A vírusok koronázott királya
2019-nCoV. Ez nem egy kódolt üzenet, hanem a nagy port kavaró, új koronavírus „fedőneve”, amelyet 2019 decemberében azonosítottak a kínai Vuhanban. A koronavírusok családja a nevét onnan kapta, hogy a vírus örökítő anyagát körülvevő burok felszínébe fehérjetüskék ágyazódnak, melyek elektronmikroszkópos felvételeken koronaszerű képet mutatnak.
Mit tudunk a koronavírusról?
A 2019-nCoV egy zoonózisos fertőző vírus, vagyis állatról emberre képes átterjedni, de a legfrissebb adatok szerint már emberről-emberre is. A kórokozó terjedésének mértékét kifejező reprodukciós ráta megmutatja, hogy a védtelen (vagyis védőoltásban nem részesült) népességen belül egy beteg átlagosan hány embert fertőzhet meg. Ha ez az értek nagyobb, mint 1, a fertőzés továbbterjed. Több vizsgálat adatát összevetve jelenleg 2-3 között van, tehát egy fertőzött ember akár 3 másiknak is tovább adhatja a vírust.
(Összehasonlításképpen a 2003-as járványt okozó SARS vírus esetén ez az érték hasonló volt (2-5), viszont pl. a kanyaró jóval virálisabb (12-16)). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a magasabb érték nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vírus veszélyesebb is. A légúti megbetegedéseket okozó vírus lappangási ideje az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2-14 nap, de sajnos a kórokozó ez idő alatt is fertőz.
Miről ismerhető fel a koronavírus-fertőzés?
Az első tünetek kísértetiesen hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez. Láz, köhögés, légzési nehézség jelentkezik, melyet fáradékonyság, rossz közérzet, gyengeség kísér. Súlyos esetekben tüdőgyulladás, súlyos akut légzési szindróma, veseelégtelenség alakulhat ki, vagy akár halálos kimenetelűvé is válhat.
Veszélyben vagyunk?
A koronavírus-fertőzés bárkit érinthet, csakúgy, mint az egyéb, légúti vírusos megbetegedések. Ez esetben is igaz, hogy vannak veszélyeztetettebb csoportok. A fertőzésre fogékonyabbak lehetnek azok, akiknek legyengült az immunrendszerük, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, valamint a gyermekek és az idősek.
A WHO egyelőre Kínára hirdetett ki vészhelyzetet, hétfőn pedig mérsékeltről magas szintűre emelte a vírus nemzetközi veszélyességét. Bár még nem beszélhetünk világméretű válsághelyzetről, a betegség gyors terjedése és az áldozatok száma mindenképpen komoly intézkedéseket igényel. A vírus elleni vakcina kifejlesztésén több ország egyidejűleg dolgozik.
Mit tehetünk mi?
A WHO oldalán közzétett ajánlások szerint elengedhetetlen az alapvető higiéniai szabályok fokozott betartása, csakúgy, mint bármely más járvány idején. Ilyen óvintézkedést jelent az alapos, rendszeres és helyesen kivitelezett kézmosás, valamint a szánk eltakarása (lehetőleg papír zsebkendővel) köhögéskor, tüsszentéskor. Lehetőség szerint kerüljük a már (valamilyen) légúti betegséggel küzdő személyeket (akik köhögnek, tüsszögnek)! Ételeket csak ellenőrzött forrásból szerezzünk be, fogyasztás előtt jól főzzük/süssük át a tojást, valamint a húsféléket!
Mindemellett fordítsunk fokozott figyelmet immunrendszerünk erősítésére, védelmére is! A C-vitaminról sokan tudják, hogy hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, így megfázásos időszakban előszeretettel alkalmazzák nagyobb dózisban, étrend-kiegészítők formájában. Nem szabad azonban a D-vitamin szerepéről sem megfeledkeznünk, hiszen ma már tudjuk, hogy az immunvédekezésben résztvevő T-sejteket aktiválja. A D-vitaminnak köszönhetően ezen immunsejtjeink működésbe lépnek, és szembeszállnak a szervezetünkbe betolakodó kórokozókkal.
