A kapszaicin szerepe az emésztésben és a zsírraktározásban
Tudta, hogy a kapszaicin képes bebarnítani a fehér zsírsejteket? És azt tudja, hogy mi ennek a jelentősége? A chilipaprikában található kapszaicinről ismert, hogy serkenti az emésztést, támogatja a gyomor- és bélműködést, növeli az anyagcserefolyamatokat és beindíthatja a zsírbontás és zsírégetés folyamatait, amellyel többek között hozzájárul a diétatámogató programok sikerességéhez. De vajon mi áll ezeknek a folyamatoknak a hátterében?
Hatása a TRPV1 receptoron keresztül érvényesül1-6
A vanilloidok családjába tartozó kapszaicin egy speciális receptoron keresztül fejti ki hatásait, melyet a nemzetközi nevezéktanban TRPV1 (tranziens potenicál vanilloid 1) receptornak hívnak, de népszerű a vanilloid vagy a kapszaicin receptor elnevezés is. A TRPV1 receptorok főként a perifériás idegrendszer fájdalomérző (nociceptív) neuronjaiban találhatók meg. A kapszaicinen kívül az idegsejtek TRPV1 receptorait más irritatív vagy fájdalomkeltő vegyületek, a káros hőhatás és a savas pH is aktiválhatják. Vagyis ezek a sejtek olyan szenzoros hatásokat közvetítenek, mint a hőérzet, a viszketés, a tapintás vagy a fájdalom. A TRPV1 receptorok azonban nemcsak a perifériás idegrendszer sejtjeiben vannak jelen. Megtalálhatóak többek között a központi idegrendszerben, az immunsejtekben, az érrendszer egyes sejtjeiben és a zsírsejtekben is. A kapszaicin hatása így kifejeződhet közvetlenül vagy közvetve, illetve idegsejt-függő vagy független módon. Tulajdonságai között kiemelhető, hogy befolyásolja az emésztést, az étvágyat, illetve a zsírraktározás folyamatait.
Szerepe az emésztőrendszer működésében7-11
A kapszaicin emésztést támogató hatása több lépcsőben érvényesül. Nemcsak serkenti a nyáltermelést és a gyomorsavtermelést, hanem támogatja a normál bélflóra egyensúlyának fenntartását is. A kapszaicin hozzájárul a gyomor működésének támogatásához is. Gyomorba kerülve fokozza a gyomor nyálkahártyájának vérellátását, ezáltal elősegíti annak normál működését, valamint serkenti a sérült nyálkahártya regenerálódását. Bár enyhén növeli a gyomorsavtermelést – ami segíti az emésztést -, egyúttal gátolja a túlzott savtermelést. Legújabb kutatások kiemelik, hogy a kapszaicin növeli a lúg és a nyálka kiválasztását, mely csökkenti a gyomorsav kiváltotta irritációt és segíti a gyomorsav továbbítását a gyomorból. Az emésztőrendszert támogató hatásai között megemlíthető a kapszaicin antioxidáns hatása. Közvetlenül csökkenti az oxidatív stressz káros hatásait, ugyanakkor serkenti a sejtek saját antioxidáns termelését is, így növeli a gyomor és a bélfal sejtjeinek ellenállóképességét és vitalitását.
Befolyása az energiaraktározó folyamatokra12-17
A túlzott súlygyarapodás az energiaegyensúly felborulásának eredménye, amikor is az energiabevitel meghaladja az energiafelhasználást. A feleslegben bevitt energia a zsírszövetben raktározódik el. A kapszaicin a belek és a hipotalamusz hormonális szabályozásán keresztül hatva korlátozhatja az energiabevitelt, miközben maga csak elhanyagolható mennyiségű energiát tartalmaz. Ennek egyik egyértelmű kifejeződése, hogy fokozza a jóllakottságot és a teltségérzetet, ugyanakkor csökkenti a táplálékfelvételt és elnyomja az evési vágyat. Továbbá a kapszaicin képes modulálni a zsírszövet mennyiségét, azaz gátolja a zsírsejtek képződését és csökkenti a zsírsejtek – így a zsírszövet – méretét. A kapszaicin hatása a zsírsejtekre részben az idegrendszeren keresztül (mely magába foglalja a hormonális szabályozást is), részben pedig közvetlenül, a zsírsejtek TRPV1 receptorain keresztül érvényesül, ami beindíthatja a lipidek, azaz a zsírok bontásával összefüggő anyagcsere folyamatokat. Ez azt jelenti, hogy a kapszaicin stimulálja a sejtekben felhalmozódott trigliceridek lebontását, azaz a lipolízist (zsírbontást), így elősegítve a zsírsavak mobilizálását a zsírsejtekből. A zsírsejtekből felszabadult zsírsavak számos szövetben – köztük a zsírszövet, vázizomizom, szívizom – energiaként felhasználhatóvá válik (zsírégetés). A felszabadult zsírsavak következtében a zsírsejtek-, ezáltal a bőr alatti és a zsigeri zsírszövet zsírpárnáinak mérete lecsökken.
Szerepe a fehér zsírsejtek barnulásában18-21
A fehér zsírszövet főként az energia tárolásáért felelős zsírsejteket tartalmazza. Ezekben a sejtekben kevés mitokondrium és egy nagy központi lipid csepp található. A bennük eltárolt zsírokat nehezebb mozgósítani és felhasználni, melyet leginkább a fizikai aktivitás vagy az éhezés válthat ki. Ezzel szemben a barna zsírszövet zsírsejtjei sok apró lipidcseppet és rengeteg mitokondriumot tartalmaznak, melyeken jelen van az úgynevezett UCP1 (uncoupling protein) vagy termogenin fehérje. Ez lehetővé teszi számukra, hogy az energiát közvetlenül hővé alakítsák, így jelentős szerepük van a hőtermelésben, azaz a termogenezisben. A barna zsírszövet jelenléte a téli álmot alvó állatoknál válik igazán kritikussá, ugyanis így képesek az izommunka növelése nélkül hőt termelni. A barna zsírsejtek aktivációját jellemzően a hideg expozíció váltja ki, ugyanakkor a tudományos eredmények azt mutatják, hogy ezt a hatást a kapszaicin is kiválthatja. Emberben a barna zsírszövet mennyisége és így jelentősége az életkor előrehaladtával csökken. Éppen ezért válhat igazán fontossá az, hogy a kapszaicin a nehezebben aktiválható fehér zsírsejtekben megindíthatja a mitokondriumok felszaporodását (mitokondriális biogenezis), amely folyamat a fehér zsírsejteket átmenetileg „bebarnítja” (bézs zsírsejtek). A fehér zsírsejtek barnulása egyébként egy természetes jelenség, melyet a hideg hőmérséklet és a fizikai aktivitás is előidézhet. Ez a folyamat magában foglalja az idegi és hormonális szabályozás komplex kölcsönhatásait is. Ilyen esetben a fehér zsírsejtek a barna zsírsejtekre jellemző tulajdonságokat vesznek fel, komoly szerepet vállalva a zsírsejtek tárolt energiáinak felszabadításában és felhasználásában, azaz a zsírsavak oxidálásában (zsírégetésben). Ez a folyamat nemcsak a hőtermelésben, hanem a zsírszövetek méretének csökkentésében is jelentős szerepet tölt be, mely fontos lehet többek között a túlsúly elleni harcban.
Összeségében elmondható, hogy a kapszaicin számos helyen képes kiváltani hatását a táplálkozás és az energiaraktározás tengelyén. Működése leginkább a TRPV1 receptorokhoz köthető, melyen keresztül közvetlenül és közvetve is képes hatást kifejteni a szöveteket alkotó sejtekre. A kapszaicin sokrétű tulajdonságai miatt marad a kutatások fókuszában, folyamatosan adagolva számunkra az egészségtámogató hatásait bemutató eredményeket. Érdemes tehát napra késznek lennünk vele kapcsolatban.
Referencia:
1. A Szallasi Pharmaceuticals 2022, 15(7), 851
2. V Fattori et al. Molecules. 2016 Jul; 21(7): 844.
3. MJ Caterina et al. Nature. 1997 Oct 23;389(6653):816-24.
4. https://mta.hu/tudomany_hirei/a-nobel-dijas-kapszaicinkutatasok-magyar-gyokerei-es-kapcsolatai-111818
5. J Szolcsányi Temperature (Austin). 2015 Jun 2;2(2):277–296.
6. L Li et al. Hypertens Res. 2022 May;45(5):789-801.
7. AE Rosca et al. Molecules. 2020 Dec; 25(23): 5681.
8. Gy Mózsik et al. World J Gastroenterol. 2005;11(33):5180-5184
9. R Sandu et al. Pharmacol Res Natural Prod. 2024 100103
10. Y. Xiang et al. Experimental Cell Research 417 (2022) 113227
11. B Botz University of Pécs (Hungary) ProQuest Dissertations & Theses, 2015. 31474912.
12. T Thornton et al. Nutrients. 2023 Mar 22;15(6):1537.
13. P Baskaran et al. Molecules. 2018 Dec; 23(12): 3198.
14. J Bonior et al. Int J Mol Sci. 2017 Jun 30;18(7):1402.
15. AJ Smeets and MS Westerterp-Plantenga Eur J Nutr. 2009 Jun;48(4):229-34.
16. S Hui et al. FASEB J. 2020 Jun;34(6):8558-8573.
17. C Elmas and C Gezer Capsaicin and Its Effects on Body Weight J Am Nutr Assoc. 2022 Nov-Dec;41(8):831-839.
18. R Kida et al. Cell Biochem Funct. 2016 Jan;34(1):34-41.
19. Y Takeda and P Dai Sci Rep. 2022 Apr 22;12(1):6612.
20. W Sun et al. Front Cell Dev Biol. 2021 Jun 24:9:686173
21. V Schirinzi et al. Nutrients. 2023 May 8;15(9):2229.
Önnek ajánljuk
Kapcsolódó cikkek
A paprika kalandos útja Magyarországra
by 
by 
