A vizsgaidőszakok, a mindennapi hajtás, a nyáriszünet előtti feltorlódott feladatok szellemileg is és fizikailag is próbára teszik az embert. A kevesebb alvás, a mellőzött sportolás, a rendszertelen és egysíkú étkezés, valamint a folyamatos stressz kimerítheti a szervezet raktárait, ami nemcsak a teljesítőképesség csökkenésében nyilvánulhat meg, hanem nyomot hagyhat az immunrendszer és az izomzat állapotán is. A vitalitás és az erőnlét támogatásának érdekében ilyenkor a megfelelő vitaminok és ásványi anyagok időszakos, magasabb dózisú pótlása mellett sokszor felmerül az aminosavak bevitelének lehetősége, melyek között említhető az L-lizin is.
Az L-lizin szerteágazó szerepei
Az L-lizin egy esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy a szervezet számára nélkülözhetetlen, ugyanakkor saját maga nem képes előállítani, ezért csak megfelelő táplálkozás vagy étrend-kiegészítés* útján juthatunk hozzá.1,2 Mivel a fehérjék alapvető építőeleme, így elsődlegesen a fehérjeszintézisben betöltött szerepét emelhetjük ki. Emellett számos további élettani funkcióval rendelkezik:2-5
• Elengedhetetlen a kollagén és az elasztin képződéséhez, mely fontos a kötőszövetek, köztük a csontok és a bőr egészsége és regenerációja szempontjából.
• Növeli a kalcium felszívódását, mellyen keresztül részt vesz a csontanyagcserében.
• Hozzájárul az enzimek, hormonok és az antitestek termeléséhez, valamint az egészséges immunfunkcióhoz.
• Fontos a karnitin előállításához, amely a zsírsavak energiává alakításában játszik fontos szerepet (különösen az izomszövetben).
Ezek mellett az L-lizin figyelemre méltó szerepet tölt be az izomműködésben, mely a következőekben részletesebben kerül bemutatásra.
Az izomszövet és az L-lizin kapcsolata
Nemcsak a megfázásos időszak alatt léphet fel izomfáradtság és izomgyengeség. Az egysíkú, fehérjeszegény táplálkozás, a mozgáshiány, illetve a tartós stressz az izomtömeg csökkenéséhez vezethet, ami befolyásolhatja a szervezet anyagcseréjét, energiafelhasználását, ellenálló képességét és fizikai erőnlétét.6-8 Éppen ezért az izomszövet támogatása nagyon fontos a megpróbáltatások ideje alatt is. Az L-lizin izmokra gyakorolt pozitív hatása számos módon megmutatkozhat.
Sokak számára ismeretes, hogy az L-lizin, mint a fehérjék egyik alkotóeleme részt vesz az izomszövet fehérjeinek felépítésében.5 Szerepe azonban ennél jóval túlmutat. Állatkísérletek eredményei szerint éhezés vagy fehérjeszegény táplálkozás esetén az L-lizin mérsékelheti vagy gátolhatja az izomfehérjék lebontását.3,9 Más kutatások szerint ugyanakkor támogathatja az izomfunkciót és az izomrostok regenerációját a szatellita sejtek beindításán keresztül.10 A szatellita sejtek olyan speciális, izomőssejtekhez hasonló sejtek, amelyek az izomrostok felszínén „szunnyadó” állapotban helyezkednek el. Az izomrostok sérülése vagy fokozott terhelése esetén ezek a sejtek aktiválódhatnak, majd osztódás útján új izomsejteket hozhatnak létre. Míg a stressz és a mozgáshiány (inaktivitás) gátolja a szatellita sejtek működését,11,12 addig úgy tűnik, hogy az L-lizin a szatellita sejtekben működő speciális jelátviteli útvonalon (mTORC1) keresztül képes beindítani ezt a funkciót, így elősegítve az izomszövet regenerálódását.10 Ezek a folyamatok mind hozzájárulnak az izmok erőnléti állapotának támogatásához.
Összefoglaló
Az L-lizin, mint esszenciális aminosav nélkülözhetetlen a szervezet számára. Pótlását kizárólag táplálkozás útján lehet megvalósítani. Kiemelhetjük a fehérjeszintézisre, az energia-anyagcserére, az immunrendszerre és az izomszövet működésére gyakorolt hatásait, amelyek révén támogathatja a szervezet ellenálló képességét és fizikai erőnlétét.
*Az étrend-kiegészítő fogyasztása nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos, vegyes étrendet és az egészséges életmódot!
Referenciák:
1. MJ Lopez et al. Biochemistry, Essential Amino Acids
2. L-lysin Monograph_Alternative Medicine Review Volume 12, Number 2 June 2007.
3. R Gunarathne et al. J Adv Res. 2025 Apr:70:571-586.
4. M Singh et al. Int. J. Res. Pharm. Sci., 2(4), 2011, 637-642.
5. R Aggarwal & K Bains Crit Rev Food Sci Nutr. 2022;62(9):2548-2559.
6. BK Pedersen & MA Febbraio Physiol Rev. 2008 Oct;88(4):1379-406.
7. GA Brooks Cell Metab. 2018 Apr 3;27(4):757-785.
8. D Paddon-Jones J Nutr. 2006 Aug;136(8):2123-6.
9. SK Papadopoulou Nutrients. 2020 Aug 14;12(8):2449.
10. C Jin et al. Cells. 2019 Nov 30;8(12):1549.
11. KAB Davies et al. Ther Adv Endocrinol Metab. 2019 Nov 19:10:2042018819888824.
12. G Careccia et al. Int. J. Mol. Sci. 2024, 25(1), 512.