Nigella sativa: a legenda és ami mögötte van
A Nigella sativa fekete magjainak és belőlük nyert olajának gazdag történelme van. Az indiai és arab civilizációk népi gyógyászata élelmiszerként és orvosságként is előszeretettel használta. Mivel számos betegséggel (pl.: asztma, bronchitis, rheumatizmusok, emésztési zavarok és gyulladással kísért megbetegedések) szemben hatékonynak találták, ezért az arab világban kiérdemelte az „áldás magja” kifejezést.1
De valóban létezhet olyan növény, ami ennyi mindenre jó?
Legenda és tudomány
A hosszú évszázadok óta használt növényi alapú orvosságok között sok olyan van, mely napjaink modern gyógyászatában is fontos szerepet tölt be. A természet adta erőforrásokból nyerhető vegyületek felkutatása, karakterizálása és kémiai szintézissel történő előállítása egy lehetséges gyógyszerfejlesztési irány, amivel új hatóanyagokhoz juthatunk.2 A Nigellamag olaj a sokrétű hatásáról szóló legendás történetekkel hívta fel magára a kutatók figyelmét, akik az elmúlt években alaposan tanulmányozták az összetevőit. Számos biológiailag aktív anyagot azonosítottak benne, melyek közül a timokinonnal kiemelten foglalkoztak. A kémiai elemzéseken túl in vivo állatkísérletes modelleken végzett, később pedig humán klinikai vizsgálatok is zajlottak. Ennek köszönhetően egyre több bizonyíték áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy a Nigellamag olaj legendás hatása tudományos alapokon nyugszik.
Milyen eredményekre jutottak?
Mozgásszervrendszer
Rheumatoid arthritisben (autoimmun betegség, melyet az ízületek gyulladásos, degeneratív elváltozása jellemez) szenvedő pácienseknek egy hónapig placebót, majd további egy hónapig 500 mg Nigellamag olaj kapszulát adtak, naponta kétszer. Megfigyelték, hogy a Nigellamag olaj jelentősen javította a páciensek állapotát, enyhítette a tüneteket, ami feltehetően a készítmény immunrendszerre gyakorolt modulátoros hatásának volt köszönhető.3
Légzőszervrendszer
Az allergiás rhinitis az orrnyálkahártya gyulladásos válasza a természetes allergénekre (pl. pollenekre), melyet tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, viszkető érzés kísér. A klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a Nigellamag olaj jelentős mértékben enyhíti a páciensek nappali és éjszakai tüneteit.4,5 Akut garat- és mandulagyulladásban szenvedő betegek tüneti kezelésében is sikerrel alkalmazták.6
Szív- és érrendszer
A magasvérnyomás sokakat érintő probléma, szoros összefüggést mutat az életmóddal (stressz, mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, stb.). A Nigellamag olaj vérnyomásra gyakorolt pozitív hatását több klinikai vizsgálatban is kimutatták: a vizsgálat kezdetén rögzített kiindulási értékekhez képest 2 hónap után mind a systolés, mind pedig a diastolés vérnyomás csökkent.7,8
Dyslipidemiás pácienseknél (vagyis azoknál, akiknél a különböző vérzsírszint értékek eltolódást mutatnak) a Nigellamag olaj alkalmazásával a triglicerid és LDL-koleszterin („rossz koleszterin”) értékek csökkentek, a HDL-koleszterin („jó koleszterin”) szintje viszont emelkedést mutatott.9
Gyomor- bélrendszer
Egy vizsgálatban, ahol méz alapú Nigellamag olaj formulát (5 ml/nap adagban) alkalmaztak 8 héten keresztül azt tapasztalták, hogy dyspepsiás pácienseknél az emésztési zavarok súlyossága jelentős mértékben javult a kezelés hatására a placebo csoporthoz képest.10
Bőr
A vitiligo (bőrfestékhiány) egy autoimmun bőrbetegség, mely a bőr pigmentet termelő sejtjeinek (a melanocytáknak) a pusztulásával jár együtt. Egy randomizált klinikai vizsgálatban az egyik betegcsoport Nigellamag olajat, a másik halolajat alkalmazott naponta kétszer, hat hónapon keresztül az érintett bőrterületen. Az eredmények azt mutatták, hogy a Nigellamag olaj hatékonyabban csökkentette a festékhiányos léziók méretét.11 Ekcémás kezű pácienseknél is eredményesen alkalmazták: enyhítette a tünetek súlyosságát és ezzel javította a páciensek életminőségét.12
Referencia lista:
1. Ahmad A et al. Asian Pac J Trop Biomed 2013; 3(5): 337-352
2. Padhye S et al. Cancer Ther. 2008 ; 6(b): 495–510.
3. Gheita TA et Kenawy SA. Phytother Res.2012;26(8):1246-8.
4. Ansari MA et al. Pak J Med Sci. 2010;26(2):249-54.
5. Alsamarai AM et al. Antiinflamm Antiallergy Agents Med Chem. 2014;13(1):75-82.
6. Dirjomuljono M et al. Int J Clin Pharmacol Ther. 2008;46(6):295-306.
7. Dehkordi FR et Kamkhah AF. Fundam Clin Pharmacol. 2008;22(4):447-52.
8. Huseini HF et al. Phytother Res. 2013;27(12):1849-53.
9. Bilal A et al. Diabetes Res Clin Pract. 2008;79:19-20.
10. Mohtashami R et al. J Ethnopharmacol. 2015;175:147-52.
11. Ghorbanibirgani A et al. Iran Red Crescent Med J. 2014;16(6):e4515.
12. Yousefi M et al. J Eur Acad Dermatol Venereol.2013;27(12):1498-504.
