Komló

A kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó, lágyszárú, fákra, cserjékre felkapaszkodó, klúszó kétlaki, évelő növény.

Növény név: Komló – Komlótoboz (szárított női virágzat)

Latin név: Humulus lupulus L.- Lupuli flos (Lupuli strobuli)

Népies név: Sullyogó iszalag, suttyogó iszalag, szeleginy

Angol név: Common hop – hops

Egynyári törzse 6-12 méteresre nő meg. Jobbra csavarodó, hosszú, horgas szőrökkel kapaszkodik.

Levelei átellenesek, hosszúnyelűek, szélesek és tojásdad alakúak, 3-5 karéjúak, fűrészes szélűek, érdes tapintásúak.

Virág: Porzós virágai aprók, fehéres-zöld színűek. Termős virágzata sűrű virágú álfüzér. Minden virág egy pálhalevél aljában ül. Éréskor ezek a pálhák 2cm-esre nőnek, így jön létre a „komlótoboznak” nevezett álfüzér.

Termése kb. 2 mm hosszú, tojás alakú makkocska, amelyet fénylő sárga mirigyek borítanak. Virágzási ideje június-július, termése szeptembertől érik.

A komló Európában őshonos, mára a belőle készült italok népszerűségének köszönhetően minden kontinensen elterjedt. Nálunk kertekben, de elvadulva árokpartokon, nyirkos helyeken is megtaláljuk.

Kultúrtörténet

A komlót már az ókorban is ismerték, először Plinius említi írásaiban. Plinius, mint népszerű kerti növényt és zöldséget mutatja be: ’zsenge hajtásait tavasszal a piacokon árulták, s úgy ették, mint a spárgát’. Humulus néven először középkori írásokban tűnik fel, ezen kívül itt tesznek említést úgynevezett „humuláriusokról”, komlókertekről, amelyekben azonban többnyire nem termesztett, hanem vadon termő és spontán szaporodó komló volt található.

Manapság a gyógyászati célú felhasználáson kívül legelterjedtebben a sörgyártásban alkalmazzák.

A növény sör-alapanyagként való felhasználása a késő középkori keresztény szerzeteseknek köszönhető, akik a növény virágzatának anafrodiziákus (nemi vágyat csökkentő) hatását is leírták. Nagy-Britanniában, a sörfőzők egészen a XV. századig a hagyományos gyógyfüvekből készítették a sört, azt hívén, hogy a komló melankóliát okoz. VIII. Henrik királysága alatt a komló forradalmasította az angol sörfőzést is, mert a hagyományos keserű növények (pl. balzsamos aranyvirág) helyettesítőjeként lehetségessé tette a belőle készült ital hosszabb ideig történő eltartását.

A komlót a népi gyógyászatban évszázadokon keresztül alkalmazták tonizánsként, vizelethajtóként és aromás keserűanyag- tartalma miatt étvágyjavítóként.

Nyugtatóként ill. alvászavarokban történő felhasználása viszonylag újabb keletű.

Ismert, hogy a szárított komlótobozokkal megtöltött párna III. Györgyöt kigyógyította az álmatlanságból- a módszert ma is ajánlják a természetgyógyászok. A nyugtató hatás felismerésében sokat segített a sörgyártásban való felhasználása is. Amikor erre a célra nagy mennyiségben kezdték termeszteni a komlót, észrevették, hogy a komlószedők sokkal fáradékonyabbak más munkásokhoz hasonlítva, amit a bőrön keresztül felszívódó, illetve a légutakon és a szájon át folyamatosan a szervezetbe kerülő tartalomanyagok tartós hatásával magyaráztak.

Gyűjtés

Gyógyászati célokra, a teljesen még nem érett, zöld színű termésfüzéreit (komlótoboz) használják. A terméseket és a murvalevelek belső oldalát sárga mirigyek borítják. Ezek tartalmazzák elsősorban a hatóanyagokat. A növény június-júliusban virágzik, termése pedig szeptembertől érik, ezt követően kezdődhet a gyűjtés/betakarítás.

Termesztés

A komló, hasonlóan a vele egy családba tartozó kenderhez nagyon alkalmazkodó faj, szélsőséges éghajlati és földrajzi viszonyok között is megtalálható. Kiskerti és ipari termesztése mára már minden kontinensen megoldott. Az egyik, komló termesztéshez ideális terület Tasmániában található, köszönhetően a napsütés órák magas számának, a sok csapadéknak és a megfelelő környezetnek. Ipari célra 20-30 évre telepítik. Betakarításkor a virágzat 70-80% vizet tartalmaz, amelyet ipari szárítókban kezelnek addig,  amíg a víztartalom le nem csökken 7-8%-ra. Az u.n. kondicionáló tárolás folyamán éri el a komlótoboz nedvességtartalma a kívánt 11-12%-ot. A kondicionált komlót komlózsákokban tárolják az ipari felhasználásig. A termés mennyisége: 0,7-,17 t/ha.

Főbb hatóanyagok

– keserűanyagok (15%) (komlósavak: humulon, lupulon)
– illóolaj (0,3-1%) (humulén, mircén, kariofillén, farnezén)
– cseranyagok
– flavonoidok

A komló gyógyhatásáért a komlósavak, a keserűanyagok, az illóolaj, és a flavonoidok tehetők felelőssé. A komlósavak a tárolás során metil-buténollá (MB) alakulnak át, amelynek állatkísérletekben igazolták nyugtató-altató hatását. A növény MB-tartalma szárítás után folyamatosan nő, és 2 éves tárolást követően éri el a maximumot.

Keserűanyagai révén jó hatással van az emésztésre, étvágyjavító.

Kis mennyiségben megtalálható benne egy fitoösztogén (8-prenil-naringenin), valamint egyik flavonoidját (izoanthumol) az emberi bélflóra ezzé az ösztrogén-hatású anyaggá alakítja át. Régi megfigyelés, hogy a komlószedő nőknek gyakran felborul a menstruációs ciklusa, ami valószínűleg erre az ösztrogénszerű hatásra vezethető vissza. A gyógyászatban ez utóbbi tulajdonságát még nem hasznosítják.

Hatásai

– nyugtató
– elalvást segítő

Idegrendszer

– álmatlanság, alvászavarok – elalvási és átalvási nehézségek
– idegesség, nyugtalanság

Emésztőrendszer

– ideges eredetű gyomorpanaszok
– étvágytalanság

Állapotok, amelyekben ajánlott

A hazánkban forgalmazott komló-tartalmú étrend-kiegészítők és gyógyszerkészítmények indikációja leggyakrabban az ideges eredetű elalvási és alvási zavarok, nyugtalanság, idegesség, szorongásos állapotok enyhítése. Az újabb kutatási eredmények alapján kimutatott ösztrogén-szerű hatás, a jövőre nézve bővítheti a növény egészségügyi célú felhasználásának a körét.

Általánosságban elmondható, hogy a növényi nyugtatók-altatók kétség kívüli előnye, hogy hozzászokás nem alakul ki, és a készítmények hosszú távon is biztonságosan alkalmazhatóak. Ez igaz a komlóra is.

Homeopátiás alkalmazás

Homeopátiás készítményeivel főként idegességet és alvászavarokat gyógyítanak.

Felhasználás

A komló, mint régóta használt nyugtató és enyhe altató hatással rendelkező gyógynövény, megfelelő odafigyeléssel napközben is alkalmazható, feszültség és szorongásoldó hatása ekkor is kihasználható.

Belsőleg

– gyári készítmények: kapszula, drazsé, stb. szilárd vagy folyékony kivonatból
– tea – forrázat

Elkészítés: 3-4 teáskanál komlótobozt 1,5 dl forrásban lévő vízzel öntsünk le, 10-15 percig lefedve hagyjuk állni, majd szűrjük le.

Adagolás: nyugtalanság esetén naponta többször, álmatlanságnál lefekvés előtt 1 csészével fogyasszunk belőle!

A komló napi adagja 0,5 g drogból készített főzet, illetve ennek megfelelő mennyiségű 60-80 mg száraz kivonat.

Általános nyugtató és enyhe altató hatású. Csökkenti a központi idegrendszer kórósan fokozott ingerlékenységét, enyhíti az izomfeszülést. Enyhíti a stressz okozta a vegetatív panaszokat, különösen, ha az emésztőrendszert érintik, pl. az ideges eredetű étvágytalanság, gyomorpanaszok, idegi eredetű hasmenés esetén hasznos.

Különösképpen hatásos a klimaxos eredetű nyugtalanság, hangulatingadozás, alvászavar kezelésére.

Külsőleg

– gyógynövényes álompárna – komlópárna

500 g kezeletlen komlóvirágot töltsünk laza szövésű párnába. Segíti az elalvást, gyermekeknek is ideális. Hatása azon alapszik, hogy az MB könnyű és folyékony anyag, a drogból a környezetbe áramlik, így az ember alvás közben folyamatosan belélegzi a hatóanyagokat. 10 naponta cseréljük “altatópárnánk” tartalmát, az illó komponensekhez való optimális hozzájutás érdekében.

– komlótermés fürdő – komlófürdő

A komlófürdő egy stresszes, túlfeszített nap után segíti az elalvást. Len zsákba tegyünk 3 maréknyi komlót, majd tegyük a fürdővízbe.

Kombinációk más gyógynövényekkel

Gyakori a más növényi nyugtatókkal történő kombinálása. Iskolai problémákkal küszködő gyerekeknél, az ún. vegetatív dystónia (az izomtónus rendellenessége), valamint a változás éveiben jelentkező panaszok esetén különösen jól bevált a citromfűlevélből, komlóvirágból („komlótobozból”) és golgotavirágból készült teakeverék.

Mellékhatások

A friss növény érzékenységi reakciót okozhat („komlószedők betegsége”), a szárított drognál ez sokkal ritkábban fordul elő.

Terápiás dózisban nem toxikus. Extrém túladagolásnál ösztrogén-szerű hatást válthat ki (szintén komlószedő nőknél figyelték meg), a nyugtató céllal alkalmazott kivonat ilyen aktivitása azonban túl alacsony ahhoz, hogy nemkívánatos hatásokat váltson ki.

Ellenjavallat, figyelmeztetés

Terhesség és szoptatás alatti alkalmazásáról nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok.
A többi altató és nyugtató hatású szerhez hasonlóan befolyásolja a reakcióidőt, ezért a fogyasztása után 1-2 óráig ne vezessünk autót!
Kerülendő a komlótartalmú szerek együttes alkalmazása más nyugtató-, altatószerekkel, mert ezek egymás hatását felerősíthetik.

Gyógyszerkölcsönhatások

Fokozhatja egyéb központi idegrendszeri depresszánsok (nyugtatók, alkohol, nyugtató gyógynövények) hatását.

Terhesek használhatják?

Biztonságosságát illetően nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok

Szoptatás alatt használható?

Biztonságosságát illetően nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok

Egyéb felhasználás

A kovászos komló (párkorpa) házikenyerek sütésére rendkívül alkalmas. A fiatal hajtáscsúcs más növényekkel keverve salátának, főzelékféleségeknek alkalmas. Az indák fiatal csúcsai szintén felhasználhatók salátának vagy főzeléknek. A dúsan képződő mellékhajtásokat is felhasználhatjuk sós vízben főzve, spárgaként levesnek vagy salátának. A fiatal spárgaszerű hajtások nem fásak, lédúsak, káliumban gazdagok és ami fontos, mentesek minden keserűanyagtól.

A termést augusztusban, szeptemberben gyűjthetjük teának, serfőzésre, kenyérsütéshez, esetleg kissé korábban saláták ízesítésére.

A komlószár rostjaiból durva szövetet ill. papírt lehet gyártani.

Komlósör

Ahogy a különböző borvidékeknek, régióknak megvannak a jellegzetes borszőlő-fajtái, úgy az egyes sörkészítő országoknak, illetve sörfajtáknak is megtaláljuk a jellegzetes komlóit. A legtöbb sörben a komlók jó arányú keveréke adja meg azt az érzéki hatást (illat, íz, kortyérzet), ami különlegessé, egyedivé tehet egy sört.

A hatóanyagok aránya határozza meg a komló alfajok tulajdonságait.

Az alfasav-tartalmat (és a többi összetevő tartalmát is) százalékosan adják meg, ez a teljes szárazanyag tartalomhoz képest a komlótobozban lévő százalékos mennyiségét jelenti. Ez alapján megkülönböztetünk aroma- (alfasav-tartalom kb.<8-10%) és keserűkomlókat (10%<).

A kézműves sörfőzők a hagyományos komlóforralás mellett – a komlóforraló üstben a cefrébe régen csak beledobták a megfelelő mennyiségű komlót és adott ideig forralták – sok új metódust dolgoztak ki.

Fitoösztrogén-tartalma miatt tejelválasztást serkentő teákat is készítenek belőle. Illóolajával parfümök, testápolók készülnek.

Monográfiák, tudományos vizsgálatok

Az E-Bizottság és az ESCOP alvászavarok, idegesség és nyugtalanság esetén javasolja.

Állatkísérletekben csökkentette az egerek spontán mozgékonyságát, valamint felerősítette más altatószerek hatását. Humán klinikai vizsgálatokat eddig csak macskagyökérrel kombinálva végeztek, amik jó eredményeket hoztak az elalvási és átalvási zavarok kezelésében.

Hivatalos státusz

A komlótoboz szerepel a hazánkban szabadon forgalomba hozható drogok listáján (6. sz. melléklet a 4/1997. (I.22.) Korm. rendelethez, megjelent a 203/2002 (IX. 4. Korm. rendeletben), és a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben.

Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!