Kémiai Nobel-díj: génszerkesztésért érdemelték ki idén
Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus kapta idén a kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai bejelentése szerint.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia október első hetében teszi közzé azoknak a kutatóknak a névsorát, akik kitűnő munkájukkal érdemelték ki az idei Nobel-díjat. Hétfőn a fiziológiai és orvostudományi, kedden a fizikai Nobel-díj kitüntetettjeit hozták nyilvánosságra.
Ketten kapták a kémiai Nobel-díjat
A modern génszerkesztés két úttörője az indoklás szerint a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 “genetikai olló” kifejlesztéséért részesül az elismerésben.
Az általuk kidolgozott eljárás forradalmasította az élettudományokat, hozzájárul a rák elleni új terápiák kidolgozásához, és valóra válthatja az örökletes betegségek gyógyításáról szóló álmokat. Hozzátették, hogy a kutatóknak módosítaniuk kell a géneket, ha meg akarják ismerni az élet belső működését.
A genetikai olló hasít
“Hatalmas lehetőségek rejlenek ebben a genetikai eszközben mindnyájunk számára. Nem csak az alaptudományt forradalmasította, hanem innovatív terméseket is szült és úttörő új orvosi kezelésekhez fog vezetni” – emelte ki Claes Gustaffson, a kémiai Nobel-bizottság elnöke. Mint oly gyakran a tudományban, a genetikai olló feltalálása is váratlan volt. Az ember számára egyik legártalmasabb baktériumot, a Streptococcus pyogenest tanulmányozva felfedezett egy korábban ismeretlen molekulát, a tracrRNA-t. Kimutatta, hogy a tracrRNA része a baktérium immunrendszerének (CRISPR/Cas), amely úgy ártalmatlanítja a vírusokat, hogy széthasítja a DNS-üket – írja az MTI.
Új korszak az élettudományokban
Amióta a két tudós 2012-ben felfedezte a CRISPR/Cas9 molekuláris ollót, robbanásszerűen megnőtt az eljárás alkalmazása. Az olló sok fontos felfedezésben játszott szerepet az alaptudományban. A növénykutatók képesek voltak a penészgombával, a kórokozókkal és az aszállyal szemben ellenálló növények kifejlesztésére a segítségével. Az orvoslásban pedig több új rákterápia klinikai tesztje is folyamatban van.
A genetikai olló új korszakot nyitott az élettudományokban, és sok tekintetben a legnagyobb hasznára van az emberiségnek – írta a Nobel-bizottság.
A CRISPR/Cas9 eljárást a 2015-ös év tudományos áttörésének választották. Charpentier és Doudna az elmúlt években számtalan tudományos kitüntetést kapott. A norvég Kavli-díjat, a kanadai Gairdner Nemzetközi Díjat, a Mark Zukerberg és felesége alapította Breakthrough Prize in Life Sciences díjat és a Wolf-díjat, amelyet idén ítéltek oda nekik a CRISPR genomszerkesztő rendszer kifejlesztéséért – olvashatjuk az mti.hu-n. Az amerikai Time magazin Charpentiert és Doudnát 2015-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.
A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják. A koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál szerényebb körülmények között.
Képek forrása: Shutterstock
