A kék fény bűnténye a látóhártya ellen

A mesterséges megvilágítás megjelenéséig az emberek estéiket sötétségben töltötték. Ma már viszont természetesnek vesszük az esti fényeket és már el sem tudnánk képzelni az életünket nélküle. Ugyanígy a mindennapjaink részévé vált a különböző digitális eszközök használat is, aminek viszont ára van.

Digitális eszközök és a kék fény

A kék fény a látható fény spektrumának legnagyobb energiájú, 380 és 500 nanométer (nm) közötti hullámhossz tartományba eső része. A kék fény befolyásolja a cirkadián ritmusunkat, így az alvás-ébrenlét váltakozását is. Napközben a napsugárzásból származó kék fény mennyisége viszonylag magas, míg este jelentősen alacsonyabb. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az esti órákban meginduljon a szervezet melatonin hormonjának termelődése, ami így elősegíti az elalvást. Digitális eszközeink mind bocsájtanak ki kék fényt, aminek következtében soha nem látott mértékben vagyunk kitéve az effajta terhelésnek.

De akkor mi a probléma a kék fénnyel?

A digitális eszközök térhódításával egyre nagyobb mértéket ölt a kék fény terhelés, aminek bizony vannak káros hatásai is. A kék fény élettani hatásaiból adódik, hogy az esti órákba nyúló telefonozás és számítógép előtt töltött idő késlelteti az elalvást, ezáltal rontva az alvás minőségét, fáradékonyságot és dekoncentráltságot okozva. Mindezek mellett a kék fény spektrum 380-440 nm közötti hullámhossz tartománya különösen káros hatású a látásunkra, hiszen a kék fényt sem a szaruhártya, sem a szemlencse nem képes megszűrni, így gyakorlatilag akadálytalanul éri el a látóhártyát, így közvetlenül károsítva azt. A kék fény terhelés a retinában túlzott szabadgyök képződést idéz elő, ami a sejtek károsodásához vezet. A lutein és zeaxanthin pigmentek a retinában feldúsulva képesek elnyelni a rövid hullámhosszú kék fényt, valamint antioxidáns tulajdonságuknál fogva semlegesítik a szabadgyököket. A kék fény terhelés ugyanakkor károsítja a könnyfilm termelésében résztvevő sejteket is. A szaruhártya és kötőhártya károsító hatást tovább erősít az a tény is, hogy a monitor előtti tevékenységek során jóval kevesebbszer pislogunk, így ritkábban frissül a szemfelszín védelmét biztosító könnyfilm. Ilyenkor gyakran érezhetjük, hogy szemeink bevörösödnek, égnek és szúrnak.

Hogyan tudunk védekezni a kék fény terheléssel szemben?

Mint sok más esetben itt is érvényesül a mértékletesség elve, hiszen a probléma forrása az életmódunkban gyökerezik. Az előbbiekből is láthattuk, hogy a kék fény nélkülözhetetlen szervezetünk cirkadián ritmusához, viszont a nagymértékű terhelésnek való kitettség már káros hatásokkal bír. Elsősorban fontos lenne, hogy csökkentsük a digitális eszközök használatával töltött időt, kifejezetten az esti órákban. Ha ez a munkából adódóan nem megoldható, akkor segítséget nyújthat a kék fény szűrővel ellátott szemüvegek használata, melyek tompítják az erős kék fényt. Az okostelefonok és a laptopok is rendelkeznek kék fény szűrő programmal, így ezt is hasznos bekapcsolni. Mindenképpen érdemes odafigyelnünk arra, hogy a monitor előtti munkavégzés során iktassunk be többször szünetet. Erre van egy egyszerű úgynevezett 20/20/20-as szabály, miszerint tartsunk szünetet minden 20. percben 20 másodpercre és nézzünk legalább 20 láb, azaz 6 méter távolságra. Mindemellett feltétlen gondoskodjunk a szem speciális védőpigmentjeiről és megfelelő mikrotápanyag ellátásáról is a túlzott szabadgyök képződéssel szemben.

_Források:

_{Aldo Vagge et al. Semin Ophthalmol. 2021 Oct 3;36(7):541-548.}

_{Xinli Ouyang et al. Biomed Pharmacother. 2020 Oct;130:110577.}

Önnek ajánljuk