Amikor az immunrendszer működésének támogatásáról van szó, gyakran a vitaminok és ásványi anyagok, vagyis a mikrotápanyagok bevitelére gondolunk. Azonban, kevesek számára ismert, hogy a fehérjék alkotóelemeként szolgáló L-arginin is fontos szerepet játszhat a szervezet ellenálló képességének és regenerációjának támogatásában.
Az L-arginin egy szemiesszenciális aminosav1-3
Az arginint először Ernst Schultz német kémikus izolálta a sárga csillagfürt (Lupinus luteus) nevű növényből. Az arginin-nitrát kristályok ezüstfehér megjelenése miatt a görög árgyros-ról (ἄργυρος) lett elnevezve, melynek jelentése “ezüst”. Az L-arginin elnevezésében az „L” betű azt jelzi, hogy az az aminosav balra forgató optikai változata, amely a természetben előforduló, biológiailag aktív forma. A „L” a latin laevus szóból származik, ami „bal” vagy „balra forduló” jelentéssel bír. Az L-arginint azért nevezik feltételesen esszenciális (szemiesszenciális) aminosavnak, mert a szervezet magától ugyan képes energiaigényes folyamaton keresztül előállítani, azonban ez sokszor nem elegendő, kiváltképpen bizonyos élettani funkciók elvégzése esetén. Ha a szervezetben gyors fehérjeszintézis zajlik (növekedés, immunrendszer aktivitás, masszív fizikai munka), akkor megnövekedett L-arginin szükséglet léphet fel, melyet az étrenden keresztül kell fedezni. Mivel az L-arginin minden fehérjetartalmú élelmiszer összetevője, így pótlása megvalósulhat állati és növényi eredetű élelmiszerekből egyaránt. Ezek között kiemelhetőek a húsok, a tejtermékek és a tojás, valamint a magvak, köztük a gabonafélék, a bab és a dió.
Az L-arginin szerepei1-5
Az L-arginin egy biológiailag kiemelkedő jelentőséggel bíró aminosav. Ez nemcsak azt jelenti, hogy mint fehérjealkotó aminosav fontos a fehérjék termelésében, hanem azt is, hogy az L-arginin képes szabályozni a sejtekben zajló bonyolult anyagcserefolyamatokat is. Számos funkciója van, melyek közül egyesek kiemelhetőek. Elsődlegesen a karbamidciklusban betöltött szerepét tartják számon. Segítségével szabadul meg a szervezet a felesleges nitrogén tartalom 86%-ától. Fontos a kollagén, a kötőszövetek, valamint a bőr felépítésénél. Továbbá, az L-arginin szerepet játszik a kreatin anyagcserefolyamataiban, melyen keresztül fontos tényezővé válik a szövetek energiaellátásában. Az L-arginin a nitrogén-monoxid prekurzora (előanyaga). Ez hozzájárulhat többek között a normál vérkeringés fenntartásához, mely fontos a szövetek, köztük az izmok megfelelő oxigén és tápanyag ellátásában. Ugyanakkor – a nitrogén-monoxid termelésén keresztül – beindíthatja azokat a folyamatokat az izomszövetben (fehérjeszintézis, izomnövekedés), amelyek hozzájárulhatnak az izmok regenerálódásához.
Immunrendszer működésének támogatása 6-8
Az L-arginin egyik kiemelkedő szerepe az immunrendszer működésének támogatásában valósulhat meg. Szakirodalomi adatok azt mutatják, hogy az L-arginin hozzájárul az olyan immunsejtek működéséhez, mint a makrofágok, dendritsejtek és T-sejtek. A T-sejtek esetében az L-arginin fontos szerepet játszik a sejtciklusban, a sejtek felszaporodásában, az antigénfelismerésben és az immunválasz szabályozásában. Ezek a folyamatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az immunrendszer gyorsan és hatékonyan válaszoljon a változó környezeti feltételeknek (például megfázásos időszakokban).
Összegzés
Az L-arginin aminosav számos kulcsfontosságú élettani funkcióban vesz részt. Ezek között kiemelhetjük a szövetek tápanyag- és oxigén ellátásában, valamint az energia szabályozásában betöltött szerepét. Ugyanakkor fontos az immunrendszer működésének támogatásában is. Az L-arginin bevitel hozzájárulhat a fáradtság csökkentéséhez, valamint a regeneráció, az állóképesség és az ellenálló képesség támogatásához. 8-12
Referenciák:
1. E Schulze & E Steiger. Zeitschrift für Physiologische Chemie. 11 (1–2): 43–65.
2. H Tapiero et al. Biomed Pharmacother. 2002 Nov;56(9):439-45.
3. R Wang et al. Cells. Oxid Med Cell Longev. 2018 Apr 26;2018:7569127.
4. H Kim et al. Precis Future Med. 2019;3(4):139-145
5. JP De Bandt et al. Nutrition and Skeletal Muscle 2019, P 315-327
6. P LI et al. Br J Nutr. 2007 Aug;98(2):237-52.
7. AAM I Líndez & W Reith Cell Mol Life Sci. 2021 Jul;78(13):5303-5324.
8. K Kang et al. Asia Pac J Clin Nutr. 2014; 23(3):351-9.
9. P Flakoll et al. Nutrition. 2004 May;20(5):445-51.
10. AT Stiolic et al. Healthcare 2023, 11(10), 1477
11. KJ Desneves et al. Clin Nutr. 2005 Dec;24(6):979-87.
12. A Viribay et al. Nutrients. 2020 May 2;12(5):1300.