Nem mindegy, náthás vagy influenzás az ember!
Tegnap még kutya bajunk sem volt, ma már kedvetlenül, fáradtan ébredtünk. Szinte levegőt sem kapunk, úgy eldugult az orrunk. A torkunk kapar, és mintha a hideg is rázna… Jöhetnek a házi praktikák: gyömbér, méz, fokhagyma. Lassacskán ráébredünk: bizony megbetegedtünk. Vajon csak náthásak vagyunk, vagy az influenza döntött le bennünket a lábunkról?
Miként tudunk különbséget tenni a nátha és az influenza között?
Az influenza esetében igen magas láz jelentkezik hidegrázás kíséretében, erős fejfájással és végtagfájdalommal. Általánosságban hurutmentesen kezdődik. A megfázás tünetei enyhébbek, elsődleges tünet lehet az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, torokfájás, kísérheti fejfájás vagy izomfájdalom és láz is.
Melyiket mi okozhatja?
Az influenzát az (A, B és ritkábban C típusú) influenzavírus okozza, míg a nátha kórokozója rendszerint a rhinovírus, illetve az RSV nevű vírus. Az influenza panaszai hirtelen jelentkeznek, míg a náthás beteg egészségi állapota lassan rosszabbodik.
Milyen élettani folyamatok állnak a háttérben?
Az immunrendszer fő feladata, hogy eltávolítsa, megsemmisítse azokat az idegen anyagokat, melyek ártalmasak lehetnek a szervezet számára. A folyamat része a hisztamin termelés. A hisztamin a szervezetünkben természetes módon is jelenlévő anyag, mely talán az allergiás reakciókban betöltött szerepéről lehet ismert sokak számára. Csakúgy, mint allergia esetén, megfázásnál is nagy mennyiségben szabadul fel a hízósejtekből.
Ez az anyag az immunrendszer védelmi részeként a nyálkahártyában egy helyi gyulladásos választ eredményez, ami többek között orrdugulásban, orrfolyásban és orrviszketésben nyilvánul meg. Mindezt azáltal teszi, hogy olyan biokémiai folyamatokat indít el, melyek hatására fokozódik az érfalak átjárhatósága. Ennek nyomán az érpályából kiszivárgó folyadék nyálkahártya duzzanatot és orrfolyást okoz.
A szövődmény a betegség komolyabbra fordulása
A szövődmény több szerv érintettségét és egyidejű megbetegedését jelenti. Az influenza szövődménye lehet a bakteriális tüdőgyulladás, a krónikus hörghurut fellángolása, veseelégtelenség, agyi keringészavar, szívinfarktus, agyhártya- és agyvelőgyulladás, az anyagcsere-betegségek egyensúlyának felborulása, és sajnos kialakulhat még néhány ritkább, de szintén életveszélyes betegség is. A nátha szövődményei enyhébbek, például hörghurut, fülgyulladás, arcüreggyulladás, asztmás roham jelentkezhet. A súlyosságot és regenerációt azonban nagyban befolyásolja a beteg általános állapota (vagyis az erőnlét és életmód következményei).
Mely korosztályok a legveszélyeztetettebbek?
Nátha és influenza szempontjából is vannak rizikósabb életszakaszok. A kisgyerekek és idősek a legveszélyeztetettebb korosztály, mivel immunrendszerük nem elég erős a vírusok leküzdésére. Ha már felütötte fejét a járvány, a beteg ne menjen közösségbe (iskolába, dolgozni). A fertőzés sok esetben észrevétlenül, tárgyak és kezeink közvetítésével terjed, emiatt nagyon fontos az alapos, lehetőleg fertőtlenítő hatású kézmosás.
Az egészséges étkezés és életmód segít megerősíteni az immunrendszert (főként a C- és D-vitamin rendszeres fogyasztásával), így hatékonyabban működik a vírusok elleni védelem. Meghűlés esetén fogyasszunk több folyadékot, pihenjünk eleget és közérzetünk javítása céljából alkalmazzunk vény nélkül kapható megfázás elleni készítményeket, amelyekkel enyhíthetjük a náthás tüneteket.
Mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz?
A nátha lefolyása 4-10 nap. Amennyiben 10 nap után sem enyhülnek a tünetek, illetve súlyosbodik az állapot (pl. magas lázzal jár), mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert megvan az esélye a súlyosabb szövődmények kialakulásának. Az influenza szövődményei főleg kisgyermekekben, idősekben és krónikus betegségben szenvedőkben veszélyesek, tehát számukra kiemelkedően fontos a védőoltás beadása.
A helyes kézmosás szabályai
– Nedvesítsük be a kezünket, majd kenjük be folyékony szappannal
– Alaposan a szappanozzuk át kezeinket, a kézfejet és a tenyeret, az ujjközöket, valamint a csuklókat is. A művelet a WHO ajánlása szerint, legalább 20 másodpercig tartson. Ez pontosan annyi idő, amíg magunkban elénekeljük a „Boldog születésnapot” című dalt.
– Öblítsük le a habot kezeinkről langyos, folyó vízzel.
– Lehetőleg ismételjük meg még egyszer a folyamatot, kutatásuk szerint ugyanis az első kézmosás alkalmával a kórokozók csak egy részétől szabadulhatunk meg.
– A helyes kézmosás része a szárítás, amihez mindig tiszta, száraz törölközőt, légfúvós kézszárítót használjunk.
