A kollagén titok és ami mögötte van

A harmadik X után kevés olyan nő van, akit az első finom ráncok megjelenése ne aggasztana. Nem is kell hosszasan keresgélni a bőrfiatalító praktikák között ahhoz, hogy szembe találjuk magunkat a kollagénnel. Arról viszont jóval kevesebb szó esik, hogy nem csak a bőrnek van szüksége kollagénre, az ízületek rugalmasságához ugyanolyan nélkülözhetetlen.

Mi a kollagén?

A kollagén szervezetünkben természetes módon előforduló fehérje. Speciális sejtek, az ún. fibroblasztok állítják elő meghatározott aminosavakból. Testünk össz-fehérje tartalmának 30%-át, az ízületi porcnak és a bőrnek 70%-át teszi ki. Ez idáig 28 különböző típusát azonosították, melyek közül az I-es típus a leggyakoribb, a szervezet teljes kollagén mennyiségének 90%-át adja. Az I-es típusú kollagén megtalálható a csontokban, ínakban és a különböző szerveinkben. Ezen kívül az alábbi kollagén típusok a legjellemzőbbek: II-es típus az ízületi porcokban, III-as típus a kötőszövetekben, IV-es típus a hámszövetek bazális membránjában.

Mi a feladata a kollagénnek?

Szerkezeti fehérje lévén struktúrát, tartást ad a kötőszövetek sejtközötti állományának, szakítószilárdságának köszönhetően rugalmasságot ad a bőrnek, izmoknak, csontoknak, ínaknak és ízületi szalagoknak.

Ha a szervezet termeli, miért veszítenek a szövetek a rugalmasságukból?

A kor előre haladtával a szervezet kollagén termelése lelassul, a bontásáért felelős enzimek mennyisége viszont megnő. Ennek első látható jelei a bőrön jelentkeznek apró ráncok formájában, de idővel azt is tapasztaljuk, hogy ízületeink is veszítenek rugalmasságukból.

Melyek a leggyakoribb kollagén-gyilkos tényezők?

• Életkor: a 20-as éveinktől kezdve évente 1%-kal csökken a szervezet kollagéntermelése, később ez a folyamat még inkább felgyorsul.
• Genetika: egy másik olyan tényező, melyen nem tudunk változtatni. Épp ezért érdemes azokkal a faktorokkal foglalkozni, melyekre van ráhatásunk!
• UV-sugárzás: a kollagén termelésért felelős sejtek DNS-ét károsítva közvetlenül, és a szabadgyökök képződésén keresztül közvetetten is csökkenti a kollagén szintet.
• Gyulladást kiváltó étrend: a finomított cukrokban, szénhidrátokban, feldolgozott húsokban gazdag étrend immunrendszeri aktivációt vált ki, ami gyulladáshoz vezet. A gyulladásos faktorok semmilyen szövetet nem kímélnek, ez alól a kollagénben gazdag bőr vagy porcszövet sem kivétel, hatásukra a kollagén elbomlik.
• Stressz: szintén képes a gyulladásos útvonalak aktiválására a szervezetben. Emellett a szervezet stresszválasza során megnő a kortizol hormon szintje, ami ugyancsak csökkenti a kollagén mennyiségét.
• Dohányzás: egészségkárosító hatását mindenki jól ismeri, azt viszont kevesebben tudják, hogy az oxidatív stressz kiváltásán keresztül még a kollagén lebomlásához is hozzájárul.

Pótolható a hiányzó kollagén?

Bizonyos ételek (pl. csontleves, kocsonya) nagyobb mennyiségben tartalmaznak kollagént, de a rendszeres bevitele ilyen formában kevésbé megvalósítható, igencsak egyoldalú táplálkozáshoz vezetne. Étrend-kiegészítők formájában is kollagénhez juttathatjuk szervezetünket, de itt nem árt néhány dologra odafigyelni! Mivel nagy molekula, ezért natív formájában nem szívódik fel jól. Érdemes olyan kollagént választani, ami hidrolizált, vagyis kisebb egységekre „feldarabolt”. A kisebb méretnek köszönhetően jobban felszívódik. Ma már léteznek olyan készítmények is, melyekben a kollagén ún. bioaktív kollagén peptidek formájában van jelen. Ezeket a natív szálakból speciális eljárásokkal (hidrolízissel, enzimes emésztéssel) állítják elő. Az így létrejövő peptid szakaszok olyan kis méretűek, hogy szinte teljes mértékben képesek felszívódni. Mindeközben biológiai aktivitásukat, azaz hatásukat megőrzik (a bioaktív kollagén peptid név innen származik).

Hogyan hat a táplálkozással bevitt kollagén?

A hidrolizált kollagén kisebb peptidek és szabad aminosavak formájában a vékonybélből felszívódva bekerül a véráramba. A vérereken keresztül ezek a molekulák szétoszlanak a testben, és a szöveteinkbe jutva két mechanizmus útján fejtik ki hatásukat. A szabad aminosavak építőelemekként szolgálnak az új kollagén és elasztin rostok termeléséhez, a kisebb kollagén peptidek pedig a fibroblasztok (kollagéntermelő sejtek) receptoraihoz kötődnek és serkentik azok kollagén, elasztin és hialuronsav termelését.

Miért fontos a C-vitamin?

A C-vitamin nem csak a megfelelő immunrendszeri működéshez, hanem a kollagéntermeléshez is elengedhetetlen. Ahhoz, hogy a kollagén rostok szintézise maradéktalanul végbe menjen, a C-vitaminra, mint kofaktorra is szükség van. Emellett a C-vitamin kiváló antioxidáns, képes megkötni azokat a szabadgyököket, melyek szervezetünk molekuláit – köztük a kollagént is – károsítanák, lebontanák.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a kollagén a szervezet egyik kulcsfontosságú szerkezeti fehérjéje, ami nem csupán bőrünk, de ízületeink és egyéb szöveteink rugalmasságához is nélkülözhetetlen. Termelődése az életkorral folyamatosan csökken, a káros életmódbeli és környezeti hatások miatt lebontása fokozódik. Külsőleg bevitt kollagénnel segíthetjük szervezetünk kollagéntermelését, de ahhoz, hogy ez hatékony legyen, néhány dologra érdemes odafigyelni. Ilyen például a kollagén peptidek mérete, ami meghatározza felszívódásukat, és megfelelő C-vitamin bevitel biztosítása, hiszen ennek hiányában nem termelődik kollagén.

^{*A C-vitamin hozzájárul a normál kollagén képződéshez, és ezen keresztül a porcok normál állapotának, működésének, valamint a normál csontozat fenntartásához.}

Önnek ajánljuk