Gránátalma

A gránátalma a keleti Mediterrántól Indiáig honos fa vagy bokor. Őshazájának a szubtrópusi Közép-Ázsiát tartják, ahol helyenként elvadulva ma is megtalálható. Júniustól – szeptemberig virágzik. A jellegzetes alakú álbogyó termés kemény héja alatt sok sötétpiros, beágyazódott mag található.

Egy közepes nagyságú gyümölcsben kb. 400-600 mag van. A magokat körülvevő piros húsos anyag édeskés, savanykás ízű. A gránátalma szó eredete a latin granum (mag), ill. az abból képzett granatus (magvas/sok magvú) melléknév. Tudományos nevét az északi Pun birodalomról kapta, ahol már a korai időktől termesztették.

Latin név: Punica granatum L., Punicaceae
Népies név: Afrodité gyümölcse
Angol név: pomegranate

Cipruson úgy tartották, hogy Afrodité ültette az első gránátalma bokrokat mivel szeretett kertészkedni. Valószínűleg a sok mag miatt termékenységgel kapcsolatos hatást tulajdonítottak neki. A kínai és az ayurvédikus gyógyászatban már évezredek óta használják. Terméséért az ókortól kezdve termesztették gyümölcsfaként, elsősorban a mediterrán országokban, a pun birodalom tengerparti övezetében és onnan szállították Róma piacaira. Itáliában és Hellászban „malum granatum” néven ismerték a gyümölcsöt. Az ókori Kelet egyik kedvelt gyümölcse lett: üdítő levét, erjesztett borát és lágy magját egyaránt fogyasztották. Ma több kontinensen is folyik kereskedelmi célú termesztése.

A növény több nagy ókori társadalomban játszott fontos szerepet.

A kínai, a zsidó, a perzsa, az egyiptomi és a görög-római átörökített munkák egyaránt említik. Élelmiszereket, színezéket, gyógyító anyagot szolgáltató értékes növénynek tartották. A termés jellegzetes formája folytán Kínától Európáig szinte mindegyik kultúrkörben mitikus jelkép, sokrétűen alkalmazott díszítő elem volt; a legkülönbözőbb művészeti ágak (kerámia, festészet, textilművészet) kedvelt szimbóluma. Stilizált formájában asszír és egyiptomi emlékoszlopokon, domborműveken, Perszepolisz kastélyfalain ma is látható. Mint egyik legrégebbi kultúrnövényünk, erősen kapcsolódik a vallási hagyományokhoz. Egyes helyeken szent növényként tisztelték. A Biblia Palesztina legfontosabb gazdasági növényei között sorolja fel.

A buddhizmusban a szent gyümölcsök egyike, Egyiptomban a XVIII. dinasztiától kezdve a halottak sírjába helyezték a lét fontosságának jeleként.

A vödörbe ültetett gránátalma a 16. században egész Közép-Európában újra divatossá vált. Melius Péter Herbarium-ában is megtalálható. A reneszánsz idején a virágáért is fokozottan érdeklődtek a gránátalma iránt, amelynek alkalmazhatóságát már az ókortól ismerték. Plinius azt írja a gránátalma virágáról (balaustium néven), hogy azt: „orvosságnak és a ruhák festésére használják”.

Termesztés, gyűjtés, feldolgozás

A kereskedelmi célokra termesztett gránátalma mennyisége napjainkban folyamatosan nő a mediterrán vidékeken, Egyiptomban, Izraelben, Iránban, Irakban, Libanonban, Törökországban és Görögországban, valamint Indiában. Mintegy 30 országban folyik kereskedelmi célú gránátalma termesztés; több mint 1000 nemesített fajtát tartanak nyilván. Többségük Közel-Keletről, Indiából, Kínából és Észak-Amerika dél-nyugati területeiről származik. Újabban megnőtt a gránátalma jelentősége az Egyesült Államokban, Mexikóban, Argentínában és Chilében.

A legnagyobb gránátalma-kultúrák Izraelben, Indiában és az USA-ban találhatóak. A világ össztermelése évente kb. 1,5 millió tonna, ennek jelentős részét iráni, indiai, kínai és az egyesült államokbeli területeken termesztik. Bár a mi éghajlatunk alatt könnyen kifagyhat, sokhelyütt előfordul kerti díszcserjeként, ami viszont csak kedvező klímájú területeken (pl. a Balaton-felvidék déli fekvésű kertjeiben) marad meg.

A termesztés gyors fellendülése csak részben köszönhető a gyógyászati alkalmazási lehetőségeket célzó kutatásoknak. Sokkal inkább szerepet játszik a világszerte növekvő egészségtudatos magatartás, a helyes táplálkozás és abban a gyümölcsfogyasztás jelentőségének felismerése. Az azonban már most is látható, hogy párhuzamosan növekszik a gránátalma összetevőket tartalmazó készítmények (ma még elsősorban étrend-kiegészítők) száma és forgalma világszerte.

Főbb tartalomanyagok:

Gyökérkéreg és kéreg : alkaloidok (pelletierin, izopelletierin, pszeudo-pelletierin) ill. cserző-anyagok (ellágtanninok)

Terméshéj: cserzőanyagok (gallotanninok és ellágtanninok: punikalin, punikalagin, punika-kortein A, B, C és D, granatin A és B)

Gyümölcs (lé): antociánok, flavonoidok, aminosavak, ásványi anyagok (kálium, kalcium, magnézium, foszfor, vas), vitaminok (B1-, B2-, C-)

Levél: flavonok, fenolos anyagok

A gránátalma polifenoljai közül megemlítendők a fenokarbolsavak (pl. az ellágsav, galluszsav, a kávésav és a klorogénsav), a flavonoidok (katechin, kvercetin, rutin, kaempferol és luteolin), valamint különféle antociánok, amelyek a magok sötétpiros színét adják. Az antociánok közül megemlítendő a delfinidin, amely a vörös áfonyában is megtalálható.

Mintegy tíz éve jelent meg több olyan egymást követő tudományos közlés, amely robbanásszerűen váltott ki érdeklődést a gránátalma iránt.

De ezúttal nem a kéreg, hanem a termés különböző részei, a belőle nyerhető gyümölcshús, gyümölcslé, a magolaj és a terméshéj kerültek a figyelem középpontjába. Nem tudható pontosan, hogy ez a növekvő termelésnek és az egészségtudatos táplálkozás iránti fokozódó fogyasztói érdeklődésnek volt-e köszönhető, vagy éppen fordítva: a gyorsan szaporodó kémiai és farmakológiai ismeretek serkentették a termesztést és feldolgozást. Előbb az élelmiszereket, étrend-kiegészítőket, majd a gyógyhatású termékeket gyártó ipar kezdett el érdeklődni a növény iránt.

Hatásai

– antioxidáns,

– gyulladásgátló

– érszűkület kialakulásának-gátlása

– vírusszaporodás gátlása

Felhasználás

Korai használata szinte minden kontinensen, minden nagy kultúrában hasonló volt: általánosan használható parazitaellenes növényi szernek tartották. Enyhe fertőtlenítő szerként (adsztringens) is alkalmazást nyert a világ minden részén: a kérget és a lehántott, szárított terméshéjat is hasmenés, dizentéria, ulcerózus gyulladások, afták ellen, külsőlegesen toroköblítésre és aranyér kezelésére is használták:

– a tradicionális alkalmazási területek, amelyeket a világ fejletlen régióiban még ma is szinte változatlan formában gyakorolnak: A gyökérkérget, kéreget, terméshéjat elsősorban a bennük található alkaloidok és tanninok hatásai miatt féregűzőként ill. enyhe fertőtlenítő szerként (adsztringens) alkalmazzák.

Minél többet foglalkozik a tudomány az öregedést gátló (anti-aging), antioxidánsok és hormonzavarok témájával, annál inkább a figyelem homlokterébe kerül a gránátalma, értékes hatóanyagai ugyanis számtalan területen alkalmazhatók sikerrel. A gránátalma nem csak „antioxidáns bomba”, de különleges zsírsavakat és néhány forrásmunka szerint fitoösztrogéneket is tartalmaz:

– a fejlett országokban új típusú, a modern igényeket kielégítő felhasználási célok kerültek előtérbe: antioxidáns, gyulladás-csökkentő, érszűkület gátló, rosszindulatú daganatok befolyásolása, ill. egyes vírus törzsek szaporodásának gátlása.

Belsőleg

A gránátalma magjaiból értékes olajat nyernek, amely 70%-ban egy ritka, többszörösen telítetlen omega-5 zsírsavat, az ún. punicinsavat tartalmaz. A magolaj hatása belsőleg alkalmazva a gránátalmalé, illetve a gránátalma-kivonat hatásához hasonlítható. Egy vizsgálat eredményei szerint, nőknek adagolva klinikai tesztekben megfigyelhető volt, hogy a magolaj több heti szedésével enyhültek a menopauza jellegzetes tünetei, panaszai: pl. a hőhullámok, a hangulatingadozás, az idegesség és a bőrszárazság. A fiatalabb, hormonális problémákkal küzdő nőkre ugyancsak jótékony hatással vannak a gránátalma hatóanyagai.

A népi gyógyászat a gránátalmával kapcsolatban pozitív eredményekről számol be gyulladásos állapotok (torokgyulladás, fogínygyulladás, húgyúti gyulladások) kezelésében. Egyes szerzők szerint, a gránátalmát –jelentős gyulladáscsökkentő hatása miatt- minden betegség esetén ajánlható. Ide sorolhatók a krónikus gyulladásos betegségek, mint a reumatoid ízületi gyulladás, a zsíranyagcsere zavarai, a szív-érrendszeri betegségek stb.

A termés rövid eltarthatósági idejét mára 4 hónap fölé sikerült emelni nemesítési és technikai eszközökkel. Részben ezzel, részben a feldolgozási technikák célzott fejlesztésével számos új terméket vezettek be a világpiacra a gyümölcsből az utóbbi évtizedben.

Alapanyagok/félkész termékek (élelmiszeripari, további felhasználási célra szánt)

– alkoholos, szilárd és gélállományú termés kivonatok (meghatározott hatóanyag pl. ellágitannin tartalmú)

– fermentált gyümölcslé ill. kivonat,

– magolaj,

– terméshéj koncentrátumok (meghatározott polifenol tartalommal).

Gyári késztermékek (élelmiszer, étrend-kiegészítő, gyógytermék készítmények)

– koncentrátumok, ivólevek,

– különböző, hatóanyagban koncentrált formák (tabletta, kapszula, drazsé, csepp stb).

Általában folyékony kivonatból állítják elő ezeket, önmagukban ill. kombinálhatják az alkotórészeket vitaminokkal vagy hasonló hatású növényekkel. A gyógyszertárakban és bioboltokban beszerezhetők a különféle gránátalma kivonatok és levek. Különösen hatékonynak bizonyult a fermentált gránátalmalé, valamint a belőle készült fagyasztva szárított kivonatok.

A megfigyelések szerint a belőle készült termékek hatékonysága egyenesen arányos a termék össz-polifenol tartalmával.

A polifenolok többségében erős antioxidáns hatású anyagok. Külön kiemelendő közülük az ellágsav, amely kanadai rákkutatók szerint egyfelől a rákkeltő anyagok termelődését, másfelől a daganatok vérellátását biztosító erek képződését (angiogenezis) gátolja.

Noha a tudomány mai állása szerint nem áll kellő mennyiségű adat rendelkezésünkre ahhoz, hogy a gránátalma rákos betegekre gyakorolt hatásáról végleges, összefoglaló értékelést lehessen adni, az eddigi eredmények arra utalnak, hogy ezzel a gyümölccsel sokat tehetünk a betegség megelőzéséért, továbbá hatékonyan kiegészíthetők vele az orvosi kezelések.

Külsőleg

Külsőleg alkalmazva a gránátalma-magolaj első osztályú arcápoló szer, amely kiválóan alkalmas az erősen igénybe vett és az öregedő bőr kezelésére és ápolására.

Mellékhatások

nem ismert

Ellenjavallat

nem ismert

Gyermek használhatják?

Igen

Terhesek használhatják?

Igen

Szoptatás alatt használható?

Igen

Gyógyszerkölcsönhatások

nem ismert

Monográfiák, tudományos vizsgálatok

Lansky és Newman 2007-ben közölt cikkében a szerzők teljes részletességgel bemutatják a növényből 2006-ig publikált tartalomanyagokat. Az összefoglalóban megállapítást nyert, hogy a minden növényben megtalálható szénhidrátok, gyümölcssavak, aminosavak, zsírsavak, szterinek mellett, nagyon sok fajspecifikus anyagot írtak le a gránátalma különböző részeiből. A tiszta formában előállított tartalomanyagok növekvő hozzáférhetősége egyre specifikusabb farmakológiai vizsgálatokat tesz lehetővé, mely vizsgálatok eredményei várhatóan hozzájárulnak a növény komplex biológiai hatásainak megértéséhez.

Hivatalos státusz

A markáns hatású kéregdrog és a különböző galenusi készítmények alkalmazását később, a szintetikus féregűzők megjelenésével nem tartották biztonságosnak. Ezért alkalmazásuk a múlt század közepétől az európai humán gyógyászatban gyakorlatilag megszűnt. Egyes források szerint azonban az állatgyógyászat ma is alkalmazza. Azt nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy napjainkban milyen mértékű a gránátalma drogok (kéreg és terméshéj) gyógyászati célú alkalmazása a fejlődő világban.

Az viszont tényszerű, hogy az Egészségügyi Világszervezet mindkét drogot felvette a „Selected medicinal plants”, tehát a fejlődő világ számára jelentősnek tartott növényi szerek közé,  ami amellett szól, hogy ma is alkalmazott és ajánlható szerek.

A kéreg és a gyökérkéreg féregűző, parazita-ellenes és enyhe fertőtlenítő hatása miatt hivatalos volt az I. II. III. és IV. Magyar Gyógyszerkönyvben.

Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!