkezik, mely aktív hormonná, kalcitriollá alakul. Ez a hormon elsősorban a kalcium felszívódásáért, vérből a csontokba való beépüléséért felel, részt vesz a csont anyagcsere szabályozásában. A szervezet kalcium és a foszfor háztartástának egyensúlya szintén függ a D3-vitamin ellátottságtól.¹

 

Vázrendszerre gyakorolt hatások

A csontok fejlődése finoman szabályozott folyamat: kalcitriol hatására csökken a vér kalciumszintje, ami egy visszacsatolás a mellékpajzsmirigyben található parathormon termelő sejteknek. A parathormon a kalcitriollal ellentétesen hatva nem engedi, hogy a vér kalcium szintje kritikusan lecsökkenjen, azt a csontok felől vonja el, ha szükséges. A két hormon együttesen összehangolja a csontosodás folyamatait, szabályozza a csontnövekedés sebességét.^1,2

 

A gyermekek egészséges fejlődéshez optimális D-vitamin szintre van szükség. A hiány következménye, hogy nem tud elegendő kalcium felszívódni. Mivel a kalcium az izomműködés nélkülözhetetlen eleme, a tartós D-vitamin hiány első tünetei között izomgyengeség és fáradság léphet fel. Súlyosabb esetben az izmok petyhüdtté válnak, az ízületi kötőszövetek elgyengülnek.³ A hiány növésben lévő gyermekeknél a csontok fejlődésének rovására megy. Ha a csontosodás nem tud normálisan végbe menni, a csontok puhák maradnak, nem bírják a terhelést és elgörbülnek, melynek következtében a vázrendszerben felnőtt korban is megmaradó deformitások keletkeznek, rachitis, másnéven angolkór alakulhat ki.

 

Felnőttekben a hipovitaminózis következménye csontlágyulás, vagyis a csontok elpuhulása.⁴ E betegségek kezelésére az ajánlott kalcium bevitel csak normál D-vitamin ellátottság mellett vagy annak pótlásával együtt működik.²

 

 

Vázrendszeren kívüli hatások

A bőrben fényvédő szerepet is játszik, hiszen a napfény energiáját felhasználva alakul át. A nyálkahártyákon, a fertőzések elleni védekezés kapujában a hámsejtek közötti szoros kapcsolat fenntartásában és a mikrobák elleni védekezésben van szerepe.⁵ Az immunrendszer működésében is részt vesz, befolyásolja az immunválaszt. Hatással van a gyulladás folyamatára, az immunsejtek osztódására, hiánya az immunrendszer alulműködéséhez vezethet.¹

 

A tartós D-vitamin hiány növeli az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét, míg a rendszeres, nagy dózisú D-vitamin-pótlás gyermekkorban jelentősen, akár 78%-kal csökkentheti a betegség kialakulását. Már kialakult betegség esetén gyakran alacsony a vér D-vitamin szintje, pótlásával csökkenthető az inzulinrezisztencia.²

 

Napjainkban szerencsére egyre szélesebb körben terjed az a nézet, hogy a betegségek kezelése helyett inkább a megelőzésre fektessünk hangsúlyt. Mit tehetünk?

 

Csecsemőknél mire kell figyelni?

A hiányállapot kialakulásának kockázata már magzati korban rendkívül nagy. A magzat D-vitamin szintje az anya ellátottságától függ. Az anyatej nagyon kis mennyiséget tartalmaz, ezért a pótlás csecsemőkorban is nagyon fontos. Az anyáknak napi 4000‑6000 NE D-vitamint kellene fogyasztania ahhoz, hogy az anyatej a csecsemő számára elegendő mennyiségű D-vitamint tartalmazzon. A csecsemők megfelelő D‑vitamin képzéséhez tavasztól őszig heti 30 percet kellene őket napoztatni ruha nélkül, csak pelenkában. Egy éves kor alatt a napi 400-600 NE D-vitamin adása javasolt hiány megelőzése céljából.²

 

D-vitamin források

Az átlagos magyarországi étrend napi ~2 μg-ot, azaz 80 nemzetközi egységet (NE) biztosít. Relatíve kevés magas D-vitamin tartalmú élelmiszer létezik, a zsírosabb halak, a csukamáj olaj, a gombafélék, a tojássárgája és a belsőségek tartalmazhatnak nagyobb mennyiséget. A gyermekekre kevésbé jellemző ezen élelmiszerek fogyasztása. A növényi eredetű táplálékban pedig a kevésbé jól hasznosuló D2-vitamin forma, az ergokalciferol található meg.²

 

Zavarjuk ki a gyerekeket játszani!

Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek egyre kevesebb időt töltenek a szabadban, sokan inkább digitális eszközöket választják kikapcsolódás gyanánt.⁶ A négy fal között, nem éri elég napfény a bőrüket, az ablaküveg kiszűri az UVB sugárzást, a táplálkozással bevitt D‑vitamin pedig nem elegendő. Az is problémát jelenthet, hogy sok az elhízott gyermek, akiknél a magasabb D-vitamin igényen kívül számos betegség kockázata is megnövekedett. A mozgás és a szabadban töltött idő rendkívül fontos a gyermekek egészséges fejlődéséhez.

 

Fontos a pótlás, de nem szabad túlzásba vinni

Amikor az előző évszázadban kezdtek rájönni a D-vitamin hiány negatív egészségügyi hatásaira, az Amerikai Egyesült Államokban rutinná vált az élelmiszerek D‑vitaminnal való dúsítása. Akkor még nem tudták, hogy a túlzott bevitelnek is vannak következményei és a 60-as évekre sokan a tapasztalták a hipervitaminózis tüneteit. A kontrollálatlan bevitel magas vér és vizelet kalcium szintet eredményezett, ami sok betegnél vesekárosodáshoz vezetett.⁴ Ebből tanulva észben kell tartanunk, hogy az ajánlott napi maximális dózist ne lépjük túl. Növésben lévő gyermekek számára a hiány kialakulásának megelőzésére napi 1000 NE adása javasolt, ha azonban felmerül a D-vitamin hiányállapot lehetősége, akkor akár a napi 2000 NE D-vitamin adása indokolt lehet. Ez felnőttek esetében napi 4000 NE-et jelent. Ez heti, sőt havi egy, nagyobb dózis adásával is elérhető orvosi felügyelet mellett. A napi bevitel helyett a heti adagolás csak 6 éves kortól javasolható.²

 

Források:

1.Fonyó A Az orvosi élettan tankönyve (2011) Medicina Könyvkiadó, azonosító: 978 963 226 344 1

2. Társaság, Magyar Dermatológiai, Magyar Gyermekorvosok Társasága, and Magyar Hypertonia Társaság. “Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében.”

3. Antonucci, Roberto, et al. “Vitamin D deficiency in childhood: old lessons and current challenges.” Journal of Pediatric Endocrinology and Metabolism 31.3 (2018): 247-260.

4. Szabó, András. “A D-vitamin-hiány csontrendszeri és csontrendszeren kívüli következményei.” (2011).

5. F Gunville, Cameron, Peter M Mourani, and Adit A Ginde. “The role of vitamin D in prevention and treatment of infection.” Inflammation & Allergy-Drug Targets (Formerly Current Drug Targets-Inflammation & Allergy)(Discontinued) 12.4 (2013): 239-245.

6. Tang, Shu Min, et al. “Vitamin D and its pathway genes in myopia: systematic review and meta-analysis.” British Journal of Ophthalmology 103.1 (2019): 8-17.