Édesgyökér, a sokoldalú gyógynövény

Az édesgyökér nemzetség különböző fajait a világ számos részén hasonló tünetek pl. légúti, emésztési problémák enyhítésére használták és alkalmazzák ma is. Intenzív íze [glukosz riza (görög): édes gyökér] miatt édesítőszerként is alkalmazzák. Nyers formába préselt vizes kivonata a medvecukor, amely régen népszerű édesség volt. A bocskorszíj néven is ismert édesség ma is megtalálható a boltok polcain, ám a mai változatok zöme sem ízét, sem színét nem az édesgyökérnek köszönheti: az íz a gyártáshoz felhasznált cukorszirupnak, a fekete szín pedig a hozzáadott aktív szénnek tulajdonítható. A medvecukorból elsősorban azért hagyják ki, mert az édesgyökér viszonylag drága alapanyag, és vannak, akik nem kedvelik intenzív, a cukorétól némileg eltérő ízét.

Főbb hatóanyagai

Hazánkban a népi orvoslásban az igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) ősszel begyűjtött gyökerét alkalmazták. Ma az édesgyökér az Európai Gyógyszerkönyvben is hivatalos gyógynövény, gyógyászati célra az igazi édesgyökéren kívül két ázsiai faj, a G. inflata, valamint a G. uralensis gyökerét is felhasználják.

 A gyökér 5-15% glicirrizint tartalmaz, amely rendkívül édes, a répacukornál kb. százötvenszer intenzívebb ízű triterpén. A glicirrizin bomlásterméke a glicirretinsav, amelynek nincs édes íze. A két vegyület főbb hatásai megegyeznek. A gyökér jellemző vegyületei közé tartoznak a flavonoidok (pl. glabridin, likviricin, izolikviricin).

Széleskörű alkalmazási lehetőség

Gyulladások, gyomorfekély

Az édesgyökér gyógyászati felhasználása szerteágazó. Gyulladáscsökkentő hatása a glicirrizinhez és a glicirretinhez köthető. A hatás egy olyan enzim működésének gátlásával alakul ki, amely lebontja a gyomornyálkahártyát védő a prosztaglandinokat. Ezek a prosztaglandinok fokozzák a gyomornyálkahártya sejtjeinek regenerációját és a védő hatású nyálka termelődését, amelynek eredményeként a már károsult gyomorfal gyógyulása gyorsul. Az édesgyökérnek közvetlen gyulladáscsökkentő hatása is van, mivel gátolja a szervezetben termelődő, gyulladáscsökkentő hatású kortizol lebomlását.

Gyomorfekélyellenes hatásának jelentőségét egy holland gyógyszerész fedezte fel az 1940-es években. A gyökér hatóanyainak tanulmányozása vezetett el a karbenoxolon nevű fekélyellenes gyógyszer-hatóanyag kifejlesztéséhez. A karbenoxolon volt az első olyan szer, amely nem a gyomorsavtermelés csökkentésével gyógyította a gyomorfekélyt. Az édesgyökér a fekélyellenes hatását több klinikai vizsgálat alátámasztja.

Köptető hatás

Az édesgyökér elfolyósítja a légúti váladékot, így segíti annak felköhögését. Köptető hatását állatkísérletek és humán tapasztalatok is igazolják. Előnye, hogy a legtöbb köptető hatású növénnyel ellentétben nem izgatja a gyomrot. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy hatóanyagainak gyomorvédő hatása van.

Vírusellenes hatás

Kivonata laboratóriumi körülmények között több vírus ellen (HIV, herpes simplex, citomegalovírus, hepatitis A stb.) hatásosnak bizonyult, valamint antibakteriális aktivitással is rendelkezik. A növényt Japánban tradicionálisan alkalmazzák hepatitisz kezelésére. Egy Japánban kifejlesztett, intravénásan adagolható édesgyökér-készítmény ígéretesnek tűnik a krónikus vírusos májgyulladás kezelésében. A készítmény a megfigyelések szerint fokozza a vírusellenes hatású interferonok képződését a szervezetben, és javítja a májműködést.

Egyéb hatások

A gyökér flavonoidjai közül az izolikviricigenin és a likviricigenin görcsoldó hatásúak. A flavonoidok közül kiemelendő a glabridin, ugyanis részben ennek tulajdonítják az édesgyökér testsúlycsökkentő hatását, amely a zsírok oxidációjának gyorsításával függhet össze. Kimutatták, hogy külsőlegesen alkalmazva a növény kivonata csökkenti az ekcéma tüneteit, ami gyulladáscsökkentő hatásával függhet össze.

Felhasználás, adagolás

 Az édesgyökeret a mindennapokban légúti hurutokban, valamint emésztőrendszeri fekélyek kiegészítő kezelésére használják.

A 1,5–2 g gyökérből készített forrázat naponta legfeljebb 4 alkalommal fogyasztható. Négy hétnél hosszabb ideig nem alkalmazható.

Napi 12 mg glicirrizin elfogyasztása felnőttek számára semmilyen káros hatással nem jár, így átlagos (0,2%) glicirrizintartalmú édesgyökér esetén napi 6 g gyökérnek megfelelő készítmény tartósan is biztonságosan alkalmazható.

Mellékhatások

Az édesgyökér legfontosabb mellékhatása a vérnyomás emelése, amely hosszú távú alkalmazás mellett jelentkezik, és a fogyasztás felfüggesztése után viszonylag gyorsan megszűnik. Egy metaanalízis szerint a tartós édesgyökér fogyasztás 3–5 higanymilliméteres vérnyomás-emelkedést okoz. Ez a hatás elsősorban a glicirrizinnel függ össze, ezért több termékben glicirrizinben szegény vagy glicirrizinmentesített kivonatokat alkalmaznak.

Kinek nem javasolt az alkalmazása?

Alkalmazásának ellenjavallata az epepangás, a májcirrózis, a magas vérnyomás, a veseelégtelenség és a terhesség (bizonyos adatok arra utalnak, hogy koraszülésre hajlamosíthat). Nem javasolt a szoptatása alatt sem, és gyerekeknek sem szabad adni. Egyes gyógyszerekkel sem szabad együtt alkalmazni, ugyanis  káliumvesztő vizelethajtók által előidézett káliumszint-csökkenést okozhat. Az alacsony káliumszint a szívelégtelenség kezelésére használt digitálisz glikozidok hatásának felerősödésével jár.

Irodalom:

Hossein Hosseinzadeh, Marjan Nassiri-Asl: Pharmacological Effects of Glycyrrhiza Spp. And Its Bioactive Constituents: Update and Review. Phytother Res. 2015; 29: 1868-86.
R Penninkilampi, E M Eslick, G D Eslick: The Association Between Consistent Licorice Ingestion, Hypertension and Hypokalaemia: A Systematic Review and Meta-Analysis Review J Hum Hypertens 2017; 31: 699-707. 
Angelo Luís, Fernanda Domingues, Luísa Pereira: Metabolic Changes After Licorice Consumption: A Systematic Review With Meta-Analysis and Trial Sequential Analysis of Clinical Trials. Phytomedicine 2018; 39: 17-24.
Enhancement of Fat Oxidation by Licorice
Noriyuki Mori 1, Saki Nakanishi, Seiko Shiomi, Shoko Kiyokawa, Sachie Kakimoto, Kaku Nakagawa, Kazunori Hosoe, Kazuhiro Minami, Tomonori Nadamoto: Flavonoid Oil in Healthy Humans During Light Exercise J Nutr Sci Vitaminol (Tokyo) . 2015; 61: 406-16.
M Saeedi, K Morteza-Semnani, M-R Ghoreishi: The Treatment of Atopic Dermatitis With Licorice Gel. Dermatolog Treat. 2003; 14: 153-7.
W Larkworthy, P F Holgate, M B McIllmurray, M J Langman: Deglycyrrhizinised Liquorice in Duodenal Ulcer. Br Med J. 1977; 2: 1123.
C E van Gelderen, J A Bijlsma, W van Dokkum, T J Savelkoul: Glycyrrhizic Acid: The Assessment of a No Effect Level. Hum Exp Toxicol. 2000; 19: 434-9.