Máriatövis: a máj gyógynövénye

A máriatövis (Silybum marianum) az egyik legismertebb gyógynövény, ha a máj védelméről és méregtelenítésről van szó. Több ezer éves története során a népi gyógyászatban már az ókori görögök és rómaiak is használták a máj- és az emésztőrendszer működésének támogatására. Az utóbbi évtizedekben a modern tudomány is megerősítette hatékonyságát. 

Honnan ered a máriatövis elnevezés?

A máriatövis neve a keresztény hagyományból ered: a legenda szerint, amikor Szűz Mária szoptatta a kis Jézust, néhány csepp anyatej véletlenül a növény leveleire hullott, és ettől jelentek meg rajtuk a jellegzetes fehér mintázatok. Ez a történet ihlette a latin Silybum marianum elnevezést, melyben a marianum Máriára utal. Az angol „milk thistle” (tejtövis) név szintén erre a legendára utal, egyúttal a növény küllemét is tükrözi: sötétzöld, tövises levelei fehéres márványmintázattal díszítettek, mintha valóban tejcseppek festették volna meg őket. 

A máriatövis hatóanyagai és működése 

A növény magjaiban található fő bioaktív komponens a szilimarin, amely egy flavonoid-komplex. A szilimarin kb. 65–80%-ban szilibinint tartalmaz, amely a máriatövis legaktívabb komponense, emellett szilikrisztint, szilidianint és izoszilibinint tartalmaz. Számos klinikai vizsgálat igazolta a szilimarin kedvező hatásait. 

A szilimarin erőteljes antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. A szilimarin fokozza az endogén antioxidáns rendszerek működését (pl. glutation-peroxidáz, SOD) és gátolja a lipidperoxidációt ^1,2. 

Képes stabilizálni a májsejtek membránját, ezáltal megakadályozza a mérgező anyagok (alkohol, gyógyszerek) bejutását a sejtekbe. Emellett elősegíti májsejtek regenerációját, sőt serkenti az új sejtek képződését is. ^3,4. 

A máriatövis támogatja a máj méregtelenítő képességét, ezáltal hozzájárul a máj védelméhez, továbbá segít fenntartani a májműködést, valamint elősegíti az emésztést és a szervezet megtisztulását.