Sarcopenia | Időskori izomtömeg vesztés
A sarcopenia fogalma
Az öregedés folyamatára tekintve sok tényező eszünkbe juthat, mint például a bőr ráncosodása és vékonyodása, a memória, a látás és a hallás romlása. Azonban ritkán jut eszünkbe az a nagy horderejű jelenség, hogy egy bizonyos kor után, az öregedéssel a testünk izomtömege csökken. A sarcopenia, mint orvosi kifejezés arra a patológiás mértékű izomtömeg csökkenésre utal, mely meghalad egy bizonyos határértéket, viszont a folyamat mindenkiben zajlik, különböző ütemben.
A sarcopenia görög eredetű szó és tükörfordításban ’hús-szegénységet’ jelent.
Jelentősége súlyos következményeiből, illetve a rendelkezésünkre álló preventív lehetőségekből adódik. Továbbá abból, hogy a folyamat sajnos senkit nem kímél 25-30 év felett. Az izomtömeg csökkenés kezdete és mértéke változó, de az átlagot tekintve kimondhatjuk, hogy 25 és 80 éves korunk között a vázizomzatunk össztömege 40%-kal csökken. Ez időben kb. úgy oszlik el, hogy 25 és 50 éves kor között 10%-kal, majd 50 és 80 éves kor között további 30%-kal csökken.
A kialakulásához vezető tényezők
Tekintettel az érintett szervrendszerre, a sarcopenia elsősorban azokat érinti, akik fizikailag inaktívabbak. Az edzettebb izomzat nagyobb tartalékot is jelent, ebből a szempontból.
A sarcopenia folyamatához, úgy vélik, hogy az inaktivitás mellett, első sorban hormonális változások vezetnek. Kimutatható, hogy a kor előrehaladtával bizonyos hormonok, mint a tesztoszteron, növekedési hormon és az ún. inzulin-szerű növekedési faktor 1 (IGF1) mennyisége és aktivitása csökken. Ezen hormonok többek között az izomnövekedésben és regenerációban töltenek be fontos szerepet. A hormonok mellett kiemelendő továbbá a megváltozott fehérje anyagcsere, a gyulladásos paraméterek emelkedése és az oxidatív terhelés. Az utóbbi kettőnek inkább az izmok beidegzése szempontjából van jelentősége.
A beidegzés azért nagyon fontos, mert valójában az izmoknak nem is a mérete a kritikus jelentőségű, hanem a funkciója. (Eltekintve a testépítők világától.)
Ez elvezet minket oda, hogy milyen következményekkel jár a sarcopenia. Ugyanis a csökkent izomtömeggel, helyesebben szólva, a csökkent izomfunkcióval idős korban párhuzamba vonható az elesések száma. Természetesen, ahogy a mozgás egyre nehezebb lesz és egyre nagyobb erőkifejtést igényelnek a hétköznapi feladatok, úgy az illető inkább kerüli a fizikai aktivitást és ezzel a sarcopenia progresszióját segíti elő. Ezek után nem meglepő, hogy az izomfunkció csökkenése összefüggésbe hozható az időskori depresszióval, ágyhoz kötöttséggel, az önellátásra való képesség csökkenésével vagy akár halálozáshoz vezető állapotok kialakulásával.
A súlyos következmények és a tény, hogy senkit nem kímélő állapotról van szó bizonyára borús hangulatot kölcsönöz ennek a bejegyzésnek. De ígérem, van világos oldala is, viszont azért kezdtem a rideg tényekkel, mert fontos felhívni a figyelmet arra, hogy milyen nagy a jelentősége a sarcopeniának, továbbá arra, hogy odafigyelve a folyamat lezajlásának lassítására, nagy mértékben javíthatunk életminőségünkön.
Fontos tudnivalók a megelőzés érdekében
Az első és legfontosabb, amit a sarcopenia ellen tehetünk, hogy beépítjük a mindennapjainkba a testmozgást. Méghozzá megfelelő mennyiségben és összetételben. Gyakran hallhatjuk orvosainktól vagy szakértő ismerőseinktől a rendszeres testmozgás szerepét a szív és érrendszeri megbetegedések rizikójának csökkentésében vagy a kettes típusú cukorbetegség megelőzésében. Természtesen valóban fontos és többszörösen bizonyított a rendszeres mozgás, mint például a séta, a kocogás vagy a futás, a biciklizés és hasonló tevékenységek, jótékony hatása a fent említett betegségekkel kapcsolatban. Ezeket a mozgásformákat nevezhetjük úgy is, mint állóképességet javító edzés.
Arról azonban ritkán esik szó, hogy érdemes néha súlyzót ragadni és nagyobb terhelésnek kitenni izmainkat. Amikor nagyobb ellenállással szemben fejtünk ki izommunkát, a feljebb tárgyalt hormonhatású molekulák nagyobb mennyiségben szabadulnak fel és hozzájárulnak az izomrostok növekedéséhez. Mindez magától értetődőnek tűnik: ha edzünk, nagyobbak lesznek az izmaink. Ami igaz is (egy bizonyos mértékig), azonban, mint ahogy ez feljebb már említésre került, nem csupán az izom méretét szükséges figyelembe venni, hanem annak funkcionalitását is, ami az izom tömege mellett függ annak beidegzésétől, az izomszövetek között megtalálható zsírszövettől és még sok egyéb tényezőtől.
Egyszerűen kifejezve, az nem fogja javítani a kilátásainkat a sarcopenia tekintetében, ha nagymennyiségű izomtömeget halmozunk fel 30 éves korunk előtt, majd ezt követően abba hagyjuk a rendszeres edzést. Sőt megkockáztatom, hogy jobbak az esélyei annak, aki fizikailag inaktív életformát folytat, majd 60 évesen kezdi el az edzést.
Ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni, hogy sosem késő elkezdeni az edzést. A tudomány mai állása szerint, a sarcopenia elleni küzdelemben nincs maximális életkor az edzés elkezdéséhez. Ez persze ne bátorítson senkit arra, hogy halogassa a testmozgást felvételét a mindennapi szokásai közé.
Hatásos gyógyszeres kezelés egyelőre még nem áll rendelkezésre sarcopenia ellen. Tesztoszteronnal, illetve más anabolikus szteroiddal való kezeléssel jó eredményeket tudtak elérni, viszont a kellemetlen mellékhatások miatt ez háttérbe szorult. Azonban további lehetőségek is felmerülnek a megelőzés tárházában a megfelelő fizikai aktivitás mellett. Egyrészt a már megemlített idegrendszer védelme ugyancsak lényeges az izomfunkció vesztés megelőzése céljából. Az idegrendszer legnagyobb ellenségei közé tartoznak a gyulladásos folyamatok, az oxidatív terhelés és a csökkent mértékű omega-3 zsírsav bevitel. Ezek ellen a legjobb védekezés a kiegyensúlyozott táplálkozás, mely sok antioxidánst tartalmaz, lehetőleg friss bogyós gyümölcsök formájában, illetve omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri halakat (pl. hering), vagy magvakat (pl. dió, lenmag).
Időskorban jellemző, hogy a fehérjék felvétele a tápcsatornából és annak hasznosulása is mérséklődik, így ajánlott a fehérjék nagyobb arányban történő bevitele. Természetesen nem figyelmen kívül hagyva más, például a veséket érintő kórképeket, mely esetben a fehérje bevitel korlátozott.
Mindenki számára fontos a sarcopenia fogalmának, kialakulása körülményeinek és leginkább megelőzési lehetőségeinek ismerete, hiszen a megfelelő egyszerű szokásokat alkalmazva jelentősen javíthatunk életminőségünkön időskorban.
Összefoglalás:
Mi a sarcopenia?
Időskori izomtömeg vesztés
Kit érinthet?
Sajnos egy bizonyos kor után mindenkiben elindul a folyamat.
Milyen ütemben zajlik?
25 és 50 éves korunk között 10%-át, majd 50 és 80 éves korunk között hozzávetőleg további 30%-át veszítjük el teljes izomtömegünknek.
Mi okozza?
- Hormonális változások. (Tesztoszteron, növekedési hormon és inzulin-szerű növekedési faktor)
- Fizikai inaktivitás.
- Idegrendszeri károsodások.
- Fehérje anyagcsere alábbhagy.
Milyen következményei lehetnek?
Mértéke összefüggésbe hozható az időskori elesések számával, ágyhoz kötöttséggel és depresszióval. Növeli a valószínűségét, hogy az illető ellátásra szorul, azaz csökken az önellátás képessége.
Mit tehetünk ellene?
- Terheléses edzés.
- Antioxidánsok fogyasztása.
- Omega-3 zsírsavak fogyasztása.
