Koenzim Q10

A koenzim Q10 (más néven ubikinon) egy benzokinon típusú vegyület, amelyben a Q a kinon kémiai csoportra utal, a tízes szám pedig a 10 db izoprenil oldallánc számára. Kémiai szerkezetében a K-vitaminhoz hasonló, azonban nem tekinthető vitaminnak. Fiziológiás körülmények között az emberi testben is képződik kis mennyiségben.

Szerkezetéből adódóan zsíroldékony vegyületről van szó, amely a test legtöbb szövetében jelen van.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által nincs meghatározott ajánlott napi beviteli érték, így 5-300 mg dózis között számos készítmény van forgalomban. Irodalmi adatok szerint azonban a 600-1200 mg-os napi adagolás is tolerálható egyes betegeknél [1-2]. Magyarországon kombinált készítményként még gyógyszerként is engedélyezve van a koenzim Q10.

Terhesség és a Q10

A Q10 terhes és szoptatós nőknél történő szedés tekintetében nem áll rendelkezésre információ, ezért koenzim Q10 szedés megkezdése előtt javasolt az orvossal történő előzetes konzultáció.

Hiány tünetei

Koenzim Q10-hiány örökletes genetikai betegségből származhatnak elsősorban. A hiány tünetei nagyban hasonlítanak a mitokondriális betegségek tüneteihez (pl.: lassú növekedés, izomkoordinációs zavarok, izomgyengeség, látás- és hallásproblémák, máj- és vesefunkciók romlása, stb.), így a panasz okainak feltárásához célzott vizsgálatok szükségesek.

Szervezetben betöltött szerepe

Az orvostudományokban való alkalmazhatóságát régóta vizsgálják, számtalan tanulmányban alkalmazták előnyös tulajdonságai miatt.

A koenzim Q10-nek meghatározó szerepe van a sejtek anyagcserében.

Jelentősebb mennyiségben dúsul fel a sejtek mitokondriumában. Részt vesz a sejtek ATP – energia – képzésében köszönhetően a sejtlégzésben betöltött kofaktor szerepének [3].

Egyes tanulmányok szerint a koenzim Q10 hozzájárulhat a C- és E-vitamin egyes formáinak regenerálásához, vagyis a C- és E-vitamin szervezetben történő újrahasznosításához [3-4]. E-vitaminnal történő kombinált alkalmazása előnyös lehet nyílt zugú glaukómás (zöld hályog) betegekben.

Egy friss vizsgálat szerint ezeknél a betegeknél jótékony hatással lehet a koenzim Q10 plusz E-vitamin adagolása a retina funkciókra [5].

Kiváló antioxidáns tulajdonságáról több tanulmány is beszámolt [6-7]. Jó szabadgyök megkötő képessége miatt a szervezet oxidatív stresszel szembeni védelméhez is hozzájárulhat. A Q10 plusz E-vitamin antioxidáns tulajdonságát felhasználva egyes vírusos dermatózisokban klinikailag előnyös lehet alkalmazásuk a visszaesések megelőzésében és az immunrendszer védekezőképességének fokozásában [8].

A koenzim Q10 potenciális felhasználási lehetőségétszámos egészségügyi területen kutatják: szív- és érrendszeri [9-11], Parkinson-kórban [12-13], cukorbetegség különböző típusaiban [14- 16], migrénes rohamok kezelésében [17]. A tanulmányok eredményei alapján a koenzim Q10 terápiában való alkalmazása, illetve a gyógyszeres terápia kiegészítésében való alkalmazása biztató.

A Q10 szívre gyakorolt hatását számos tanulmányban közölték már. Egy frissen (2014-es) megjelent kutatás szerint hosszabb ideig történő Q10-pótlás biztonságos kiegészítés a krónikus szívelégtelenségben szenvedőknek. A vizsgálat eredményeként a koenzim Q10 kiegészítésben részesülő betegeknél javultak a tünetek, illetve a halálozási arány mindössze 9% volt, szemben a kontroll csoportnál megfigyelt 16%-kal [18].

Magas vérnyomású betegen végzett vizsgálatok eredményei alapján azt a következtetést vonták le, hogy a koenzim Q10 csökkentheti a szisztolés és diasztolés értékeket [19]. Az eredmény megerősítéséhez további tanulmányok elvégzése szükséges, azonban a hipertenzió terápia kiegészítőjeként megfontolandó alkalmazása.

A koenzim Q10 spermiumokra gyakorolt jótékony hatásáról a közelmúltban tettek közzé tanulmányt.

Feltételezések szerint a fertőzések és gyulladások következtében a spermiumok fokozott oxidatív tehernek lehetnek kitéve, aminek következtében csökken a mozgékonyságuk. Q10 pótlása után a spermiumok mozgékonysága helyreállt, melyet az antioxidáns hatásának tulajdonítottak [20].

Forrás

A koenzim Q10 természetes forrásaiban kis mennyiségben van jelen. Zsíroldékony tulajdonsága miatt különböző olajos magvakban van jelen, úgy, mint földimogyoró, dió, szezámmag, pisztácia, mandula, stb. Ezen kívül különböző vörös húsokban, halak számítnak még jobb Q10-forrásnak. A különböző tápanyagforrásokról részletes publikáció ezzel kapcsolatban 2010-ben jelent meg [21].

A koenzim Q10 felszívódása

Normál, egészséges felnőttekben kb. 0,5-1,5 g koenzim Q10 tartalékkal rendelkezik [11]. Nagy mérete és zsíroldékony tulajdonsága miatt a koenzim Q10 felszívódása lassú és limitált. A felszívódás után kb. 6 órával éri el a legmagasabb vérkoncentrációt a vérben. Lipofil (zsíroldékony) karaktere miatt a felszívódási folyamata az E-vitamin és a többi zsíroldékony vitaminhoz hasonló. A Q10 felszívódása bélrendszerből történik, amely lipidek jelenlétében javulhat. Felszívódás után a keringésbe jutva a Q10 kb. 95%-a redukált formában szállítódik a szövetekbe [22-23].

Interakció más vitaminnal

A zsíroldékony karakteréből következik, hogy koleszterinszint csökkentők (pl.: sztatinok) gátolják a szervezet koenzim Q10 szintézisét. Béta-blokkoló alkalmazásakor szintén koenzim Q10-szint csökkenést tapasztaltak, mivel gátolhatják egyes Q10-hez kapcsolódó enzimek működését [24].

Túladagolás

Nagy dózisú koenzim Q10 szájon át történő hosszú távú adagolása jól dokumentált [25-26].  Vizsgálták extrém nagy dózisú (3600 mg/nap) [27] alkalmazását is, azonban a biztonságos legfelső szintet kockázatbecslés alapján 1200 mg/nap dózisban állapították meg [28].

Irodalomjegyzék

1. Kieburtz K. (The Huntington Study Group): A randomized placebo-controlled trial of coenzyme Q10 and remacemide in Huntington’s disease. Nerurology 2001;57:397–404.
2. Shultz CW et al: Effects of coenzyme Q10 in early Parkinson disease. Arch Neurol 2002;59:1541–1550
3. Ernster L, Dallner G.: Biochemical, physiological and medical aspects of ubiquinone function. Biochim Biophys Acta 1995;1271:195–204.
4. Crane FL.: Biochemical functions of coenzyme Q10. J Am Coll Nutr 2001;20:591–598
5. Vincenzo Parisi et al: Effects of Coenzyme Q10 in Conjunction With Vitamin E on Retinal-evoked and Cortical-evoked Responses in Patients With Open-angle Glaucoma. J Glaucoma 2014;23:391–404
6. Janicki B, Buzala M 2012: Role of coenzyme Q(10) in humans and animals. Med Weter 68: 214-217
7. Del Pozo-Cruz J, Rodrigues-Bies E, Ballesteros-Simarro M, Navas-Enamorado I, Tung BT, Navas P, Lopez-Lluch G 2014: Physical activity affects plasma coenzyme Q(10) levels differently in young and old humans. Biogerontology 15: 199-211
8. Chiara De Luca, Zaira Kharaeva, Desanka Raskovic, Palmira Pastore, Antonio Luci, Liudmila Korkina: Coenzyme Q10, vitamin E, selenium, and methionine in the treatment of chronic recurrent viral mucocutaneous infections. Nutrition 2012;28:509–514
9. Overvad K, Diamant B, Holm L, Holmer G, Mortensen SA, Stender S. Coenzyme Q10 in health and disease. Eur J Clin Nutr 1999;53:764–770.
10. Langsjoen PH, Langsjoen AM. Overview of the use of coenzyme Q10 in cardiovascular disease. Biofactors 1999;9:273–284.
11. Greenberg S, Frishman WH. Co-enzyme Q10: A new drug for cardiovascular disease. J Clin Pharmacol 1990;30:596–608
12. Beal MF. Coenzyme Q10 as a possible treatment for neurodegenerative diseases. Free Rad Res 2002;36:455–460.
13. Shults CW. Coenzyme Q10 in neurodegenerative diseases. Curr Med Chem 2003;10:1917–1921.
14. Hodgson JM, Watts GF, Playford DA, Burke V, Croft KD. Coenzyme Q10 improves blood pressure and glycaemic control: A controlled trial in subjects with type 2 diabetes. Eur J Clin Nutr 2002;56:1137–1142.
15. Fotino AD, Thompson-Paul AM, Bazzano LA 2013: Effects of coenzyme Q(10) supplementation on heart failure: a meta analysis. Am J Clin Nutr 97: 268-275
16. Lee BJ, Huang YC, Chen SJ, Lin PT 2012: Effects of coenzyme Q10 supplementation on inflammatory markers (high-sensitivity C-reactive protein, interleukin-6, and homocysteine) in patients with coronary artery disease. Nutrition 28: 767-772
17. Efficacy of coenzyme Q10 in migraine prophylaxis: a randomized controlled trial. Neurology 2005;64: 713–5.
18. Mortensen SA et al.: The effect of coenzyme Q10 on morbidity and mortality in chronic heart failure: results from Q-SYMBIO: a randomized double-blind trial. JACC Heart Fail. 2014 Dec;2(6):641-9.
19. Rosenfeldt FL, Haas SJ, Krum H, Hadj A, Ng K, Leong JY, Watt GF 2007: Coenzyme Q10 in the treatment of hypertension: a meta-analysis of the clinical trials. J Hum Hypertens 21: 297-306
20. Safarinejad MR, Safarinejad S, Shafiei N, Safarinejad S 2012: Effects of the reduced form of coenzyme Q10 (ubiquinol) on semen parameters in men with idiopathic infertility: a double-blind, placebo controlled, randomized study. J Urol 188: 526-531
21. Igor Pravst, Katja Žmitek, Janko Žmitek 2010: Coenzyme Q10 Contents in Foods and Fortification Strategies. Critical Reviews in Food Science and Nutrition 50: 269-280
22. Aberg F, Appelkvist EL, Dallner G, Ernster L. Distribution and redox state of ubiquinones in rat and human tissues. Arch Biochem Biophys 1992;295:230–234.
23. Miles MV, Horn PS, Morrison JA, Tang PH, DeGrauw T, Pesce AJ. Plasma coenzyme Q10 reference intervals, but not redox status, are affected by gender and race in self-reported healthy adults. Clin Chim Acta 2003;332:123–132.
24. Kishi H, Kishi T, Folkers K. Bioenergetics in clinical medicine.III. Inhibition of coenzyme Q10-enzymes by clinically used anti-hypertensive drugs. Res Commun Chem Pathol Pharmacol 1975;12:533–540.
25. Langsjoen PH, Langsjoen PH, Folkers K. Long-term efficacy and safety of coenzyme Q10 therapy for idiopathic dilated cardiomyopathy. Am J Cardiol 1990;65:421–423.
26. Jones K, Hughes K, Mischley L, McKenna D. Coenzyme Q10: Efficacy, safety, and use. Int J Integr Med 2002;4:28–43.
27. Hyson HC, Kieburtz K, Shoulson I, et al. (2010.). Safety and tolerability of high-dosage coenzyme Q10 in Huntington’s disease and healthy subjects. Disord. 25 (12), 1924–1928.
28. Hathcock JN, Shao A (2006. August). Risk assessment for coenzyme Q10 (Ubiquinone). Regul. Toxicol. Pharmacol. 45 (3), 282–288.

Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!