Selye János (1907-1982) és a stressz

Egy orvos, akinek találmánya mindenki életében ott van, de neve már szinte feledésbe merült.

„Látni, amit mindenki lát és gondolni, amit még senki sem gondolt.”

A mondás, ami Szent-Györgyi nevéhez köthető, Selye Jánosnak is kedvenc igazságai közé tartozott. Magára is vonatkoztatta, hiszen találmánya, a stressz, tulajdonképpen a felfedezés előtt is létezett, csak fel kellett ismerni. Úgy fogalmazott szerényen, hogy a stresszt nem ő fedezte fel, csak „ő tette a térképre”. Ahogy Amerikát is különböző népek már korábbról ismerték, jártak oda pl. a vikingek, de mégis Kolumbusz Kristóf, sőt igazából Amerigo Vespucci „tette fel a térképre”, határozta meg, hogy egy új földrészről van szó.

Származás, tanulmányok
Selye János 1907-ben született Bécsben a felvidéki eredetű Selye Hugó sebész, katonaorvos és az osztrák származású Maria Felicitas Langbak gyermekeként. A jómódú ügyvédi családból származó édesanya 1907. január 26-án hozta világra első, majd egyetlen gyermekét, akit februárban ugyancsak Bécsben a Hans Hugo Bruno Selye névre kereszteltek. A katonaorvos édesapa a Monarchia seregében különböző helyeken teljesített szolgálatot: így a család először Teresinben (Csehország), majd Kassán végül Révkomáromban élt, ahol az édesapa a helyőrségi kórházban dolgozott.

Így Selye János a komáromi bencés gimnáziumban végezte el a középiskolai tanulmányait.

Nagyon jó tanuló volt, középiskolásként különösen nyelvtehetségével tűnt ki, a helyi diákújságban megjelent Posper Mérimée: Az áruló című művének az eredeti franciából magyarra történt fordítása. Egész gyerekkorát többnyelvű környezetben töltötte, hiszen a család eleve kétnyelvű volt (német-magyar) a középiskola pedig szlovák nyelvű területen volt. Még ezeket figyelembe véve is lenyűgöző az, amit fiatal kollégái az érett kutató nyelvtudásáról bizton állítottak: Selye 10 nyelven beszélt és adott elő, ebből négy nyelven (többek szerint hat nyelven) anyanyelvi szinten kommunikált.

Az első világháború és az összeomlás a Selye család egzisztenciáját is megrendítette. A családfő elvesztette állását (felszámolták a katonai kórházat), ezért magánszanatóriumot nyitott Komáromban, azzal az elképzeléssel, hogy majd fia orvosi tanulmányainak befejezése után a helyébe fog lépni. Egyetlen fia, János egyetemi tanulmányait 1924-ben a prágai német egyetemen kezdte meg, majd az 1925-26-os tanévet a párizsi orvosegyetemen, a következő tanévet pedig a római orvosegyetemen folytatta, végül 1927-és 1929 között újra Prágában tanult, orvosi diplomáját is ott szerezte meg.

Fiatal orvosként sokkal jobban vonzotta a kutató munka, mint a gyógyítás. Ezért a prágai egyetem patológiai intézetében lett asszisztens, ahol a hisztológiai laboratóriumban dolgozott. Itt ismerhette meg a modern endokrinológiát a kor legjobb kutatójától, Arthur Biedltől. 1931-ben ledoktorált Prágában kémiából, és rögtön Rockefeller ösztöndíjasként a baltimoore-i John Hopkins Egyetem biokémiai tanszékén folytatta kutatómunkáját. Rá egy évre már Kanadában dolgozott a montreali McGill Egyetemen, ahol biokémiát majd szövettant oktatott. Eközben szülei véglegesen lemondtak arról, hogy fiuk a komáromi családi klinikán gyógyítani fog, ezért 1938-ban eladták azt és Budapestre költöztek.

Tudományos példaképek
Selye óriási hangsúlyt fektetett arra, hogy megismerje elődeit a kísérletes orvostudományban. Legnagyobb 19. századi példaképe Claude Bernard (1813-1878) francia kutató volt. Híres könyvében a Bevezetés a kísérletes orvostudományba címmel megállapította a belső stabilitás fogalmát. Ennek lényege, hogy az emlősállatok és az ember megtartja belső biztonságát, állandóságát (stabilitását) függetlenül a külső tényezőktől. Ennek a stabilitásnak a fenntartásában a hasnyálmirigynek és májnak van meghatározó szerepe. (A máj glikogént tartalmaz, ami tartalék szénhidrátként funkcionál a vércukorszint megtartásában.) Az ő munkásságát fejlesztette tovább Selye másik nagy példaképe: a bostoni Harvard egyetemen kutató Walter B. Cannon (1871-1945).

Ő vezette be a homeosztázis fogalmát- ami Bernard nyomán – ugyancsak testünk belső világának stabilitására utal. De szerinte belső szerveink stabilitását az agy tartja fenn úgy, hogy koordinálja belső szerveink működését. Ennek eredménye a 37 °C -os testhőmérséklet a 90 mg/dl-es vérglükozszint és 140 mEq/l-es szérum nátriumszint.

Azonban Cannon szerint az agy koordináló szerepe kimerül az adrenalin és noradrenalin kiválasztódás szabályozásában. Ő alkotta meg a „küzdj vagy menekülj” (fight or flight) kifejezést. Szerinte a szervezet válasza ugyanaz a „küzdés” és a „menekülés” folyamán. De a szervezet válaszát ezekre a vészhelyzetekre csak a neurotranszmitterek szerepével magyarázta és nem vette figyelembe a hormonok, főleg a glükokortikoidok fontos szerepét a folyamatban.

„ A felfedezés egy felkészült agytalálkozása a véletlennel”

Újból a Nobel-díjas Szent-Györgyit idézhetjük, amikor Selye korszak-meghatározó felfedezéséhez érünk. Ugyanis a kitűnően képzett és elismert endokrinológus éppen egy szexhormon után kutatott, mikor egy érdekes dologra lett figyelmes. Mikor  petefészek hormonnal kezelt nősténypatkányokat azt remélve, hogy majd megnagyobbodik a petefészkük, ehelyett teljesen más változásokat észlelt a felboncolt állatok testében. A patkányok veséje vérbő és nagyobb lett, miközben a csecsemőmirigyük és lépük összezsugorodott és szinte mindegyik állatnak a gyomrában vérző gyomoreróziókat és fekélyeket talált.

Figyelmét azonnal a tünetcsoportra összpontosítva más előidézőket is keresett, amelyekkel ugyanezt a hármas hatást tudná elérni. Így jött rá, hogy ezt a tünetcsoportot elő tudja idézni más vegyszerekkel is (pl formalininjekció), de fizikai hatásra is, ha tartós hidegnek teszi ki a kísérleti állatokat, és akkor is ilyen tünetekkel reagálnak az állatok, ha pszichológiailag terheli őket. (Ilyen például az inmobilizáció a rendkívül mozgékony állatoknál.) A tünetegyüttest elnevezte nem-specifikus, azaz általános adaptációs szindrómának, (General Adaptation Syndrome) rövidítve GAS-nak, hiszen a szervezetnek a megváltozott körülményekre adott alkalmazkodási képességét akarta kiemelni.

A publikáció egy négy bekezdésnyi rövid cikk formájában a „Különféle kártékony tényezők által kiváltott tünetegyüttesről” címen jelent meg a Nature 1936. július 4-i számában a 32. oldalon.

Selye ekkor 29 éves volt, s ez volt a 79. tudományos publikációja, amivel beírta magát az orvostudomány történetébe. A folyamat megnevezésében kezdetben túl erős kifejezésnek tartotta a stressz szót, de az egész jelenséget bemutató könyvének, 1950-ben már a Stressz címet adta, a hatását reprezentáló tünetegyüttest pedig stressztriádnak nevezte el. Ekkor már a kiváltó okokat is stresszoroknak nevezte el.

A hormonok és a stressz
Selye hamar rájött, hogy az alkalmazkodási folyamatban a mellékvesekéreg hormonjai kulcsszerepet játszanak. Nem a mellékvesevelő hormonjai, a katecholaminok (ilyen az adrenalin is), ahogy azt Cannon gondolta. Azért, mert a katecholaminoknak nagyon gyors a felezési idejük, így hamar kikerülnek a vérkeringésből és nem képesek hosszantartóan szerepet játszani az alkalmazkodási folyamatokban. Ezzel szemben a mellékvesekéreg hormonjai, a szteroidok 2-3 óráig is a keringésben maradnak és többféle hatásuk is van: befolyásolják az anyagcserét, a szív-és érrendszer működését és a gyulladásokat.

A negyvenes években Selye kutatásai a szteroid hormonokra összpontosultak. Ő vezette be a ma is használatos elnevezéseket: glükokortikoidok és mineralokortikoidok formában. A stresszreakció hormonális mechanizmusát a mellékvese mellett az agyalapi miriggyel (hipofízissel) kötötte össze. Ezzel ő teremtette meg a máig is sokat kutatott hipofízis-mellékvese tengelyt. A mellékvesekéreg aktiválását a hipofízis első lebenyéből felszabaduló kortikotropin (mai nevén ACTH) hormonnal hozta összefüggésbe. Ennek hatására aktiválódik a mellékvese, majd vérbővé válik, több glükokortikoid kerül a vérkeringésbe, hosszantartó stimulálásra pedig a mellékvese megnagyobbodik.

De Selye már a korai kutatásai idején sejtette, hogy valahol felszabadul valami, ami az agyat serkenti az ACTH kiválasztásában. Tehát sejtette és kereste is az első mediátort, ami beindítja az egész folyamatot, de azt nem ő, hanem egyik tanítványa és annak munkatársai fedezték fel. (Érdekesség, hogy a „felfedező” a Nobel-díjas Roger Guillemin ma már elmúlt száz éves és most Kaliforniában, La Jollában él.) Ez a hormon a hipotalamusznak nevezett agyrészben képződik, ami a hipofizis , vagyis az agyalapi mirigy felett helyezkedik el és idegi összekötettésben áll vele. Ha a közöttük lévő idegpályákat átvágják, akkor az agyalapimirigy nem tud hormonokat kibocsátani.

A stressz három fázisa
Selye szinte azonnal látta, hogy a folyamat több ciklusban zajlik le. Az első fázis az un. alarm-reakció, amikor még nincs adaptáció. A szervezet, miközben a nem létfontosságú funkciókat átmenetileg blokkolja, ilyenkor különféle hormonok és ingerületátvivő anyagok finomhangolt felszabadítása révén aktívabb működésre ösztökéli például a légzést vagy a vérkeringést. Ha a váratlan vagy szokatlan helyzet nem oldódik meg, sőt vissza-visszatér, a szervezet adaptálódik. Ez a második szakasz, a rezisztencia, azaz az ellenállás szakasza. Ha viszont túl gyakori a visszatérés vagy túl hosszantartó, akkor a szervezet kimerül.

Az első két szakasszal szemben ez a kimerüléses szakasz már kóros, amikor súlyos, olykor halálos zavarok is kialakulhatnak. Selye azt is megállapította, hogy a hipofízis-mellékvese tengelynek nagy szerepe van az adaptációs folyamatban, de más hormonváltozások is történnek. Például tartós stressz hatására miközben a folyamatosan nő az ACTH szekréció, visszafejlődik a növekedési hormon kiválasztódása vagy a nemi hormon csökkenés lesz meghatározó. Tehát a tartós stressz következtében az állatok az adaptáció érdekében „feláldozták” növekedésüket és szaporodási készségüket.

Eustressz és distressz
Későbbi kutatásai során Selye már megkülönböztetett kellemetlen, negatív stresszt, azaz distresszt és kellemes, pozitív stresszt, azaz eustresszt. Ebben nagy segítségére volt Lenard Levi kutatása, aki megállapította, hogy az agykéreg felismeri, hogy milyen körülmények között történik az ACTH  illetve kortizon kiválasztódása.

A stresszválaszt kiválthatja negatív, kellemetlen stresszor és pozitív érzelmek is. Selye ez alapján hozta létre a distressz és eustressz fogalompárost és ismeretterjesztő művekben is leközölte eredményeit. (Stressz distressz nélkül 1974, Életem és  a stressz 1977.) Azt hangsúlyozta, hogy  a stressz nem az, ami történik veled, hanem az, ahogyan reagálsz. Fontos gyakorlati tanácsokat is adott a stresszkezelésre vonatkozóan.

Személyiség, munkamorál, eredmények
Selye 1945-től az Institute of Experimental Medicine and Surgeryben (Montreal) dolgozott, mint igazgató, tanár és kutató. Nyugdíjazása (1979) után az általa 1976-ban alapított International Institute of Stress nevű intézményben folytatta a munkáját. Pályafutása töretlen volt, a tengerentúlra települése után egyfolytában felfelé ívelt. Az egyetemes orvostudomány egyik leghíresebb kutatójává vált. A legrangosabb folyóiratokban publikált ( Nature, Science, Lancet stb.) összesen 1700 közleményt, miközben 40 tudományos kötet, ebben 17 monográfia köthető a nevéhez. Munkabírása felülmúlhatatlan volt: a hét minden napján, még ünnepnapokon is dolgozott. Az önmagával szemben támasztott elvárást tanítványai felé is sugalmazta.

Így terjedt el az a mondás, hogy nem tudod, hogy mi a stressz, ha még nem dolgoztál Selyénél. Ennek ellenére tanítványai rajongtak érte. A fent említett volt tanítvány ,Roger Guillemin azt állítja, hogy Selye előadás közben szinte mágneses hatást gyakorolt  hallgatóságára. Elmélyült tudásánál csak gondolkodásának eredetisége és szakmai lelkesedése volt nagyobb. Negyvenéves munkálkodása alatt több orvosi generációnak is elég problémát és kérdést vetett fel az orvostudományban. Összesen negyven tanítványa doktorált az ő irányítása alatt, 18 egyetem díszdoktora, 43 tudományos társaság tagja, megannyi város díszpolgára volt. Több Nobel-díj értékű felfedezése volt, de soha nem kapta meg a díjat.

A legközelebb talán a díjhoz a szteroidok osztályozása és erős gyulladáskeltő hatásának kimutatásakor állt. Magyarországi megítélését rontotta, hogy a keleti blokk országaiban a stresszkoncepciót ütköztették a pavlovi feltételes reflexek terén elért eredményekkel.

A hatvanas évek végére ezek alábbhagytak és gyümölcsöző együttműködés alakult ki Selye montreáli intézete és a magyar egyetemek között. Óriási megtiszteltetés és szakmai kihívás volt Selye mellett dolgozni és ő is sok magyart hívott az intézetébe. Selye nagyon fájlalta, hogy nem dolgozhatott soha együtt Montreálban Jancsó Miklóssal, a tudós fájdalmasan korai és váratlan halála miatt. Többször járt is Magyarországon és a hazatelepülése is felvetődött, mint annak idején Szent-Györgyi Albert esetében is.

A világhírű kutatóorvost a halál, pályája csúcsán érte, így megmenekült attól, hogy az idősödés miatt kikezdhessék orvosi tekintélyét. Azonban halála után mégis történt valami hasonló, amikor azt kezdték vizsgálni, hogy kik támogatták kutatásait. Ekkor kiderült, hogy nemcsak gyógyszercég volt a támogató, hanem dohánygyártó vállalat is. A tengerentúlon az ilyenfajta szponzorálás nem ritka dolog és Selye a támogatásért cserébe soha nem reklámozott dohánytermékeket.

Arra persze nem tértek ki a kutakodók, hogy hány ember életét könnyítette meg vagy tette elviselhetővé egy jól kiválasztott szteroid gyulladáscsökkentő.

Manapság már a köznyelvi szóhasználat része panaszkodni a munkahelyi stresszre vagy betegségek elhúzódása miatt a stresszt okolni. Ha kiejtjük a szót, jusson eszünkbe annak a komáromi magyar orvosnak a neve, aki felnyitotta a szemünket erre a problémára. Selye Jánosnak hívták….

Dr. Tasiné dr. Csúcs Ildikó PhD
kutató történész

Felhasznált szakirodalom:
1. Szabó Sándor, Szabó Katalin :A stressz 80 éve és Selye János egyéb felfedezései : az elmaradt Nobel-díj, Budapest, Medicina 2017.
2.A stresszelmélet megalkotója Selye János (1907-1982) Virtuális kiállítás-Somogyi könyvtár Szeged
http://virtualis.sk-szeged.hu/kiallitas/selye/selye.html
http://virtualis.sk-szeged.hu/kiallitas/selye/fenykepek.html
3.Balázs Zsuzsanna: A stressz az élet sója, ellentéte a halál
https://qubit.hu/2018/07/17/a-stressz-az-elet-soja-ellentete-a-halal
4.Az izgalom biológiája: Selye János és a stresszelmélet dimenziói = The biology of excitement : Hans Selye and the aspects of stress concept ; Szerk: Szabó Katalin at all, Budapesten, az azonos címmel 2015. május 7. – 2016. április 30. között megrendezett kiállítás katalógusa. Budapest [2015].
5.Kép forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK349158/