Cink, az immunrendszer kapuőre

Az immunrendszer tökéletes működéséhez nyomelemekre is szükségünk van. Ezek közül a cink napjainkban a kutatók figyelmének középpontjába került, mert alapvető szerepe van a felső légúti fertőzésekkel szembeni védekezésben. A légzőfelület lélegzetvétel során rengeteg kórokozóval találkozik. Az ott lévő sejtek fontos bástyái a védekezésnek, optimális esetben megakadályozzák a baktériumok és vírusok bejutását és szaporodását. Ezeket a folyamatokat cink függő enzimek segítik.

A cink ion formájában van jelen szervezetünkben. Fehérjékhez és enzimekhez kötődik, részt vesz azok aktív szerkezetének kialakításában. Egyes modellek szerint az emberi fehérjék közel 10%-ához kötődik cink ion.¹ Éppen ezért tartós hiánya az egész szervezetet érintő, súlyos egészségi állapot kialakulásához vezethet. A cinkhiány gyakoribb, mint gondolnánk. A világ lakosságának közel ötödét érinti.²

A cink nélkülözhetetlen a vírusok elleni védekezésben.

A felső légúti betegségeket okozó vírusok számára a légutak nyálkahártyája az első gát, amin át kell jutniuk ahhoz, hogy fertőzzenek. Cink hiányában a nyálkahártya strukturális egysége fellazul, így a vírusok nagyobb hatékonysággal tudnak átjutni az elsődleges védelmi vonalon.

Szervezetünk a fertőzésre gyulladással reagál, mely egy finoman szabályozott folyamat. A nyomelem hiányában felborul az egyensúly, ami túlzott reakcióhoz és citokinviharhoz vezethet.³

Az immunsejtek a kórokozók hatékony elpusztításához károsító szabadgyököket termelnek, éppen annyit, hogy saját funkciójukat be tudják tölteni. A szabadgyök termelést cink függő enzimek szabályozzák, ugyanakkor a nyomelem antioxidáns tulajdonsága révén a sejtekben zajló egyéb folyamatok helyszínén semlegesíti azokat, így az egyensúly fenntartásának fontos résztvevője. Cink hiányában a túlzott szabadgyök termelés miatt a sejtek működése is károsodhat. ⁴

A DNS megkettőződés szabályozásáért felelős enzimekhez kapcsolódva kiemelt szerepet tölt be a sejtosztódásban. Cink hiányában az immunsejtek, vagyis a fehérvérsejtek osztódása is gátolt, ami csökkent immunrendszeri működéshez vezethet.⁵Az ellenanyag termelő sejtek számára kifejezetten fontos a megfelelő cink ellátottság ahhoz, hogy az immunitás kialakulhasson.^6,7

Antivirális hatását több, különböző betegségeket okozó vírus esetében vizsgálták. Kimutatták, hogy a cink egyes influenza és koronavírus törzsek szaporodását direkt módon is képes gátolni.² Covid-19 fertőzéssel kapcsolatos kutatások folyamatosan zajlanak.⁸ A betegség kezelése során, orvos felügyelete mellett, kiegészítő terápiaként alkalmazott, megfelelő dózisú cink pótlás enyhítheti a tüneteket. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy segíti a tüdő természetes tisztulását és mérséklődik a kialakult gyulladás, hiszen a gyulladást indukáló immunfolyamatokat cink függő enzimek szabályozzák. Elégtelen cink státusz mellett a tünetek könnyen a gyulladás irányába tolódnak.⁹

Az immunrendszer működése összetett folyamat. Az ehhez szükséges nyomelemeket táplálék útján tudjuk a szervezetbe juttatni, ezért fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, amit kiegészíthetünk vitamin és ásványi anyag pótlással étrend-kiegészítők formájában is.

_Források:

_{1. Andreini, C. et al.; J. Proteome Res. 2006, 5, 196–201.}

_{2.Read, Scott A., et al. “The role of zinc in antiviral immunity.” Advances in nutrition 10.4 (2019): 696-710.}

_{3.Sadeghsoltani, Fatemeh, et al. “Zinc and respiratory viral infections: Important trace element in anti-viral response and immune regulation.” Biological Trace Element Research (2021): 1-16.}

_{4.Marreiro, Dilina Do Nascimento, et al. “Zinc and oxidative stress: current mechanisms.” Antioxidants 6.2 (2017): 24.}

_{5.Prasad, Ananda S. “Zinc: an overview.” Nutrition (Burbank, Los Angeles County, Calif.) 11.1 Suppl (1995): 93-99.}

_{6.Maares, Maria, and Hajo Haase. “Zinc and immunity: An essential interrelation.” Archives of biochemistry and biophysics 611 (2016): 58-65.}

_{7.Wellinghausen, Nele. “Immunobiology of gestational zinc deficiency.” British Journal of Nutrition 85.S2 (2001): S81-S86.}

_{8.Wessels, Inga, Benjamin Rolles, and Lothar Rink. “The potential impact of zinc supplementation on COVID-19 pathogenesis.” Frontiers in immunology 11 (2020): 1712.}

_{9.Pal, Amit, et al. “Zinc and COVID-19: basis of current clinical trials.” Biological Trace Element Research 199.8 (2021): 2882-2892.}

Önnek ajánljuk