Hogyan késleltessük a csípőízületi műtét idejét fiatal korban?

Minden bizonnyal sokakat érint a következő probléma: coxarthrosis. De mit jelent ez és hogyan tolhatjuk el a műtétet?

Mit is kell tudnunk magáról a csípőízületről?

A csípőízület egy gömb-vagy szabadízület, amelynek ízvápáját a medencecsont, ízfejét pedig a comb fej képzi. Az ízületnek erős tokja van, amit teljes terjedelmében szalagok borítanak. Erre a stabilitásra azért van szükség, mert a csípő az egész törzs súlyát tartja, miközben –szabad ízület lévén – a tér három fő tengelye körül mozog.

Mit jelent az arthrosis? (coxarthrosis, csípőízületi kopás)

Az egész ízület felépítésére és működésére ható degeneretív (kopásos) elváltozás.

Legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. 60 éves kor felett az emberek több mint fele szenved valamilyen fokú porcdegenerációtól (akár több ízületben is). Sorozatos traumák hatására az ízületi porc alatti csont merevebbé válik, ami a porc kopásához vezethet. Az ízületi felszínt ért károsító hatásokra a porcszövet sejtjeiből olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek a porc szerkezetének széteséséhez vezetnek. A porc pusztulását a szervezet csontképződéssel próbálja „reparálni”.

Változások az ízületi porcban

Elsőként az ízületi felszíneket borító porc szerkezete változik meg: a korábban sima felszín felrostozódik, berepedezik, majd egyre mélyebb hasadékok keletkeznek rajta, és a porcborítás helyenként le is válik. A folyamat végén akár teljesen porcmentes részek is keletkezhetnek, ami jelentős fájdalmat és funkcióvesztést okoz az ízületben.

Végül az ízület összes része érintetté válik…

Az arthrosis azonban nem csak a porcos felszíneket érinti, de hatással van a porc alatti csont szerkezetére is: néhol megvastagodások, néhol kis csontüregek, ún. degeneratív ciszták keletkeznek – ez utóbbiak ürege összeköttetésben van az ízülettel, és a mozgások során beléjük préselődő ízületi nedv komoly fájdalmat okozhat. Az arthrosisos állapot az ízületi hártya folyamatos gyulladását idézi elő, és az ízületet körülvevő tok zsugorodását, megvastagodását, akár részleges meszesedését is okozhatja. A nem teherviselő felszíneken, tehát az ízület peremrészein jellegzetes csontfelrakódások keletkeznek, melyek deformálják az ízesülő csontvégeket és feszíthetik az ízületi tokot.

Mi jellemző a csípő arthrosisára?

A csípő arthrosisa (coxarthrosis)

A csípőben bekövetkező porc- és csontkárosodás következtében fellépő fájdalom, deformitás és mozgáskorlátozottság jellemzi.

Primer (elsődleges) coxarthrosis a korral járó, „normális” kopásos folyamatok eredményeképpen jön létre, míg a szekunder (másodlagos) coxarthrosis  valamilyen korábbi csípőízületi elváltozás talaján alakul ki, sokszor már igen fiatal korban.

55 éves férfi beteg jelentkezett a rendelőben a következő panaszokkal, mely egyértelműen a coxarthrosis tünetei voltak:

Változó fájdalom

A csípő esetében is jellemző a fájdalom jellegének változása. A kezdeti bizonytalan érzés, a terhelés után fellépő fáradtság először indítási fájdalommá alakul (az első mozdulatok fájdalmasak, majd az ízület „bejáratódik”), majd a mozgás során sem csökkenő, egyre kellemetlenebb érzéssé válik. Végül a fájdalom állandósul, és akár a beteg éjszakai pihenését is megzavarhatja. Érdekesség, hogy a fájdalom nem csak a csípőnél érezhető, de a lágyékhajlatba, a fartájékra, a comb elülső részébe, de akár még a térdbe is kisugározhat.

Mozgáskorlátozottság

Az ízület deformálódása és a környező lágyrészek zsugorodása egyre inkább beszűkíti az ízületi mozgásokat, ami egy idő után már a hétköznapi tevékenységekben is problémát okoz (pl. zokni felvételekor, villamosra való felszálláskor). A mozgáskorlátozottság iránya egy jellegzetes sorrendet követ: először az alsó végtag hátranyújtása, majd befelé forgatása, oldalra emelése és végül előre hajlítása válik korlátozottá.

Sántítás

A beszűkülő mozgások, illetve az ízület deformálódása miatt kialakuló végtaghosszbeli különbségek egyaránt felelősek a beteg járásképének megváltozásáért, a sántítás megjelenéséért. E tényezők együttesen rontják a beteg életminőségét, csökkentik terhelhetőségét, lassanként lehetetlenné téve a hétköznapi feladatok ellátását is.

Röntgentünetek

A folyamatok előrehaladása röntgenvizsgálattal is nyomon követhető: kezdetben csak az ízületi rés szűkülése, a kontúrok elmosódása figyelhető meg. Idővel megjelennek a terhelési felszínek jellegzetes elváltozásai (megvastagodott, tömörebb területek és üregek), a széli részeken feltűnnek a csontfelrakódások, majd a combfej is elveszti gömbölyű alakját.

A beteg elmondása szerint fiatal korában kézilabdázott, mely következtében a csípőízületet minden egyes fölugrás-földre érkezéskor mikrotrauma ért. A jelenleg 76 kg és 182 cm magas páciensnél a túlsúly, mint hajlamosító tényező kizárható.

Hogyan diagnosztizálják a csípőízületi porckopást?

A gondos fizikális vizsgálatot (mely kiterjed például az ízületi mozgások nagyságának mérésére, vagy a csípő körüli izmok erejének vizsgálatára) és a képalkotókkal (általában röntgennel) készült leleteket a beteg pontos kikérdezése egészíti ki. A részletes kérdőív kitöltése lehetővé teszi a szakember számára, hogy képet alkosson a beteg állapotáról, ennek megfelelően kitűzze az elérhető célokat és ennek szellemében tervezze meg a személyre szabott terápiát.

A beteg a felállított diagnózis alkalmával a vizuális fájdalom skálán 3 pontot adott az érzett fájdalom intenzitására. A vizuális fájdalom skála 1-től 4-ig terjedő beosztásai a következőket jelentik:

1 pont – ha a beteg egyáltalán nem jelez fájdalmat
2 pont- a beteg mondja, hogy fáj
3 pont- a beteg mondja és az arcán is észrevehető
4 pont- a beteg mondja, hogy fáj, arcán is látszik, és a beteg testrészt elhúzza

A beteg erőteljes panaszai miatt csípőízületi műtétet ajánlottam, de fiatal korára hivatkozva ettől elzárkózott. A konzervatív terápiák közül fizikoterápia és gyógyszeres terápia kombinációja került bevezetésre. Fizioterápiában gyógytorna, TENS-és UH-kezelés. Gyógyszeres terápiában, pedig glükózamin-szulfát 1500 mg kondroitin-szulfát-nátrium 800 mg került alkalmazásra kúraszerűen 3 hónapon át.

Az első kúraszerű kezelés után a beteg beszámolója alapján fájdalma lényegesen csökkent, csípőízületi-mozgásterjedelme kismértékben nőtt. Ezen terápia hatására a csípőízületi protézis műtétről jelenleg közösen lemondtunk és bízva a komplex kezelés hatékonyságában ezt az utat választjuk.

Az elmúlt 5 évben 3 havonta 1 hónap szünettel 15 kúrán esett át a páciens. Jelenleg fájdalmának intenzitása a vizuális fájdalom skálán már csak 2 pontot ér. Mozgástartománya nem romlott, így a további konzervatív kezelése mellett döntöttünk. A beteg jelenleg 60 éves, súlygyarapodása nem történt.

Ameddig lehetséges a konzervatív kezelés mellett marad, így a csípőízületi műtét lehetősége csak később jön számításba.

A fent említett hatóanyagok ezen betegemnél számomra is bizonyították hatékonyságukat, így hasonló problémával küzdő pácienseimnek is szívesen ajánlom.

Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!

Önnek ajánljuk