Hőgyes Endre, avagy a „magyar Pasteur”

Feledésbe merült fantasztikus magyar orvosok

Hőgyes Endre a 19. század kísérleti orvostudomány egyik nemzetközileg elismert kutatója volt.

Szegény sorsú család legidősebb tagjaként nőtt fel és sokszor küzdött anyagi gondokkal.

Teleky László főhadnagy annak érdekében, hogy egyetemi évei alatt ösztöndíjban részesüljön szegénységi bizonyítványt állított ki neki melyben ez állt: „az apa olyan csekély vagyoni állással bír, melyből családját is alig tudja fenntartani, fent nevezett orvosnövendék neveltetési és tanítási költségeit pedig egyáltalán nem fedezheti.” ^[1]

Hőgyes Endre a „tudományok szerelmese” volt, akit a financiális tőkehiánya sem akadályozott abban, hogy forradalmi eredményeket érjen el a kórtan, élettan és a gyógyszertan területén.

Az a fajta magasfokú elhivatottság, amely e kiváló polihisztorban dúlt az adott probléma azonnali megoldására ösztönözte.

Szerény családi helyzete miatt szívügyének érezte a nehéz sorsú emberek megsegítését és az egyház részére rendszeresen adományt juttatott, mely a rászorulók között került szétosztásra. Fontos megemlíteni, hogy a karitatív tevékenység mellett a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, valamint egyetemi tanárként oktatott és kutatott egyaránt. Kísérleteibe bevonta a tehetséges és szorgalmas hallgatóit, akik közül később intézetének munkatársai kerültek ki.

Munkássága szerteágazó volt. Sokan nem tudják, de 1878-ban Hőgyes Endre tárta fel azt, hogy a kapszaicin az érzőidegekre hatással van és azokat ingerelve fájdalmat vált ki. ^[2]

A kapszaicin a C-vitamin tartalmú paprikafélékben megtalálható csípős hatóanyag, amely a termés ereiben és a magokban halmozódik fel. ^[3]

A kapszaicint farmakológiai hatása miatt kenőcs formájában már régóta használják ízületi gyulladások és izomfájdalmak csökkentésére. ^[4]

^[5]

A külföldi kapszaicin-kutatások leginkább a rákbetegség megelőzésére és kezelésére irányulnak. Ezen tanulmányok többek között rámutattak arra, hogy bizonyos országokban (Mexikó, Thaiföld) alacsonyabb a prosztatarák előfordulása, mint más régiókban. Ennek indoka a táplálkozási szokásokkal függ össze, mivel az érintett területeken számottevő chili paprikát fogyasztanak. ^[6]

Mindazonáltal Hőgyes Endre legnagyobb sikerét és egyetemes szaktekintélyét a veszettség elleni oltóanyag alapját képező, úgynevezett fix vírus önálló előállítása hozta meg.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1887-ben bízta meg Pasteur kísérleteinek megismétlésével, a veszettség gyógyításának tanulmányozásával.

Kitartó munkája során módosította Pasteur védőoltását, akként, hogy a vírus szelídítésére nem az eredeti beszáradásos eljárást alkalmazta, hanem hígítással dolgozott. Az általa kidolgozott metódust világszerte, még maga Pasteur is elismerte, és a nemzetközi gyógyászatban a Hőgyes-féle módszer terjedt el, melyet a mai napig alkalmaznak. Méltán nevezi tehát az utókor a „magyar Pasteur”-nek. ^[7]

Kiemelkedő felfedezéseinek köszönhetően megalakult 1890. április 15. napján a budapesti Pasteur-intézet, majd később a kórház is.

^[8]

A Magyarország című újság az átadást követően bejárta az új épületet, melyről a következő leírás született: „A tágas előcsarnokból a földszintre jutunk, ahol a felvételi helyiségek, a várótermek és az ambuláns betegek kezelőhelyiségei vannak. A váróterembe lépve, az ajtó fölött szembetűnik a felírás: Cave canem. (magyarul: Óvakodjék a kutyától.)” ^[9]Az intézetben rengeteg embert mentettek meg a biztos haláltól az egyedülálló módszerrel előállított oltással.

A Pasteur-intézetet jelenleg a Semmelweis Egyetem használja és az egykori Rákosi utca napjainkban már Hőgyes Endre nevét viseli.

Az orvostudomány területén elért kimagasló eredményeinek méltóképp történő megemlékezése céljából megalapításra került a nevével fémjelzett Dr. Hőgyes Endre-díj, melyet az egészségügyben legrangosabb díjként tartanak számon. A díjat minden évben olyan szakembernek adományozzák, aki kiemelkedő orvosi-szakmai tevékenységgel rendelkezik. ^[10]

Hőgyes Endre Nobel-díjra érdemes felfedezései és élete bizonyította az utókor számára, hogy nem az a lényeg, honnan indul az ember, milyen családi körülmények között nevelkedik, hanem az, hogy a tudomány iránti szenvedélyével, a tehetségét és a zsenialitását hogyan tudja kibontakoztatni.

Szerző: Dr. Németh Krisztina