Térd artroszkópia

Szerző: dr. Vukov Ádám ortopéd-traumatológus szakorvos.

Az artroszkópia, vagy más néven ízületi tükrözés műtéti eljárás, mely során az érintett ízületet diagnosztizálni és bizonyos korlátok között sebészileg kezelni tudunk. A leggyakrabban artroszkópizált ízület a térd, majd csökkenő gyakorisági sorrendben a váll, boka, könyök, csukló, csípő ízületek. Az artroszkópia során az ízületet apró metszéseken keresztül nyitjuk meg, és ezeken keresztül a térdet folyadékkal feltöltve tudjuk a kamerával felszerelt optikai eszköz segítségével áttekinteni, valamint az átvizsgálás eredményétől függően megfelelő eszközök segítségével sebészileg kezelni. Leggyakoribb kérdések a térd artroszkópiával kapcsolatban:

Mikor lehet szükség térd artroszkópiára?

Fiatalkorban legtöbbször sportsérülések, balesetek után, illetve tartós térdfájdalom esetén, melynek oka egyéb diagnosztikai eszközökkel nem kideríthető. Idősebb korban leggyakrabban ízületi kopás (artrózis) esetén. A kezelő ortopéd sebész a pácienssel egyeztetve dönti el a műtét szükségességét a kórelőzmény, a fizikális vizsgálat és a képalkotó vizsgálatok (röntgen, ultrahang, MR) eredménye alapján.

Milyen problémák megoldására jó a térd artroszkópia?

• tartós térdkalácsfájdalom, mely általában a térdkalács külső oldalra billenése miatt jelentkezik. Ilyenkor térd artroszkópia során a külső oldali tok bemetszését végezzük. Amennyiben ez eredménytelen, úgy a térdkalácsín tapadásának csontos áthelyezésére lehet szükség.
• porcgyűrű (meniscus) szakadása esetén lehetőség van a leszakadt darab visszavarrására (csak bizonyos típusoknál és közvetlenül a sérülés után) vagy eltávolítására
• ízületi szabad testek („ízületi egér”) eltávolítása, melyek korábbi porcsérülések, leválások következtében jöhetnek létre
• kopott porcfelszín elsimítása porcborotva (shaver) használatával, szükség esetén a kopott porcfelszín felfúrása (microfractura)
• sérült keresztszalagok ellátása, szükség szerint pótlása
• körülírt porcsérülések pótlása mozaikplasztika módszerrel

Milyen vizsgálatok szükségesek a műtét előtt?

A térd artroszkópia kis vagy közepes kockázatú műtétnek számít a páciens fizikális állapotától függően. Egészséges, fiatal pácienseinknél gyakran csak az altatóorvosi (anesthesiologia) vizsgálat, konzultáció szükséges. Kísérőbetegségekkel küzdő vagy korosabb pácienseknél labor, mellkas röntgen és EKG vizsgálatok szükségesek, valamint altatóorvosi vizsgálat. Természetesen altatóorvos szükség szerint kérhet egyéb, kiegészítő vizsgálatokat (pl. hormon laborvizsgálatot, kardiológiai konziliumot, diabetológiai konzíliumot). A térdízületi tükrözést gerincközeli (spinalis) érzéstelenítésben vagy altatásban végezzük.

Hogyan zajlik a beavatkozás?

A beavatkozás során a páciens térdét leborotváljuk, a bőrét fertőtlenítjük. Az altatóorvos elvégzi a közösen megbeszélt érzéstelenítési eljárást (gerincközeli érzéstelenítés vagy altatás). A műtőasztalon a combra egy vérnyomásmérő mandzsettához hasonló vértelenítő mandzsetta kerül fel, melynek felfújásával a műtét során az ízületben jelentkező vérzést csökkentjük. A műtét során leggyakrabban az ízület vonalában, a térdkalácsín két oldalán ejtünk két 1 cm-es metszést, melyeken keresztül a kamerával felszerelt optikai eszközünket, illetve a beavatkozás során használt tapogató, harapó, vágó eszközeinket vezetjük be. Szükség lehet még egyéb kiegészítő metszésekre is, de törekszünk a lehető legkevesebb és legkisebb vágást ejteni a páciens térdén. A beavatkozás végén a metszéseket vagy varrattal, vagy sebhúzó tapasszal látjuk el és a végtagot pólyázzuk.

Mennyi ideig kell a kórházban/egynapos sebészeti részlegen maradni? Milyen szövődmények alakulhatnak ki?

A térd artroszkópiát általában egynapos sebészeti ellátásban végezzük. Amennyiben szövődmény kialakulását nem észleljük, úgy 24 órán belül a páciens elhagyhatja az ellátó intézményt. Szövődmények lehetnek a térdízületi bevérzés, sebfertőzés, dagadás, fájdalmas heg vagy esetleg ciszta a behatolási pontokon. Korai szövődmények kialakulása esetén a kórházi ellátás elhúzódhat.

Melyek az otthoni teendők a műtét után?

Amennyiben az ortopéd sebész nem tiltja, akkor a végtag terhelhető és szabadon mozgatható, de az első napokban a gyengeség és fájdalom miatt szükség lehet mankókra, járókeretre. Javasolt a műtéti terület jegelése. Ajánlott vénás vérrögképződés ellen véralvadásgátló injekció használata 7-14 napig. Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő (NSAID) szedése szükség szerint javasolt.

Milyen rehabilitáció szükséges? Mennyi ideig tart a lábadozás, mikor lehet ismételten dolgozni?

A térd artroszkópia után a végzett terápiás beavatkozásoktól függ a lábadozás ideje.  Amennyiben csak porcgyűrű (meniscus) szakadás ellátása, ízületi szabadtest eltávolítása vagy porc-simítás (shaverezés) történt, úgy várhatóan 1-4 héten belül a munkához vissza lehet térni. Elülső keresztszalag pótlás, mozaik plasztika, vagy a terhelő porcfelszínek felfúrása esetében akár 6-12 hét is lehet a rehabilitáció ideje. A fenti lábadozási idők természetesen a páciens általános állapotától, az artroszkópia során végzett beavatkozásoktól és a munkahelyi fizikai terheléstől függően széles határok között mozoghatnak. A kezelt betegségtől függően gyógytorna és/vagy fizioterápia mellett dönthet a páciens és az ortopéd sebész, valamint egyes esetekben a további kezelés során ízületi injekciós terápiára (viscosupplementatio) is van lehetőség.

A térd artroszkópia kiváló diagnosztikai és terápiás eljárás a legtöbb sérülés, ortopédiai elváltozás és kezdődő kopásos (degeneratív) térd elváltozás kezelésére. Ennek megfelelően az elmúlt években az elvégzett beavatkozások száma fokozatosan nő és a páciensek számára mindinkább kényelmesen, gyorsan, egynapos sebészti beavatkozásként végezhető.

dr. Vukov Ádám ortopéd-traumatológus szakorvos elérhetősége:
Országos Traumatológiai Intézet
vukov.adam@obsi.hu