Életkorunk előrehaladtával a látásunk élessége romolhat, 40 éves kor felett pedig egyre nő ennek valószínűsége. A látásromlásnak számos oka lehet, köztük genetikai hajlam, életkor, de kiválthatják egyes betegségek is. Mindezek mellet azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy bizonyos környezeti hatások, mint a légszennyezés, az UV-sugárzás és a digitális eszközök által kibocsájtott kék fény is káros hatással vannak látásunk épségére.
Kis piszkokból nagy problémák
Köztudott, hogy a megemelkedett városi légszennyezettségnek egészségkárosító hatása van. De az már kevésbé ismert, hogy a légszennyező anyagok nemcsak a légzőrendszerünket, hanem látásunkat is károsíthatják. A közhiedelemmel ellentétben a légszennyezettség nem csak a nagyvárosokat érinti, hiszen a fával való fűtés során a levegőbe kerülő apró részecskék, illetve a mezőgazdasági munkálatokból származó porszemcsék is hozzájárulnak a levegő szennyeződéséhez.
Minél magasabb a légszennyezettségi érték annál nagyobb a valószínűsége, hogy az hosszabb távon egészségügyi problémákat okoz. A légszennyező anyagok azonnali hatásaként szem irritációt és szemvörösséget tapasztalhatunk, de ezek a tényezők nemcsak a szaruhártyát, hanem a látóhártyát (retinát) is károsítják. Ennek hátterében a légszennyező anyagok által kiváltott oxidatív stressz és gyulladási folyamatok állnak.
Látásunkat se feledjük, ha UV-sugárzásról van szó
Az UV-sugárzás három típusát különböztetjük meg, az UV-A, az UV-B és UV-C sugárzást. Ezek közül az UV-C a legveszélyesebb, de ezt az ózonréteg teljesen kiszűri. Az UV-B sugárzás nagyobb energiájú, mint az UV-A, azonban nagy részét a szaruhártya és a szemlencse elnyeli. Az UV-A viszont kevésbé nyelődik el a szem elülső szöveteiben, így a szemlencsén áthatolva a retinát is károsítják.
A légszennyező anyagokhoz hasonlóan az intenzív UV-sugárzásnak való kitettség hatására is szabadgyökök keletkeznek a retinában, amik az ott lévő sejtek károsodásához és végső esetben pusztulásához vezetnek.
A szabadgyökök hatástalanításában az antioxidánsoknak elsődleges szerepük van. A retinában felhalmozódó lutein és zeaxanthin pigmentek antioxidáns tulajdonságuk révén képesek megfékezni az UV-sugárzás okozta károsodást a látóhártyában.
Korábbi cikkünkben ide kattintva tovább olvashat a témáról.
A kék fény bűnténye a látóhártya és a látásunk ellen
A digitális eszközökből származó kék fény látásunkra negatív hatással lehet, mivel a kék fényt sem a szaruhártya, sem a szemlencse nem képes megszűrni, így közvetlenül éri a látóhártyát, ahol szabadgyök felhalmozódáshoz vezet. Ezért mindenképpen érdemes odafigyelnünk arra, hogy a monitor előtti munkavégzés során iktassunk be többször szünetet.
Erre létezik egy egyszerű úgynevezett 20/20/20-as szabály is, miszerint tartsunk szünetet minden 20. percben 20 másodpercre és nézzünk legalább 20 láb, azaz 6 méter távolságra. Így ezzel az egyszerű szemtornával segíthetjük látásunk épségének megőrzését a monitor előtti hosszas munkavégzés során is.
Látásunk épségének érdekében fogyasszunk rostban, vitaminokban gazdag táplálékokat és minél több zöldséget, amelyek lutein és zeaxanthin antioxidánsokban bővelkednek, így például kelkáposztát, brokkolit, borsót és salátát. Kerüljük a dohányzást és mozogjunk rendszeresen! Mindig védjük szemünket megfelelő UV-védelemmel ellátott szemüveggel, hiszen UV-sugárzás nem csak napsütötte, hanem felhős időben is ér bennünket.
És mindezek mellett ne feledjük el az évenkénti szemészeti szűrővizsgálatok fontosságát, ami még időben fényt deríthet az esetleges problémákra.