Albertek, avagy Nobel-díjas tudósaink
Tudástár cikkünkben három olyan legendás professzorról hoztunk izgalmas történeteket, akiket több közös pont is összefűz. Amellett, hogy Albert a keresztnevük, mindenki olyan jelentős kutatásokat végzett, amivel az emberiség számára maradandót alkotott, így Nobel-díjjal ismerték el őket.
Rendhagyó tudós volt, aki az élet számtalan területén kipróbálta magát. Kiemelkedő sportemberként 70 évesen megtanult szörfözni, de emellett teniszezett, motorozott, lovagolt is. A hétköznapi tevékenységek mellett izgalomból sem volt hiány, hiszen dolgozott titkos külügyi futárként, de politikai üldözött, sőt miniszterelnök jelölt is volt.
Szent-Györgyi Albert
Már nagyon fiatalon, 1937- ben elérte a tudományos versengés lehető legnagyobb elismerését, az élettani-orvosi Nobel-díjat a „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Az a bizonyos meghiúsult vacsora után a C-vitamin kinyerése így történt: „A paprikák csutakját a magokkal együtt kivágtuk és kidobtuk. Húsdarálóval felaprítottuk a lédús törzset, aztán egy centrifugában választottuk el a rostokat a paprika levétől…A titrálásos analízis alapján fél órán belül kiderült, hogy a paprika sokkal több C-vitamint tartalmaz, mint a káposzta.” (Ralp W. Moss: Szent-Györgyi Albert)
Csak kevesen tudják, hogy más jelentős kutatásokat is folytatott, többek között Straub F. Brúnóval közösen több izomalkotó fehérjét is felfedeztek (aktin és miozin) és kidolgozták az izom összehúzódási folyamatának elméletét is. Erről a pillanatról így nyilatkozott: „Amikor láttuk ezt a mesterséges izom-összehúzódást in vitro körülmények között, ez volt a tudományos karrierem legizgalmasabb pillanata”. (Ralp W. Moss: Szent-Györgyi Albert)
Albert Einstein
Einstein tudományos munkájával a legtöbbször fizika és kémia órán találkozunk először. Nevéhez köthető a Brown-mozgás, a speciális relativitáselmélet, az általános relativitáselmélet, valamint a fotoelekromos jelenségről szóló tudományos munka is, aminek elismeréseként 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazzák, vagyis „az elméleti fizika terén tett szolgálataiért, különösen a fényelektromos jelenség törvényének felfedezéséért”.
A vizuális típusú zseni tudományos karrierje mellett magánéletében is számtalan érdekes pillanatról tudunk beszámolni. Tizenhat éves korában lemondott német állampolgárságáról és világpolgárként folytatta életét, röviddel harmadik amerikai utazása előtt FBI aktát indítottak róla, ebben az 1427 oldalban főként a pacifista és szocialista szervezetekkel való kapcsolatára fókuszáltak.
Albert Schweitzer
Schweitzer polihisztor, orvos, teológus, orgonaművész, zenetudós, író, illetve a 20. század nagy humanistája volt. 1952-ben neki ítélték oda a Nobel-békedíjat, humanitárius munkásságáért. A pénzjutalomból telepet hozott létre leprások számára. Ekkor elmondta A béke kérdése a mai világban című beszédét, ezt később világszerte kiadták. Gabonban „Nagy Fehér Varázsló”-nak nevezték, egész életében az emberiség jólétéért tett humanitárius munkájával.
„Szemben állok a korszellemmel, mert az mélységesen megveti a gondolkodást.” (Albert Schweitzer: Életem és gondolataim)
