Molibdén

A molibdén egyike a mikro, az emberi szervezetben is csak nagyon kis mennyiségben fordul elő. Ennek ellenére szerepe nélkülözhetetlen számunkra. Számos folyamat szabályozásában vesz részt és több enzim megfelelő működéséhez szükséges jelenléte.

A molibdén a természetben széles körben elterjedt átmeneti fém, a földkéregben kisebb mennyiségben található [1].

Molibdén adagolása

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által meghatározott ajánlott napi beviteli érték felnőtteknél 50,0 µg naponta [2]. A biztonságos napi legfelső beviteli mennyiséget az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 600,0 µg-ban határozta meg, ezzel szemben az amerikai testvérhivatal (IOM) nagyobb dózist (2000,0 µg) is tolerálhatónak nap nyilvánított.

Az EFSA jelentése szerint 65 µg/nap bevitele javasolt a felnőtt férfiak és nők esetében Európában. Terhes és szoptatós nők esetében kevés adat áll rendelkezésre, ezért az ő esetükben az átlagos felnőtt populáció igénye javasolt.

Csecsemőknél (7-11 hónapos) ajánlott molibdén bevitele 10 µg/nap-ról 30 µg/nap mennyiségre nő 10 éves korig.  Az ajánlás szerint kamaszoknak, 15 év felett már a felnőtt napi dózis ajánlott [3].

Terhesség és a molibdén

Egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a táplálkozással bevitt molibdén-szint nincs kapcsolatban az anyatejbe kiválasztott molibdén mennyiségével [4]. Más tanulmányok szerint az anyatej molibdén-koncentrációja a szoptatás első napjaiban a legmagasabb és a szoptatás során csökken [5-10].

Hiány tünetei

Állatokon megfigyeltek alapján molibdén hiánya esetén csökken egyes specifikus enzimek aktivitása [11-12]. Azonban emberben kifejezetten molibdén hiánybetegséget még nem dokumentáltak eddig.

Szervezetben betöltött szerepe

A molibdénnek, mint nyomelemnek fontos szerepe van az emlősök szervezetének egészséges működésében. A molibdén hozzájárul a kéntartalmú aminosavak normál anyagcseréjéhez. Mint enzim-összetevő részt vesz a kéntartalmú aminosavak és heterociklusos vegyületek katabolizmusában (lebontó anyagcseréjében), valamint az aromás aldehidek metabolizmusában (anyagcsere folyamat összességében), ezáltal hozzájárul a kéntartalmú aminosavak normál anyagcseréjéhez [3].

Forrás

Molibdénben gazdag, természetes forrásának tekinthetők a hüvelyesek, gabona és gabona-alapú termékek, belsőségek (máj, vese) és dió [13-16].

A molibdén felszívódása

Önkénteseken végzett vizsgálatokban kimutatták, hogy a molibdén hatékonyan és gyorsan felszívódik az emésztőrendszerből [17]. Nagy mennyiségű molibdén bevételét követően megfigyelték, hogy a fekete tea jelentősen csökkentheti a molibdén felszívódását  [18-19]. Felnőtt szervezetében a májban és a vesében a legmagasabb a molibdén-koncentráció, emellett a vesében, agyban és az izmokban raktározódhat még a szervezet molibdén készlete [20].

Irodalomjegyzék:

1. SCF (Scientific Committee on Food), 2000. Opinion of the Scientific Committee on Food on the Tolerable Upper Intake Level of molybdenum. 15 pp.
2. https://www.ogyei.gov.hu/nrv_es_ul_ertekek/ letöltve: 2016.12.21.)
3. EFSA Scientific Opinion on Dietary Reference Values for molybdenum, EFSA Journal 2013;11(8):3333
4. Wappelhorst O, Kuhn I, Heidenreich H and Markert B, 2002. Transfer of selected elements from food into human milk. Nutrition, 18, 316-322.
5. Dang HS, Jaiswal DD, Somasundaram S, Deshpande A and Dacosta H, 1984. Concentrations of four essential trace elements in breast milk of mothers from two socio-economic groups: preliminary observations. Science of the Total Environment, 35, 85-89.
6. Casey CE and Neville MC, 1987. Studies in human lactation 3: molybdenum and nickel in human milk during the first month of lactation. American Journal of Clinical Nutrition, 45, 921-926.
7. Bouglé D, Bureau F, Foucault P, Duhamel JF, Muller G and Drosdowsky M, 1988. Molybdenum content of term and preterm human milk during the first 2 months of lactation. American Journal of Clinical Nutrition, 48, 652-654.
8. Aquilio E, Spagnoli R, Seri S, Bottone G and Spennati G, 1996. Trace element content in human milk during lactation of preterm newborns. Biological Trace Element Research, 51, 63-70.
9. Krachler M, Li FS, Rossipal E and Irgolic KJ, 1998. Changes in the concentrations of trace elements in human milk during lactation. Journal of Trace Elements in Medicine and Biology, 12, 159-176.
10. Friel JK, Andrews WL, Jackson SE, Longerich HP, Mercer C, McDonald A, Dawson B and Sutradhar B, 1999. Elemental composition of human milk from mothers of premature and full-term infants during the first 3 months of lactation. Biological Trace Element Research, 67, 225-247.
11. Cohen HJ, Drew RT, Johnson JL and Rajagopalan KV, 1973. Molecular basis of the biological function of molybdenum: the relationship between sulfite oxidase and the acute toxicity of bisulfite and SO2. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 70, 3655-3659.
12. Johnson JL, Rajagopalan KV and Cohen HJ, 1974. Molecular basis of the biological function of molybdenum. Effect of tungsten on xanthine oxidase and sulfite oxidase in the rat. Journal of Biological Chemistry, 249, 859-866.
13. Pennington JA and Jones JW, 1987. Molybdenum, nickel, cobalt, vanadium, and strontium in total diets. Journal of the American Dietetic Association, 87, 1644-1650.
14. Rajagopalan KV, 1988. Molybdenum: an essential trace element in human nutrition. Annual Review of Nutrition, 8, 401-427.
15. Rose M, Baxter M, Brereton N and Baskaran C, 2010. Dietary exposure to metals and other elements in the 2006 UK Total Diet Study and some trends over the last 30 years. Food Additives and Contaminants: Part A, 27, 1380-1404.
16. Anses (Agence nationale de sécurité sanitaire de l‟alimentation, de l‟environnement et du travail), 2011. Étude de l‟alimentation totale française 2 (EAT 2). Tome 1: Contaminants inorganiques, minéraux, polluants organiques persistants, mycotoxines, phyto-estrogènes. 305 pp.
17. Turnlund JR, Keyes WR and Peiffer GL, 1995b. Molybdenum absorption, excretion, and retention studied with stable isotopes in young men at five intakes of dietary molybdenum. American Journal of Clinical Nutrition, 62, 790-796.
18. Giussani A, Cantone MC, Hollriegl V, Oeh U, Tavola F and Veronese I, 2007. Modelling urinary excretion of molybdenum after oral and intravenous administration of stable tracers. Radiation Protection Dosimetry, 127, 136-139.
19. Giussani A, Arogunjo AM, Claire Cantone M, Tavola F and Veronese I, 2006. Rates of intestinal absorption of molybdenum in humans. Applied Radiation & Isotopes, 64, 639-644.
20. WHO (World Health Organization), 1996. Trace elements in human nutrition and health. 343 pp.

Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!