Szent-Györgyi mint a svéd Mr. Swensen

V. Gusztáv svéd király kiemelten fontos szerepet töltött be Szent-Györgyi Albert életében. 1937-ben Nobel-díjat, majd 1944-ben svéd állampolgárságot adott az akkor menekülő tudósnak.

A tudós eltűnik Szegedről

1944 szeptember elején Szent-Györgyi hirtelen eltűnt Szegedről, barátai pedig a legrosszabbtól tartottak, ugyanis tízezrével tűntek el ekkoriban az emberek, elsősorban a zsidók, ezért kézenfekvő volt, hogy a Professzort egyszerűen letartóztatta a Gestapo. Barátai fellélegeztek, amikor néhány nappal később arról értesültek, hogy a tudós biztonságban bujkál Budapesten. A sors iróniája, hogy Szent-Györgyi nem akart megszökni a házi őrizetből, ezért kötelességtudóan értesítette a hatóságokat, hogy Budapestre szándékozik menni – ezért a hatóságok embereket küldtek a szegedi vasútállomásra, hogy elfogják.

Budapesten bujkál

Azon a reggelen, amikor Albert a fővárosba akart utazni, Nelli lányának férje, Libik György hirtelen beállított a Prof újszegedi lakásába, és azt mondta neki: – Ne menj vonattal Budapestre, elviszlek kocsival. Amikor Szent-Györgyi a várt időpontban nem jelent meg a szegedi pályaudvaron, a Gestapo emberei a lakásához rohantak. Tudták, hogy Albertnek fegyvere van, ezért különös tervet eszeltek ki, hogy tűzpárbaj nélkül fogják el. A járőr parancsnoka, „egy nagydarab, nagy kezű ember”, nőnek öltözve csöngetett a bejárati ajtón.

Alighogy a Professzor megérkezett autóval Budapestre, felesége testvére telefonált Szegedről: – Tűnj el rögtön, és ne gyere elő, mert le akarnak tartóztatni. – mondta Albertnek. Azt is hozzátette: – Budapesten a pályaudvaron már vár rád a Gestapo. Koncentrációs táborba akarnak hurcolni – valószínűleg azért, hogy kivégezzenek. Albert ezután mintegy két évig a háborús menekültek űzött életét élte.

A svéd állampolgárság felé

„Magyarországon nagyon jól ismertek. Nagy szakállat növesztettem, és a hajamat is másképp fésültem, persze ez sem segített volna, ha elkapnak. Valóban nagyon nehéz volt elrejtőznöm – minden sarkot felforgattak értem, az egész Gestapo ott lihegett a nyakamban, kisebb fajta csoda volt, hogy nem találtak meg.”

Ebben az időszakban – 1944-45 folyamán – dolgozott a svéd misszióban a híres Raoul Wallenberg, aki több ezer magyar zsidó életét mentette meg. Márta, Szent-Györgyi felesége, csatlakozott a bujkáló tudóshoz, és mindketten a svéd követségen találtak menedéket. Mivel ott csak a svédek élhettek legálisan, V. Gusztáv svéd király – aki néhány évvel korábban átadta Albertnek a Nobel-díjat – Szent-Györgyit és feleségét svéd állampolgárnak nyilvánította. Nevüket hivatalosan „Mr. és Mrs. Swensen”-re változtatták, és 1944. október 10-én a Swensen házaspár 5 évre érvényes svéd útlevelet kapott.

Forrás: Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert, Typotex, 2004