Fájó, kattogó térd
Térdízületünk a mozgáshoz, álláshoz elengedhetetlen ízületünk. Nélkülözhetetlen alsó végtagunk hajlításához, a járáshoz, valamint függőleges helyzetben tartja testünket. Sok beteg látogat el a szakrendelésre, mivel aggódnak, hogy a térd körüli kattogás kóros jelenség. A térd körüli zajokat összefoglalóan crepitationak nevezzük.
A térdízületünk kattogása, ropogása teljesen normális jelenség. A kattogás hátterében állhat a porcok egyenetlen felülete, az ínszalagok megfeszülése. Guggoláskor, lépcsőre lépéskor az ízületi felületek összedörzsölődnek, az ínak megfeszülnek. A kattogás élettani oka lehet még az apró gázbuborékok szétpukkanása az ízületi folyadékban. A térd ízületi tokjában található ízületi folyadék biztosítja a csontok egymáson való fájdalmatlan elcsúszását, ez a természetes ízületi kenőanyag tartalmazza a csontvégeket borító porc számára szükséges tápanyagokat. A ízületi folyadékban gázok is találhatóak – oxigén, nitrogén és szén-dioxid. Ha az ízületi tok megfeszül, az oldott gázok kilépnek a folyadékból, ez okozza a kattanó hangot. Élettani kattogó hang oka lehet az ízbelhártyán levő plica (nyálkahártyaredő, nyálkahártya kettőzet), hypermobilis vagy discoid meniscus jelenléte, térdműtétek utáni állapot.
A kattogást akkor kell komolyan venni és orvoshoz fordulni, ha térdízületi fájdalom és/ vagy duzzanat is jelentkezik. Reumatológus, ortopédus, traumatológus, sportorvos szakorvost érdemes felkeresni, mert komolyabb probléma lehet a jellegzetes kattogó, ropogó hangok hátterében fájdalmas, duzzadt térdízület esetében. Orvosi fizikális vizsgálat, indokolt esetben képalkotó vizsgálat is szükséges, hogy kiderítsük mi állhat a háttérben. Képalkotó vizsgálatként első vonalban az ízületi ultrahang és röntgen vizsgálat jön szóba. Súlyosabb esetben, illetve műtét tervezése előtt ízületi MR vizsgálat javasolt.
A térdízületünk igen sérülékeny, nagy terhelés alatt álló ízületünk. A térdfájdalmak hátterében számtalan ok állhat: például porcleválás, meniscus szakadás, ízületi gyulladás, porckopás, térdkalács alatti porclágyulás, degeneratív elváltozások, köztük osteophyták, porc és meniscus sérülés, kóros plica (nyálkahártyaredő, nyálkahártya kettőzet), futótérd (patellofemoralis stressz szindróma), ugrótérd, műtét utáni kóros kattogás pl. arthroplastica után.
Fontos információ, hogy a panaszokat megelőzően milyen terhelés érte a térdízületünket, történt- e baleset, hirtelen rossz mozdulat, sportolás.
A panaszokat okozó plica jellemzően a serdülő és fiatal korosztály megbetegedése, jellemző az elülső térdfájdalom, ami hosszantartó ülés alkalmával, lépcsőn járáskor kifejezett. A térdízület hajlításakor a fájdalmat az ízület belső oldalán hallható és érezhető kattanás kísérheti. 1950-ben említik először a térdfájdalom lehetséges okaként az irodalomban.
A futótérd (patellofemorális stressz-szindróma) olyan elváltozás, melynek során a térdízület mozgásakor a térdkalács erőteljesen a combcsont végéhez dörzsölődik. A fájdalom sokszor hirtelen jelentkezik és futás közben alakul ki. Közvetlenül a térd külső ízületi vonala fölött jelentkezik, égető fájdalom és nyomásérzékenység formájában. A kellemetlen érzés legtöbbször egy hosszabb táv megtétele után jelentkezik először.
Az ugrótérd típusos és gyakori túlterheléses sportártalom. Leggyakoribb formájában a térdkalács csúcsánál jelennek meg a tünetek. Ugró sportágakban jellemző (kosárlabda, röplabda, atlétikai ugrószámok). Oka mindig a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése. A gyulladáshoz hasonló tünetek ellenére a folyamat lényege a térdkalács-ín eredési zóna degeneratív elváltozása. A térdkalács-ín eredési területén fájdalom, nyomásérzékenység, esetleg kis duzzanat jelenik meg. A fájdalom terhelésre fokozódik, eleinte pihenésre múlik, később állandósul. Hosszan tartó esetben a térdkalács csúcsa tapinthatóan megnyúlik. Végstádiumban a térdkalács-ín szakadása alakulhat ki.
A chondromalacia patellae, azaz a porclágyulás a térdkalács alatti porcot érinti. Gyakori elváltozás, már serdülőkorban is előfordulhat. Kezdetben csak a ropogó hang hallható lépcsőzéskor, felálláskor, a térdízületi fájdalom folyamatosan alakul ki.
A meniscus sérülései tartós, túlzott igénybevétel vagy koordinálatlan mozgások kapcsán keletkezhetnek. A belső térd meniscus sérülései sokkal gyakoriabbak. Sérülhet a meniscus például amikor a talp letapad, az egész test és a térd kifelé fordul, és egyidejűleg a térd behajlik. A sérülés tünetei a mozgáskorlátozottság: a térdízület kb. 150 foknyira hajlított helyzetbe kerül, amelyből nem lehet kinyújtani. A hajlítás szabad marad, nyújtási kísérletre fájdalom jelentkezik az ízületi résben. Jellemző fájdalom az ízületi rés beszűkítését célzó mozgásra, az ízületi rés nyomásérzékeny, térdzörejek keletkezhetnek, fájdalom jelentkezik a lábszár ki- és befelé forgatásakor.
A térdízületet ért folyamatos terhelés, az elszenvedett apró sérülések, az életkor előrehaladtával a legtöbb esetben a porcfelszín kopása okozza a duzzadt, meleg, kattogó térd jelenségét. A porckopás első bevezető tünete lehet a kattogás. Fokozatos kattogás, fájdalmas sercegésérezés jelentkezik mozgás közben. Az ízületi kopás civilizációs betegség, a kopás gyakorisága szoros összefüggést mutat a társadalom öregedésével, a túlsúly és a mozgásszegény életmód terjedésével. Éppen ezért a megelőzés nagyon fontos, melynek része a testsúlykontroll és a térd körüli izomzat megerősítése. A fokozott terhelés kerülésével csökken az ízületi porc terhelése, kopási rizikója. A combizomzat megfelelő kondicionálása, a rendszeres testmozgás, az egészséges csont- és porcvédő életmód megelőzheti a betegség megjelenését. Az ízületeket nem terhelő sportok, így a rendszeres úszás, szobakerékpározás, napi 2-3 kilométer séta mindenkinek ajánlható.
A már meglévő betegség, fájó, duzzadt, kattogó térd esetében a legfontosabb cél a beteg fájdalmának csökkentése, mozgásképességének javítása és a térdízület teherviselő képességének visszaállítása. Az ízületek terhelésének csökkentése, az ízület terhelés nélküli mozgatása megelőzheti a súlyosabb elváltozások kialakulását és javítja a porcszövet anyagcseréjét.A fizioterápia szerepe alapvető: ez, a kórkép súlyosságától függően lehet gyógytorna, víz alatti torna, elektroterápia. A fizioterápia mellett a fájdalom és gyulladás csökkentése lehetséges gyógyszeres kezeléssel is: fájdalomcsillapítókkal, nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel. A porc pusztulását lassítják-gátolják a glükózamin, kondroitin és hialuronsav tartalmú készítmények.
Végső esetben, ha a konzervatív kezelés eredménytelen műtéti megoldások jönnek szóba.
Szerző: Dr. Jászay Emese
