C-vitamin, az immunrendszeri védekezés alapköve

Mindenkinek ismerős lehet, hogy megfázás tüneteire az orvos gyógyszereken kívül C-vitamin szedését is javasolja. Ennek alapja, hogy betegség során megnő a szervezetünk C-vitamin szükséglete, illetve raktárink is hamarabb kimerülnek. A tudósok már a múlt évszázad elején is vizsgálták a kérdést, hogy milyen biológiai folyamatok állnak ennek hátterében.

Az először hexuronsavnak nevezett molekulát az 1920-as években fedezték fel. 1927-ben Szent-Györgyi Albert izolálta először növényi anyagból, majd egy évvel később mellékvesekéregből.¹ Kutatásai a vitamin élettani hatásaira fókuszáltak, 1937-ben kapott Nobel-díjat kutatómunkájának elismeréseképpen. Azóta a tudományos körökben aszkorbinsavnak nevezett molekula megannyi jótékony tulajdonságára fény derült.

Miért kell az immunrendszernek?

Az egyik legfontosabb funkciója az immunrendszer sejtjeinek védelme. Fertőzés során az immunsejtek feladata, hogy felismerjék és elpusztítsák a szervezetbe jutó kórokozókat. A küzdelem során azonban káros szabadgyökök keletkeznek, melyek gátolják a sejtek szaporodását és működését. Kimutatták, hogy megfelelő C-vitamin státusz mellett az immunrendszer sejtjei nagy koncentrációban tartalmazzák a vitamint, amely antioxidáns tulajdonságának köszönhetően semlegesíti a káros szabadgyököket, ezzel hatékonyabbá téve működsüket, ezzel együtt az immunrendszeri védekezést.²

Felső légúti betegségek gyakori velejárója a láz. Az aszkorbinsav 40°C-on bomlik, amiből az következik, hogy egy magas lázzal járó állapot még jobban kimeríti a raktárakat, ilyenkor jelentősen megnő a szervezet C-vitamin igénye.³

Az orrfolyás, a tüsszögés, a bedugult orr és az irritált nyálkahártya a légúti fertőzésekkel együtt járó hisztamin felszabadulás következménye. Több esettanulmány bizonyítja, hogy a nagy dózisú C-vitamin pótlás, antihisztamin hatásának köszönhetően enyhíti ezeket a tüneteket. Az allergiás reakciókért is a hisztamin felelős, ezért allergia szezonban is érdemes pótolni.⁴ 

Mihez nélkülözhetetlen még?  

A C-vitamin szervezetünkre gyakorolt hatásai nem merülnek ki ennyiben. Szükséges a kollagén nevű fehérje képződéshez, mely kötőszöveteinkben fordul elő nagy mennyiségben, meghatározza azok rugalmasságát és minőségét, tartó elemként funkcionál. A C-vitamin továbbá szükséges a vas felszívódáshoz, hiányában a vashiány tünetei is kialakulhatnak, ami vérszegénységhez vezethet. 

Szükséges az E-vitamin regenerációjához, amely a sejteket határoló membránt védi a károsító hatásoktól. Egészséges szervezet számára napi 80 mg az ajánlott napi bevitel, azonban a légúti betegségek során ajánlott nagyobb dózisban szedni. ⁴ Érdemes nyújtott felszívódású, retard formulát választani, mellyel optimálissá tehető a szervezet C-vitamin ellátottsága.

Miért fontos a pótlás?

A gerinces élőlények többsége képes C-vitamint előállítani, azonban az emberi szervezet az evolúció során elveszítette ezt a képességet.⁵ Maga a vitamin azonban fontos szerepet játszik a sejtek energia körforgásában, így az nélkülözhetetlen a szervezet számára. Ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a C-vitamin tartalmú zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, javasolt a plusz bevitel étrend-kiegészítők formájában is, hogy biztosan elegendő mennyiséggel lássuk el szervezetünket.

_{1.Svirbely, Joseph Louis, and Albert Szent-Györgyi. “The chemical nature of vitamin C.” Biochemical Journal 26.3 (1932): 865.}

_{2.Pauling, Linus. “Vitamin C and the common cold.” Canadian Medical Association Journal 105.5 (1971): 448.}

_{3.Zook, Jane, and George R. Sharpless. “Vitamin C nutrition in artificial fever.” Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine 39.2 (1938): 233-236.}

_{4.Rucker, Robert B., et al. Handbook of vitamins. Crc Press, 2007.}

_{5.Mandl, J., A. Szarka, and G. Banhegyi. “Vitamin C: update on physiology and pharmacology.” British journal of pharmacology 157.7 (2009): 1097-1110.}