Gondolná, hogy a bélflóránk kialakulása már a magzati korban megkezdődik?
Áttörő kutatási eredmények korábbi dogmákat döntöttek meg, melyek azt állították, hogy a születés előtt a magzat bélcsatornája steril, azaz nem tartalmaz mikróbákat. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Cikkünkben átfogó képet kaphat az anyai bélmikrobiom magzati fejlődésben betölött szerepéről, valamint, hogy a születés után az anya bélflórája hogyan befolyásolja a gyermeke egészségét és életminőségét.
A bélflóra jótékony hatásai
A bélflóra a velünk élő mikroorganizmusok ökológiai rendszere, melyek védenek és táplálnak minket. Ebbe bele tartozik, hogy a számunkra kedvező mikroorganizmusok gyors szaporodási képességükkel és a savas kémhatást biztosító vajsav termelésük révén kiszorítják a káros mikroorganizmusokat az emésztőrendszer felületeiről. Védik a bélhámot, ugyanakkor segítik az emésztést és a tápanyagok felszívódását.
Mindennek a tetejében esszenciális tápanyagokat és nyomelemeket termelnek (B-és K-vitamin), amelyeket a szervezet fel tud hasznosítani. Hatásaik nem csak lokálisan érvényesülnek. A termelt hormonok és neurotranszmitterek befolyásolják az idegrendszer és immunrendszer működését is, így hatással bírnak nemcsak fizikai, hanem pszichológiai és lelki állapotunkra is egyaránt.
A bélflóra és az egészség kapcsolata
A bélflóra elemeinek összetétele és funkciója nagyon fontos egészségi állapotunk szempontjából. Ha a belünkben élő mikroorganizmusok harmóniája megsérül az számos komplikációt, betegséget okozhat. És itt nemcsak bélbetegségekre kell gondolnunk, mint a hasmenés, gyomorfekély, Crohn-betegség, laktózérzékenység, stb. A mikrobiom problémák összefüggést mutatnak az epebetegségek, májbetegségek, hasnyálmirigy betegségek vagy egyes daganatos megbetegedésekkel.
A bélbaktériumok helyes működése egyes esetekben nemcsak saját egészségünkre, hanem utódaink egész életén át tartó egészségére is hatással lehetnek. Legújabb kutatások rámutatnak arra, hogy sok gyermekkori betegség, úgymint az asztma vagy az allergia, összefüggést mutat az anyai mikrobiom problémáival. Továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy az anyai bélflóra fontos szereppel bír a magzat, majd az újszülött idegrendszeri és immunrendszerének fejlődésében, és ezáltal hat gyermeke egész életén át tartó egészségének fenntartásában.
Hogyan hat az anya bélmikrobiomja a fejlődő magzatra?
Egyrészről az anyai bélmikrobiom által termelt anyagok közvetlenül táplálhatják a fejlődő magzatot, másrészről az anyai mikrobiom sejtes alkotói, azaz maguk a mikroorganizmusok is képesek átjutni a méhlepényen keresztül a magzatba. A születést követően az anyai bélflóra további elemei vertikális útvonalakon át jutnak a csecsemőbe. De hogyan is történik mindez részleteiben?
Hogyan táplálja az anyai bélflóra a magzatot?
A bélben élő mikroorganizmusok olyan anyagcsere melléktermékeket, metabolitokat, hormonokat, idegi jelátvivő molekulákat termelnek, melyek a bél falán keresztülhaladva bekerülnek a véráramba. Onnan a méhlepényen keresztül átjut a magzatba, ahol az immunrendszer fejlődésében és az idegrendszer kialakulásában vesznek részt. Állatkísérletekkel igazolták, hogyha a bélflórát az anyaállatban antibiotikummal leírtják, akkor az utódokban érzékelési (szenzoros) rendellenességek alakulnak ki.
Más kutatócsoportok a csecsemők fejlődését analizálták. Klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy az anyai bélflóra épsége és összetétele összefüggésben áll a gyerekek szorongásos viselkedésével. Klasszikus példának számít, hogy azon gyermekek kiknek szülei farmon élnek kevésbé kitettek a különböző immunbetegségeknek. Klinikai vizsgálatokon keresztül bemutatták, hogy az anyai bélflóra összetétele összefüggésben áll a gyermekkori allergiával és asztmával, az 1-es típusú diabétesszel és a gyulladásos bélbetegséggel.
Az anyai mikróbák másképpen is befolyásolják a gyermek fejlődését. Az anyai mikrobiomnak nemcsak tápanyagjai, hanem maguk a mikróbák is képesek átjutni a magzatba és az újszülöttbe, ahol a mikróba-kolonizáció révén kialakul a gyermek saját mikrobiomja.
Hogyan jut az anyai bélflóra a magzat és az újszülött tápcsatornájába?
Az anya nemcsak genetikai állományát örökíti át gyermekeibe, hanem mikróbáit is. Áttörő kutatási eredmények korábbi dogmákat döntöttek meg, amelyek azt állították, hogy a születés előtt a magzat bélcsatornája steril, azaz nem tartalmaz mikróbákat. Most már tudjuk, hogy ez nem így van.
Az utóbbi időben megjelent kutatások állatkísérletekkel és klinikai vizsgálatokkal egyaránt igazolták azt, hogy a fejlődő magzat bélrendszerében pionír mikroorganizmusok jelennek meg, amelyek többnyire az anya bélflórájából származnak.
Ezzel párhuzamosan kisebb részben az anya szájában élő mikroorganizmusok is bekerülhetnek a véráramba és így a méhlepényen keresztül eljuthatnak a magzatba. A magzat emésztőrendszerében megtelepedett pionír mikróbák előkészítik a terepet a születés utáni nagy mikrobiom kolonizációnak, azaz letelepedésnek azáltal, hogy felkészítik a béltraktust és az immunrendszert a később esedékes születés utáni mikroorganizmus megtelepedésre.
Ezzel hatékonyabb és gyorsabb lesz a csecsemők bélflóra állományának a kiépülése. Születés során és közvetlenül a születés után az újszülöttben azonnal megkezdődik a mikroorganizmusok nagyszámú megtelepedése. Ez elsősorban az anya bélrendszerében, vaginájában, bőrön és a szájában élő mikroorganizmusainak vertikális áttelepülését jelenti.
A csecsemők emésztőrendszerében először a Bifidobaktérium törzsek jellenek meg (B. longum, B. infantis, stb), majd a számos fajt számláló Lactobacillus törzs tagjai, utána a Streptococcusok (S. termphilus), az Enterococcus faecalis és végül a Bifidobacterium fragilis.
Hogyan fejlődik tovább a bélfóra a születést követően?
Születés után a legfontosabb bélflóra utánpótlást az anyatej jelenti. Az anyatej legnagyobb mennyiségben zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat tartalmaz, valamint kisebb mennyiségben nyomelemeket és vitaminokat is. Kísérletekkel igazolták, hogy az anyatej az anyai bélflóra elemeit is tartalmazza, amelyek között metabolitok és maguk a mikroorganizmusok is megtalálhatóak. Ugyanakkor érdemes megjegyezni az anyatej egyedi bioaktív komponensét az anyatej oligoszacharidokat, amelyek kiváló tápanyagok a bélflóra számára (azaz prebiotikumok), mindemellett pedig védi a fejlődő bélnyálkahártyát a gyulladásoktól.
A császármetszéssel született csecsemők bélflórája kezdetben a környezet és a bőr mikrobiális összetételére hasonlít. Esetükben sokkal lassabb és vontatottabb a kedvező mikróba típusok letelepedése. A hiányzó mikróba típusokat többféleképpen lehet pótolni. Ezekhez tartozik a célirányos összetett mikróba populációt tartalmazó étrendkiegészítő készítmények alkalmazása. Az anyatejes, illetve a tápszeres kisbabák bélflórája jelentős eltérést mutatnak. Ezek az eltérések már az élet negyedik napjától kimutathatóak. Az anyatejes babák bélrendszerében alacsonyabb a pH-érték (azaz a beleik valamivel savasabbak), mivel a leggyakrabban előforduló mikroorganizmusok, a Bifidobaktériumok.
A betegséget okozó mikrobák ezzel szemben jóval kevesebben vannak. A tápszerrel etetett babáknál ez az arány a betegséget okozó mikrobák irányába tolódik el.
A felnőttekére emlékeztető komplex mikrobiom összetétel hozzávetőlegesen három éves korra fejlődik ki. Kialakulásában közre játszik a környezet, a genetika, a különböző gyógyszerek (antibiotukumok), a táplálkozás, és most már tudjuk, hogy a mikrobiális kolonizáció specifikus lépései.
Irodalom:
1. Mady EA et al. Impact of the mother’s gut microbiota on infant microbiome and brain development Neurosci Biobehav Rev. 2023 Jul:150:105195.
2. Nyangahu DD et al. Influence of maternal microbiota during pregnancy on infant immunity Clin Exp Immunol. 2019 Oct;198(1):47-56.
3. Sajdel-Sulkowska EM The Impact of Maternal Gut Microbiota during Pregnancy on Fetal Gut-Brain Axis Development and Life-Long Health Outcomes Microorganisms. 2023 Aug 31;11(9):2199.
4. Underwood MA et al. Bifidobacterium longum subspecies infantis: champion colonizer of the infant gut Pediatr Res. 2015 Jan;77(1-2):229-35