Italpor megfázásra, ami nem hat a vérnyomásra?

Az őszi-téli náthás időszakban gyakran nyúlunk a kellemetlen tüneteket enyhítő készítményekhez. Ehhez a megfázás elleni italporok széles tárházát találjuk a patikák polcain, azonban sokszor igen speciális szempontokat is figyelembe kell vennünk a számunkra megfelelő italpor kiválasztásánál. Tudta Ön, hogy az ilyen italporokban gyakran olyan hatóanyag található, mely megemeli a vérnyomást? Ezúttal ezt a kérdéskört járjuk körbe annak érdekében, hogy segítsünk a magas vérnyomással küzdő pácienseknek eligazodni a megfázás elleni italporok útvesztőjében.

Mit értünk a megfázás alatt és mit tehetünk ellene?

A betegség hátterében vírusfertőzés áll, emiatt az antibiotikum használat indokolatlan, hiszen ezek a gyógyszerek kizárólag bakteriális fertőzések esetén hatásosak. Amennyiben a tünetek egy hét után sem mérséklődnek vagy szűnnek meg, illetve az orrváladék színe megváltozik, mindenképp szükséges orvoshoz fordulni, hiszen ekkor már bakteriális felülfertőződés gyanúja állhat fenn. Közönséges esetben azonban a jól ismert, „klasszikus” panaszok (gyengeség, orrdugulás, orrfolyás, irritált, viszkető, könnyező szem, tüsszögés, kaparó, fájó torok, köhögés, fejfájás) maguktól megszűnnek. Bár a megfázást nem tudjuk gyógyítani, az életminőségünket, közérzetünket rontó tüneteket enyhíthetjük. Ahhoz, hogy a számunkra legideálisabb készítményeket megtaláljuk, fontos megértenünk a probléma mögött húzódó folyamatokat.

A hideg, a vitaminhiány vagy akár a stressz hatására legyengült immunrendszer fogékonyabb a vírusfertőzésekre. A néhány napos lappangási időt követően jelentkező kellemetlen tünetekért a légutak nyálkahártyájában megtelepedő és elszaporodó vírusok (elsődlegesen rhinovírusok) felelősek. Az egyik legkellemetlenebb tünet a megduzzadt orrnyálkahártya és a vele együtt járó orrdugulás és orrfolyás.

Milyen élettani folyamatok állnak ennek hátterében?

Amikor az immunrendszerünk valamilyen kórokozó általi behatolást észlel, az ún. hízósejtek fokozott hisztamin-termelésbe kezdenek. A hisztamin a szervezetünkben természetes módon is jelenlévő anyag, mely talán az allergiás reakciókban betöltött szerepéről lehet ismert sokak számára. Csakúgy, mint allergia esetén, megfázásnál is nagy mennyiségben szabadul fel a hízósejtekből. Ez az anyag az immunrendszer védelmi részeként a nyálkahártyában egy helyi gyulladásos választ eredményez, ami többek között orrdugulásban, orrfolyásban és orrviszketésben nyilvánul meg. Mindezt azáltal teszi, hogy az érfal felszínén lévő speciális „jelfelfogó” fehérjékhez (receptorokhoz) kötődik, és olyan biokémiai folyamatokat indít el, melyek hatására fokozódik az érfalak átjárhatósága. Ennek nyomán az érpályából kiszivárgó folyadék (plazma) nyálkahártya duzzanatot és orrfolyást okoz.

Mi segíthet ezen tünetek enyhítésében? Italpor, mint kényelmes megoldás?

Ahhoz, hogy a nyálkahártya ödémáját és a fokozott váladékképződést enyhítsük, az érfalak átjárhatóságát kell csökkentenünk. Ezt a célt szolgálják például a nyálkahártya-lohasztó hatóanyagok (pl. fenilefrin). Az érfalon ezeknek is megtalálhatók a saját receptorai, melyekhez kötődve direkt módon váltják ki az ér összehúzódását. Ez esetben az okozhat gondot, hogy az ilyen hatóanyagot szisztémásan bejuttatva (pl. italpor formájában) ez a kötődés nem csupán az orrnyálkahártya erein következik be, hanem test szerte. Tehát az ilyen hatóanyagok nem csak helyi, hanem az szervezet egészét érintő hatást fejtenek ki.

Hogyan emelik a vérnyomást az italporok?

Az erek összehúzódása pedig a vérnyomás megemelkedését vonja maga után. Emiatt magas vérnyomással küzdő betegeknek nem célszerű ilyen hatóanyagokat tartalmazó készítményeket választaniuk az orrdugulás, orrfolyás enyhítésére. Ahogy korábban említettük, a megfázás során jelentkező „korai allergiás reakciós” tüneteket a hisztamin váltja ki, melyekkel szemben az ún. antihisztaminok nyújthatnak enyhülést. Ezek a hatóanyagok (pl. feniramin-maleát) a nyálkahártya-lohasztóktól eltérő módon fejtik ki hatásukat, a vérnyomást nem befolyásolva. Hatásmechanizmusuk lényege az, hogy ugyanazokhoz a fehérjékhez kötődnek az erek falán, ahova egyébként a hisztamin kötődne, megakadályozva a hisztamin bekötődését, és ezáltal a hisztamin közvetítette hatások kialakulását. Mivel ez a hatásmechanizmus nem az erek összehúzásán alapszik, ezért magas vérnyomás esetén célszerűbb ilyen hatóanyagtartalmú megfázás elleni készítményeket alkalmazni.

Érdemes azt is tudni, hogy a hisztamin jelfelfogó fehérjéi nem csak az erek falán helyezkednek el, hanem a nyálkahártyában lévő idegvégződéseken is megtalálhatóak. Ezeken keresztül érvényesülnek az olyan hatások, mint szem- és orrviszketés vagy a tüsszögés. Így az antihisztaminokkal a nátha tünetei közül nem csupán az orrdugulás és az orrfolyás csökkenthető, hanem a nyálkahártya irritációjából eredő panaszok is.

A megfázás elkerülésére nincs jól bevált recept, azonban a kialakulásának kockázatát bizonyos óvintézkedésekkel csökkenthetjük. Ezek között említhetjük a hidegebb időjárásnak megfelelő réteges öltözködést, nyáron az ésszerű klímahasználatot vagy a megfelelő higiénia (gyakori kézmosás) betartását. Ügyeljünk immunrendszerünk védelmére, támogatására: fogyasszunk vitaminokban gazdag ételeket, sok – elsősorban nyers – zöldséget és gyümölcsöt, mozogjunk rendszeresen (lehetőleg a friss levegőn). Amennyiben meghűltünk fontos az ágynyugalom (részben a pihenés miatt, részben pedig a betegség közösségben való terjedésének/terjesztésének csökkentése szempontjából), fogyasszunk sok folyadékot, erősítsük immunrendszerünket vitaminokkal (kiváltképp kiemelendő a C- és D-vitamin, valamint a cink és a szelén fontossága). A megfázásos tünetek enyhítése és közérzetünk javítása érdekében használhatunk vény nélkül kapható megfázás elleni készítményeket (pl. italporokat).