A magnézium bevitel fontosabb, mint gondolnánk

Az alkáliföldfémek közé tartozó magnézium a földkéreg 8. leggyakoribb elemeként számos formában (pl.: dolomit, keserűsó (MgSO₄), stb.) fedezhető fel a természetben. Az emberi szervezetben számtalan vegyülethez kötődve megtalálható, komoly szerepe van az egészséges működésben is: több száz enzimreakció résztvevője.

 

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által meghatározott ajánlott napi beviteli érték 375 mg naponta felnőtteknél. 

 

Csecsemőknél fél éves korig napi 25 mg magnézium bevitele javasolt, míg később (7-11 hónapos korban) körülbelül 80 mg-ra emelkedik a napi igény (anyatejes táplálással kalkulálva). Kisgyermekeknél (1-3 év között) mindkét nemnek 170 mg/nap az ajánlott beviteli érték. Később, (3-10 éves kor között) ez az érték már 230 mg/napra növekszik gyermekeknél. Serdülőkorban, az intenzív fejlődési szakasz során a két nem közötti napi beviteli igény már eltér: fiúknál 300 mg/nap, lányoknál 250 mg/nap az ajánlott dózis.

 

Terhesség és a magnézium

Terhes és szoptatós anyáknál a magnézium igény azonos az átlagos, felnőtt populációval, ami 375 mg naponta [1].

Több, a témához kapcsolódó kutatás foglalkozott a terhesség és szoptatás alatt fellépő magnézium-igény vizsgálatával. A vizsgálatok eredményei alapján felmerült a napi ajánlott dózis felemelése, ám kellő mértékű tudományos bizonyítás nélkül az elmélet nem került át a gyakorlatba. [1].

 

Hiány tünetei

Köszönhetően annak, hogy számtalan anyagcsere folyamatban vesz részt és több más ásványi anyaggal együtt fejtheti ki fiziológiás hatását, nehéz a magnéziumhiány miatt fellépő tüneteket specifikálni. Magnéziumhiány következtében előfordulhat alacsony kalcium és káliumszint (hipocalcaemia és hipokalaemia), amelyek idegrendszeri és érrendszeri tünetekkel is társulhatnak. Például izomremegések, görcsök, izomgyengeség, fáradtság jelentkezhet, de akár nyugtalan láb szindróma is kialakulhat [2].

 

Szervezetben betöltött szerepe

A magnéziumnak elengedhetetlen szerepe van az ideg- és izomrendszer megfelelő működésében. Részt vesz a zsírok, fehérjék, nukleinsavak szintézisében, az ATP-képződésén keresztül pedig gyakorlatilag minden reakciónál jelen van, ami a szervezetben zajlik. A magnézium hozzájárul a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez. Hiánya és csökkent szintje émelygéshez, izomgyengeséghez, fáradtsághoz vezethet [3-5].

A magnézium hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez, ezért ajánlott pótlása fokozott szellemi tevékenységet folytatóknak.

 

Emellett hozzájárul a normál pszichológiai funkció fenntartásához. Hiányában depressziót, ingerlékenységet és zavartságot figyeltek meg egyes vizsgálatokban [3,4,6]. Az idegrendszeri és izomrendszeri működésben betöltött szerepe által a magnézium hozzájárul a normál izomműködéshez, ide értve a szívizmokat. Hiányában izomgyengeség jelentkezhet, görcsök léphetnek fel [7].

A magnézium szerepet játszik a normál fehérjeszintézisben. Egy tanulmány szerint a protein szintézist érzékenyen befolyásolja a magnéziumraktárak csökkenése és kiürülése [8].

 

 

Hol tárolódik a magnézium?

A szervezet magnéziumának kb. 60%-a a csontokban tárolódik, részt vesz azok felépítésében és hozzájárul a normál fogazat és csontozat fenntartásában. Egy több mint 73 ezer menopauza utáni női alanyon elvégzett vizsgálat szerint a csípő csontsűrűsége (BMD) átlagosan 3,0%-kal, míg egész testre viszonyítva mintegy 2,0%-kal nőtt a BMD értéke azok körében, akik naponta legalább 423 mg-nyi magnéziumot vittek be a szervezetükbe, szemben azokkal, akik kevesebb minta felét, 207 mg-ot [9]. A magnézium hiány miatt kialakulhat kalciumhiány, illetve a D-vitamin-anyagcsere is zavart szenvedhet, aminek egyik következménye szintén a csontképződés zavara lehet.

 

Általánosan elfogadott, hogy a lágyszövetekben enzim-kofaktorként a magnézium hozzájárul az elektrolit-egyensúly fenntartásához [4,8,10]. Az Mg-ATP komplex képződésén keresztül részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban is. A DNS-szálak egyes szakaszai nagy affinitással kötődnek a magnéziumhoz, így képes lehet befolyásolni a DNS képződését, ezáltal szerepet játszik a sejtosztódásban is [4].

 

Forrás

Magnéziumban gazdag forrásnak tekinthető a dió, teljes kiőrlésű gabonafélék és gabonából készült termékek, hüvelyes zöldségek, banán, halak, különféle tengeri herkentyűk, egyes kávétípusok és kakaófélék. De emellett a palackozott és csapvíz is jelentősen hozzájárul a napi szükséglet kielégítéséhez.

 

A magnézium felszívódása

Egy egészséges felnőtt teljes magnéziumraktára 20-28 g körül van [1]. Ennek kb. 60%-a a csontokban található meg hidroxiapatithoz kötődve, vagy különböző ásványi anyagok kristályainak a felszínén [11-12]. Jelentős mennyiségű magnézium tárolódik az izomszövetekben (kb. 25%), amely a szervezet második legnagyobb magnézium raktárának számít [13-14].

A felszívódás a vékonybélből történik, főként magnéziumion formájában. A felszívódás mértéke 10-70% között változik, átlagosan 40-50%, amely foszfátok jelenlétében csökkenthetnek, míg étkezési rostok növelhetik a hasznosulást. Megfelelő táplálkozás esetén, azonban ezeknek a tényezőknek a befolyása kevésbé jelentős.

 

Interakció más vitaminnal

Az elmúlt évtizedekben kitüntetett figyelmet fordítottak a magnézium- és kalcium-egyensúly közötti kapcsolatok tanulmányozására. Egyértelmű bizonyítékot nem találtak a kutatások a két ásványi anyag egyensúlya közötti kapcsolatra [15-17], azonban két olyan tanulmányt is közöltek az elmúlt években, ahol a kalcium-egyensúlyi értéke szignifikánsan magasabb volt csökkent magnézium-szint esetén [18-19].

Egy 2004-es tanulmányban megfigyeltek szerint nagy mennyiségű cink (53 mg/nap) pótlása 90 nap után szintén csökkentheti a szervezet magnézium-szintjét [19].

 

Magnézium túladagolása

A magnézium ürülése történhet az epén, hasnyálmirigynedven vagy bélnedven keresztül. Ennek egy része újra felszívódhat és hasznosulhat a szervezetben. Szerényebb mértékben az izzadságon keresztül is történhet magnézium-leadás. A meghatározott napi felső beviteli értéket meghaladó magnézium-bevitel enyhe hasmenést okozhat.

 

Irodalomjegyzék

 Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!