Ön tudja, hogy miért felelős a pajzsmirigy normál működése során? A pajzsmirigy működési problémái okozta következmények régebb óta ismertek, mint maga a pajzsmirigy által termelt hormonok egész szervezetre gyakorolt hatása. Azonban a molekuláris technológia fejlődése lehetőséget biztosított, hogy minél részletesebb bepillantást nyerhessünk ezen folyamatokba. Cikkünkből átfogóbb képet kaphat a pajzsmirigy működéséről és szerepéről.
A hormontermelésről
Még mielőtt belevetjük magunkat a pajzsmirigy működésének megismerésébe, röviden összegezzük mik is a hormonok. A hormonok olyan molekulák, amelyek a termelődési helyüktől távolabb fejtik ki a hatásukat. Ezt a távoli hatást a keringési rendszer közvetítésével tudják elérni és ennek köszönhetően nevezzük ezeket a hormontermelő mirigyeket belsőelválasztású mirigyeknek. Egy másik fontos tulajdonsága a hormonoknak, hogy általában hatásukat nagyon kis mennyiségben képesek kifejteni és napokig, sőt akár hetekig befolyásolják a szervezet működését.
A pajzsmirigyről általában
A pajzsmirigy két lebenyből áll, amely pillangó formájával ráfekszik légcsövünk pajzsporcára. A pajzsmirigy tömege egy felnőtt emberben 15-25 gramm között van és egészséges állapotban csakis várandósság során növekszik a mérete, hogy a fokozott hormontermelés fedezze a magzat és az édesanya hormonszükségletét is. Két meghatározó hormonja a T4 (tiroxin) és T3 (trijód-tironin). Egyediségük ezeknek a molekuláknak, hogy aktivitásukhoz a jód nélkülözhetetlen. A T4-ben 4 darab, a T3-ban 3 darab jód található a hormon megfelelő működéséhez; utóbbi játssza a lényegesebb szerepet a pajzsmirigy által kifejtett hatások tekintetében.
Hol és miként hatnak ezek a hormonok?
1.Központi idegrendszer:
• nélkülözhetetlenek a magzati és a születés utáni idegrendszer fejlődésében;
• meghatározzák a fejlődő idegrendszerben az idegsejtek ingerület vezetését, illetve az idegsejtek egymással kialakított kapcsolatát az agyban és a gerincvelőben egyaránt;
• a már kifejlett idegrendszerben kulcsfontosságúak a megfelelő reakció időhöz és a reflexekhez;
• azon idegsejtek megfelelő aktivitásáért felelősek, amelyek a mozgással kapcsolt koordinációért felelősek;
• kiemelkedő szerepük van a gondolkodással kapcsolatos idegrendszeri funkciókban.
2.Növekedés:
• hatásuk egyrészt közvetlenül a csontok vagy porcok fejlődését segíti;
• másrészt pedig egyéb, a növekedésben meghatározó hormonok szabályozásában is fontos.
3.Energiaforgalom:
• pajzsmirigyhormonok hatására a szervezet oxigénfogyasztása megnövekszik (ezt kalorigén hatásnak nevezzük), ami azt jelenti, hogy megemelkedik az alap-energiaforgalma;
• fokozódik a szervezet hőtermelése, amit a hőleadást fokozó folyamatok aktiválódásával szabályoz.
4.Bőr:
• a pajzsmirigyhormonoknak fontos szerepe van a bőr kötőszövetében található sejtek közötti teret alkotó molekulák (glikoproteinek, proteoglikánok) normál ütemben történő lebomlásában. Ezen molekuláknak a mennyisége határozza meg a bőr feszességét.
5.Keringés:
• Fokozzák a szív perctérfogatát, a pulzustérfogatot és a szívműködés frekvenciáját; ezeket a hatásokat a hormonok közvetlenül fejtik ki a szíven.
Hogyan jutnak el a hormonok a célhoz?
A pajzsmirigyhormonok a véráramban legnagyobb részt (99,9%) fehérjéhez kötődve szállítódnak. A maradék 0,1% szabadon kering és ennek a kis mennyiségnek tulajdonítható az a biológiai aktivitás, amit fentebb ismertettünk. A két típusú hormon közül a T3 sokkal nagyobb aktivitással rendelkezik (kisebb mennyiség is elegendő, hogy hamarabb kifejtse hatását), mint a T4. Ahhoz, hogy gyorsabban érvényesülni tudjon a pajzsmirigyhormon hatása bizonyos szövetekben szeléntartalmú enzimek képesek a T4 hormont T3 hormonná alakítani, ezzel fokozva az aktivitást.
Mi befolyásolhatja a pajzsmirigy működését?
A pajzsmirigy megfelelő működéséhez, valamint az általa termelt hormonok aktivitásához a szelén nélkülözhetetlen nyomelem. Ennek az ásványi anyagnak ezt a szerepét azonban nem olyan régóta ismerjük.
Tudta, hogy vannak olyan anyagok, amelyek képesek befolyásolni a pajzsmirigy működését? Ezeket goitrogén anyagoknak nevezzük. A goitrogén ételek jellemzője, hogy bizonyos mértékben beleavatkoznak a pajzsmirigy jód felvételébe, valamint gátolják egy pajzsmirigy specifikus enzim (TPO) működését. A legfőbb goitrogén ételek a keresztes virágú növények (pl.: brokkoli, karfiol, karalábé). Jó hír, hogy ezek az anyagok párolással, illetve főzés során elillannak. Természtesen ezen növények a goitrogén anyagok mellett bővelkednek ásványi anyagokban és vitaminokban, így étrendből való kiiktatásuk nagy hiba lenne. Fogyasztásukkor fontos odafigyelni a mennyiség mellett az elkészítés módjára is.
Felhasznált irodalom:
Fonyó Attila Orvosi élettan tankönyve, 2011
Balázs Csaba és Rácz Károly 2013; Orvosi Hetilap, 154. pp. 1628-1635.
https://www.endokrinkozpont.hu/hirek/pajzsmirigyzavarokat-okozhatnak-a-goitrogen-elelmiszerek