Az öregedés egy olyan rejtélyes természetes dolog, aminek működését évek óta kutatják. Komplex biológiai változások történnek a testünkben, és ezek a folyamatok eltérőek lehetnek minden emberben.
A kutatók csak különböző modellekkel tudják leírni, hogy mi történik öregedés során. Az inflammaging jelensége, azt írja le, hogy mi történik az immunsejtjeinkkel, ez hogyan hat ki a többi testi sejtünk egészségére és végül a biológiai korunkra.
Az immunsejtek korral járó változásai
Az immunsejteket két nagy csoportba lehet sorolni. Vannak a veleszületett immunsejtek, amelyek az első védelmi vonal, tehát azonnal reagálnak a fertőzésre, és vannak a szerzett immunitásért felelős sejtek, amelyek később speciálisan a kórokozót felismerve védekeznek.
A szerzett immunválaszban résztvevő két legfontosabb sejtípus a T- és B-sejtek. A nyirokcsomókban, valamint a szövetekben járőrözve találkoznak a kórokozókkal, amit a veleszületett immunitás sejtjei mutatnak be nekik. Majd a nyirokcsomóba visszahúzódva eredeti sejttel azonos receptorral rendelkező utódsejtek, úgynevezett klónok keletkeznek, amik majd felveszik a harcot a betegséggel szemben. Az öregedés során lecsökken az osztódásra képes naiv sejtek száma, valamint a „járőröző” memória sejtek is kimerülnek a folytonos védekezés során. A sejtek közötti kommunikáció is nehezebb lesz mivel a sejthártya merevebbé válik, emiatt a hírvivő molekulák és receptorok kölcsönhatása korlátozódik.
A veleszületett immunitás kórokozók esetén aktiválódnak és gyulladást indukálnak. Ha elpusztították a fertőző ágenseket, valamint a fertőző sejteket, akkor azokat bekebelezik. Valamint az ő feladatuk a T- és B-sejtek aktiválása is. Az életünk során sok mikróbával találkozunk, amelyek hatására veleszületett immunsejtek aktiválódnak, ez nyomot hagy a sejteknek a genomjában.
A genetikai szabályozó folyamatok képessé teszik ezeket a sejteket, hogy pár hétig emlékezzenek a fertőzés típusára és esetleg hevesebben vagy gyengébben reagáljanak rájuk. Ezek az apró változások életünk során felhalmozódnak az immunsejtekben és emiatt idősebb korunkra speciálisan fogunk válaszolni a különböző fertőzésekre. Ugyanakkor, ha sokszor vagyunk betegek ezek az immunsejtek is kimerülhetnek a folyamatos „munkában”.
Az inflammaging jelenség
Maga a szó a gyulladás (’inflammation’) és az öregedés (’aging’) szavaknak az összevonásával jött létre. A gyulladás és a kórokozók jelenléte kismértékben rendkívül hasznos az immunrendszerünknek, mert trenírozza a sejteket az újabb fertőzésekkel szemben. Ha a veleszületett immunrendszer folyamatosan aktív akkor az eltér a normál állapottól és krónikus gyulladásos folyamatnak tekintjük. A krónikus gyulladás módosíhatja a sejtjeink génkészletét, szabályozását, valamint kimeríti a sejteket. Az inflammaging azt írja le, hogy az immunrendszer hogyan szabályozza a gyulladásos folyamatok kialakulását és lecsengését, valamint ez hogyan hat a szervezetre és a biológiai korunkra.
A kutatók azt figyelték meg, hogy a százéves emberekben az immunrendszer egyensúlya jól szabályozott és hatásosan küzdenek meg a különböző stressz faktorokkal. Viszont, ahol fellép a krónikus gyulladás ott nem csak az immunsejtek egyensúlya borul fel. A gyulladás során fokozódik az oxidatív stressz a sejtekben, megjelennek sejtmembrán bontó enzimek, fokozódik a szeneszcencia (sejtöregedés) és a lokális sejthalál is. Ezek káros és öngerjesztő folyamatok, amelyek elősegítik az öregedés folyamatát.
De mi lehet a hosszú élet titka?
Erre a kérdésre a kutatók még keresik a választ. Viszont azt már tudjuk, hogy az öregedést sok tényező okozza. Azzal biztosan növelhetjük élettartamunkat, ha törekszünk az egyensúlyra. Az immunrendszerünk támogatása, vitamin és ásványianyag gazdag étrenddel, megfelelő mozgással, valamint az akut és krónikus betegségek megfelelő kezelésével hozzájárul az életminőségünk fenntartásához és a hosszú élethez.
https://link.springer.com/article/10.1007/s12016-021-08899-6
https://www.nature.com/articles/nrrheum.2016.65