Sportolás és görcs? Mi lehet mögötte?

Túrázás az Országos Kéktúra útvonalon, úszás a Balatonban, futás a közeli ligetben. Mindenkinek mást jelent az aktív kikapcsolódás vagy a rendszeres mozgás, azonban sokszor a legváratlanabb pillanatban jelentkezhet izomgörcs, ami akár nagyobb problémát is okozhat számunkra. Mi miatt alakulhat ki a vázizmunkban görcs és mit tehetünk ellene?

Görcs és görcs között is van különbség!

Valamilyen formában mindannyian megtapasztalhattuk már a vázizom görcs okozta hirtelen kialakuló, intenzív, fájdalommal járó izomösszehúzódást. Alapvetően 3 fő típusát különböztetjük meg az izomgörcsöknek:

• anyagcsere-probléma okozta görcs,
• ismeretlen eredetű éjszakai lábikra görcs,
• és a testmozgáshoz kapcsolt izomgörcs.

Cikkünkben a testmozgáshoz kapcsolt fájdalmas izomösszehúzódást részletezzük.

Mi válthatja ki testmozgás közben az izomgörcsöt?

Mivel az izomgörcs egy általános jelenség, ezért már a 20. század elején is vizsgálták, hogy mi lehet a kiváltó oka és mi a pontos mechanizmusa. Ahogy fejlődött a diagnosztikai technológia egyre több részlet került napvilágra, azonban még a mai napig nem tudjuk, hogy pontosan mi is állhat a háttérben, így a kialakulására ez idáig csak elméletek vannak. Melyek azok a hipotézisek, amikkel magyarázzák az izomrostok görcsös összehúzódását?

1. Folyadék- és elektrolitvesztési elmélet

1908-ban megfigyelték, hogy a bányászok körében gyakoribb volt az izomgörcs előfordulása, amit a magas páratartalmú és magas hőmérsékletű környezet miatti jelentős folyadék- és elektrolitvesztésnek tulajdonítottak. Az elmélet alapján fokozott párologtatás során (pl. izzadás) a folyadékkal együtt jelentős mennyiségű alapvető fontosságú elektrolitokat (pl.: nátrium, kálium, magnézium) is veszítünk. Egy összehasonlító tanulmányban hivatásos sportolók (maratonfutók és triatlon sportolók) izomgörcsben szenvedő és nem szenvedő csoportjai között vizsgálták meg a vér elektrolitszintjeit, azonban nem találtak szignifikáns különbséget. Jelenlegi ismereteink alapján nincs olyan fiziológiás mechanizmus, ami ezt a hipotézist támasztaná alá. Mindössze egy része igaz ennek az elméletnek: a környezetnek (hőmérséklet, páratartalom), mint tényezőnek meghatározó szerep lehet az izomgörcsök kialakulásában.

2. Ideg-izom (neuromuszkuláris) hipotézis

Bő két évtizeddel ezelőtt látott napvilágot egy másik elmélet, amely mögött már felsorakoznak a különböző élettani folyamatok. A kiváltó okot vagy okokat még itt is homály fedi, azonban két feltételezett elmélet állhat mögötte.

• Központi eredetű, ahol valamilyen oknál fogva gerincvelői szinten érkezik jel az adott vázizom izomrostjaiba, aminek eredménye a túlzott mértékű izomösszehúzódás vagyis görcs.
• A perifériás eredet szerint az izomgörcsöt nem magasabb idegrendszeri központ váltja ki, hanem kizárólag annak a mozgató idegsejtnek valami hibás működése, ami beidegzi az adott izomrostot.

Az biztos, hogy izomgörcs során az adott izomrostok összehúzódását fokozó idegek túlzott működése és a gátlás hiánya figyelhető meg.

Ha nem tudjuk mi okozza, akkor lehet tenni ellene?

Természetesen igen. Habár a görcs kialakulásának pontos oka a mai napig kérdéses, és csak azokat a tényezőket ismerjük, amik fokozzák a gyakoriságát, mégis vannak lépések, amelyekkel segíthetjük izmaink normál működését. Köztudott, hogy a kalcium alapvető az izmok megfelelő működéséhez, mivel kulcsfontosságú a szükséges mértékű izomösszehúzódáshoz. Azonban a kalcium mellett a másik nagyon fontos ásványi anyag a magnézium, ami viszont az izom elernyedésében (relaxációjában) játszik kiemelt szerepet. Ha tartósan sportolunk minden esetben figyeljünk oda ezeknek az ásványi anyagoknak a megfelelő pótlására. Illetve mozgás előtt ne hagyja ki a bemelegítést sem, amellyel az izmait készíti fel a sportoláshoz.

A sportolás nem csak fizikálisan, de mentálisan is jótékony hatással van ránk. Annak érdekében, hogy ezt a pozitív élményt egy esetleges izomgörcs se ronthassa el, megelőzésként gondoskodjon a megfelelő ásványi anyag pótlásról.

Felhasznált irodalom:

Gaia Giuriato és mtsai. J Electromyogr Kinesiol. 2018 Aug;41:89-95.

Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve (2011)

Önnek Ajánljuk