Szerző: Dr. Tarkó Irén.
A degeneratív ízületi betegségek másik, közismert megnevezése a kopásos ízületi betegségek, vagy arthrosisok. A leggyakoribb ízületi megbetegedés, mely a földön mindenhol nagyon sok embernek okoz fájdalmat, sokan válnak általa mozgáskorlátozottá, jelentősen rontja a benne szenvedők életminőségét.
Az arthrosis tünetei: Mozgásra terhelésre jelentkező ízületi fájdalom, mely nyugalomban csökken, vagy megszűnik. Hosszabb fekvés, ülés utáni elinduláskor jelentkező fájdalom, mely után az ízület bejáródik, és kevésbé fáj. A bejáródási idő néhány perc, max. fél óra. Az ízület mozgatásakor a vizsgáló crepitációt, halk, tapintható ropogást észlel.
Az arthrosis bármely ízületben jelentkezhet, mégis a leggyakoribb helye a térd, a csípő, és a kéz kisízületei. Az arthrosis kialakulásának számos oka lehet. Megjelenését sokszor az ízület túlterhelésével, az ízületek tartós megfázásával, a szövetek öregedésével, az ízületek sérülésével, statikai rendellenességével hozzák összefüggésbe. Gyulladásos ízületi megbetegedések, endokrinológiai kórképek, anyagcsere betegségek esetében is megfigyelték az arthrosis kialakulását. Örökletes tényezők is igazolódtak, pl. a kezek kisízületeit érintő Heberden arthrosisban. A nők arthrosisának kialakulása sokszor a változó korra esik. Felmerül az ösztrogén szint és az arthrosis kapcsolata. Gyanú esetén laborvizsgálatok deríthetik ki, hogy az ízületi fájdalom, gyulladás hátterében fertőzés, gyulladásos kórkép, hormonális, vagy anyagcsere betegség áll-e. Arthrosisban az ízületi folyadék összetétele rendszerint nem kóros. A vörösvértest süllyedés érték normális.
A különböző okok által létrejövő arthrotikus ízületekben létrejövő elváltozások azonban nagyon hasonlóak. A porcszövet pusztulása, a csontszövet másodlagos megvastagodása, osteophyta képződés, a porc alatti csontban cysta képződés jellemzi. Az arthrosis során a porc összetétele megváltozik. Minden élő szövetünkre jellemző felépítő és bontó folyamatok egyensúlyában zavar támad. A porcsejtek kóros kollagént termelnek, és fokozzák a fehérjebontó enzimek szintézisét, a növekedési faktorok termelése csökken. Az arthrosisok által okozott panaszok bármely életkorban jelentkezhetnek, mégis leggyakrabban 45-50 éves kor felett okoznak problémát. Az arthrosisos kórfolyamat előrehaladása lassan történik. Az izületet alkotó anatómiai struktúrák nem egyformán, és nem egyszerre sérülnek. A képalkotó vizsgálatokkal megállapított anatómiai elváltozások sokszor nincsenek összhangban a beteg fájdalmával, mozgáskorlátozottságával, életminőségével. Van, aki jelentős röntgen elváltozás ellenére panaszmentesen éli életét, míg más apró morfológiai eltérések mellett is nagy fájdalmaktól szenved, mely gátolja mindennapi tevékenysége elvégzésében. A különböző konzervatív kezelések eredményeként – bár az anatómiai eltérés megmarad – a beteg ízület fájdalmatlanná válhat, míg más esetben szinte bármilyen kezelést adunk, a fájdalom nem csökken, majd mégis szinte észrevétlenül, fájdalmatlan periódus következik. Mint ismeretes, a fájdalmat az agyban érezzük.
Az ízületi porcszövetnek nincs nociceptív („fájdalomérző”) beidegzése. A legtöbb ízületet igen bőséges ér és idegfonat veszi körül. A kisebb verőerek az ízületek körül hálózatosan összefüggő rendszert alkotnak. Az izületi tok és a szalagok érzőideg ellátása is igen bőséges. A testhelyzet észlelésében, az ezzel összefüggő reflexekben van jelentősége. Az ízületet érő olyan betegségek során, mint az osteoarthrosis, az ízület nociceptorai – melyek az ízületeket érő fájdalmas ingereket közvetítik – érzékenyebbé válnak a mechanikai ingerekkel szemben. Az excitációs küszöbük lecsökken az ártalmatlan ingerek szintjére és a küszöb feletti ingerekre adott válaszuk jelentősen megnő. Az ízület nyomásérzékeny lesz. Az ízület terhelése (rálépés, hajlítás) is fájdalmas. A szenzitizáció folyamatát gyulladásos mediátorok váltják ki. Az olyan gyulladásos mediátorok, mint a bradykinin és a prostaglandin néhány percig tartó, rövidtávú szenzitizációt okoznak. Az olyan gyulladáskeltő cytokinek, mint a TNF-alpha, interleukin-6 és az interleukin-17 lassan kialakuló, de tartósan fennálló, mechanikai ingerekkel szembeni szenzitizációt váltanak ki. Az idegnövekedési faktor (NGF) egy másik, az ízületben hosszútávú hyperalgesiás hatást kiváltó mediátor. Az ízületi nociceptorok („fájdalomérző receptorok”) olyan mediátorok számára is expresszálnak receptorokat, amelyek gátló hatásúak (pl. opioid és somatosztatin receptorok).
Az ízületi nociceptorok szinaptikusan aktiválják a gerincvelői neuronokat. Típusosan az ízületi bemenettel rendelkező gerincvelői neuronok konvergens bemenetet kapnak az ízületekből és a környező izmokból. Számos közülük bőrből érkező bemenetet is kap. A gerincvelői idegsejtek fokozottan érzékennyé válnak, fokozottan juttatják el az agy felé a fájdalom érzését keltő ingerületeket.
Az arthrosis kezelése: jelenleg a sérült porc pótlására, gyógyítására nincs lehetőség. Kísérletek folynak, a biztosan alkalmazható kezelésekre azonban még várni kell. A kezelés fő célja a fájdalom csillapítása, a mozgásképesség megtartása, javítása, a betegség előrehaladásának lassítása. Főként idős, más, belszervi megbetegedésben szenvedő arthrózisos betegeknél figyelni kell a különböző NSAID-ok által okozott mellékhatások lehetőségére. Ilyenkor adhatunk külsőleg alkalmazható NSAID tartalmú kenőcsöket, pakolásokat. A kezeléseket mindig egyénileg lehet megállapítani. Fontos a betegek tájékoztatása. Térdízületi arthrosis esetén a testsúlycsökkentés jelentős fájdalom csökkenéshez vezethet. Van olyan másodlagosan kialakuló arthrosis, ahol a megbetegedést a nyomelemek hiányára vezetik vissza. Egyes szerzők vizsgálataik alapján úgy vélik, a megfelelő C-, E-, D-vitamin, béta-karotin bevitel lassíthatja az arthrosis előrehaladását. Glükózamin, kondroitin-szulfát, hyaluronsav készítmények, ízületbe adható glükokortikoidok, illetve ízületi folyadékot pótló kezelés jó hatású lehet. Bizonyítottan segít a gyógytorna, a testmozgás, pl. a futás, séta, kerékpározás, úszás, valamint a fizio-balneoterápia. A gyógytorna és a balneoterápia megválasztásánál figyelni kell a beteg terhelhetőségére.
Az életminőség javításában a megfelelő gyógyászati segédeszköz használata segíthet. Előrehaladott arthrosis esetén a protézisbeültetés lehet megoldás.
Dr. Tarkó Irén elérhetősége:
+36 30/4880201 (telefon), tarko.iren@renmamed.com (email)
rendelés ideje és helye: 2700 Cegléd, Felház u 57., szerda-csütörtök: 17:00-19:00
Önnek ajánljuk
-
Loxacon® kapszula 30x5 130 Ft
-
Cartinorm® + BIOcollagen por oldathoz 20x13 490 Ft
-
Zealoxan® 3x60xAkciós termék25 023 Ft