Sarkantyú vagy sarokcsont kinövés

A sarkantyú, vagy sarokcsont kinövés akkor válik fájdalmassá, amikor körülötte gyulladás alakul ki. Minden lépésnél húzódik a talpi izombőnye, valamint a sarokcsont ezen területén tapadó izmok, amelyek megfeszülnek. Ezek a mikrosérülések apró szakadást, majd helyi gyulladást okoznak a csont és ín tapadási pontján. A szervezet természetes reakciója a helyreállítás, stabilizáció, amely az íntapadás elmeszesedésével, a sarokcsonton csontképződéssel valósul meg.

A sarkantyú gyakori betegség, a lakosság több mint 10 %-át, főként a középkorúakat érinti. Előfordul, hogy krónikussá válik, és több hónapon keresztül okoz panaszt.

A sarkantyú kialakulásának okai

A sarokcsont kinövésnek több oka is lehet: például rossz minőségű, lábhoz nem illő cipő, flip-flop papucs, nem megfelelő méretű cipősarok. Az optimális sarokméret 3-4 cm magas és olyan szélességű, hogy ne billenjen meg a láb. Okozhatja túlsúly, megerőltető sport, vagy egyéb olyan aktív tevékenység, amely helytelen testtartással, egyenlőtlen terheléssel történik. Sportolóknál a bemelegítés hiánya is kiválthatja. Oka lehet gyenge talpizomzat, melynek következménye a fent már említett lúdtalp.

A sarkantyú kialakulásának tünetei

A sarokcsont kinövés tünetei az éles, heves fájdalom, amely reggel talpra álláskor a legkellemetlenebb, majd bejáródik. Lépcsőzés, ülésből való felállás, terhelés provokálja. Ezen kívül jellemző még a helyi nyomásérzékenység, bőrpír és duzzanat. El kell különíteni a sarok egyéb betegségeitől, amelyre alkalmas vizsgálati módszerek a fizikális vizsgálaton kívül a röntgen, és nagyon ritka esetben esetleg komputertomográfia vagy mágneses rezonancia vizsgálat.

A sarokcsont kinövés önmagában nem fájdalmas, néma elváltozás is lehet. Fájdalmat csak akkor okoz, ha a csonthártya vagy a környéki nyálkatömlő begyullad. A sarokcsont kinövés 95%-ban konzervatívan gyógyítható, műtétre ritkán kerül sor.

Terápiás lehetőségek

A különböző terápiás eljárások célja, hogy a gyulladást megszüntesse. Tehermentesítésre a gyógyászati segédeszközök alkalmazása javasolt. Speciális laticeles talpbetét, amely kiegyenlíti a terhelést, valamint sarokemelő, esetleg lyukas sarokpárna. 

Fontos a kényelmes lábbeli használata. A gyulladás meggyógyulása után is fontos a jó minőségű kényelmes lábbeli használata, megfelelő talpbetéttel. A jó cipő ismérve a megfelelő méreten kívül, hogy a kérge a bokát stabilan tartja, a cipőorr nem keskeny, de megtartja a lábfejet. Az optimális cipősarokról már volt szó. A jó talpbetét a lábboltozatot megtartja, megfelelő alátámasztást biztosít, amivel fokozza a láb teherbíró képességét. Fontos a megfelelő alátámasztás, hiszen járás közben a boltozat rugózik, és letompítja a rázkódásokat, földre éréskor az ütődést, ezzel védi az alsó végtagi ízületeket és a gerinc ízesüléseit.

Helyileg gyulladáscsökkentő kenőcsök használata, hidegterápia-borogatás, jeges tömlővel történő 6-7 perces kezelés egy száraz pamutruhán keresztül, enyhülést hoz. Szükséges lehet szájon át reumatológiai gyulladáscsökkentő kúraszerű szedésére 1-2 hétig. A reumatológiai és ortopédiai gyakorlatban használt fizioterápiás kezelések közül az ultrahang, a gyulladáscsökkentő iontoforézis hatékonynak bizonyul. Mozgásszervi szakorvos helyi érzéstelenítésben szteroid tartalmú injekciót is adhat. A kisdózisú terápiás röntgen besugárzás gyulladáscsökkentő hatása is egyfajta lehetőség.

Az utóbbi időben alternatívaként a lökéshullám kezelés, az orvosi (MD) kollagén egyes fajtái, valamint a szakszerűen felhelyezett kinesiotape is segítség lehet a problémára.

Nagyon fontos szerepet kap a gyógytorna akár a kezelésben, akár a probléma kiújulásának megelőzésében. Célszerű a helyes testtartás tudatosítása, az egyenes törzs, a megfelelő súlyvonal és súlyeloszlás valamint a szimmetrikus terhelés.

A kezelésben szerepet kap az alsó végtagok izmainak erősítése, mert izomgyengeség esetén a súly passzív szervekre, a csontokra és az ízületekre tevődik át, túlterhelve azokat. A talp célzott tornája, az izmok erősítése, nyújtása elengedhetetlen. A gyakorlatokat először tehermentesítve kell végezni. A lábujjak elemelése a talajról, majd visszaengedésük a lábboltozatot tartó izmok aktivációjában fontos szerepet játszik. A gyakorlatot végezhetjük eszköz nélkül vagy kislabdával.

Ortopédiai műtétre ritkán kerül sor. Ilyenkor a talpi feszülő kötőszöveti lemez tapadását átvágják, vagy a kinövést levésik. A lábadozás kb. 1 hónap. Gyakori a kiújulás.