Szent-Györgyi és a Színház

2024-ben ismét együttműködik a Goodwill Pharma és a Szegedi Szabadtéri Játékok. Szent-Györgyi Albert Professzor nyomdokain járva a Goodwill Pharma számára rendkívül fontos a kultúra, a művészetek támogatása, színházlátogatások szervezése. Ezúttal Szent-Györgyi Albert és a színház kapcsolatáról hoztunk történeteket azokból az időkből, amikor Szegeden élt és kutatott.

A Nobel-díj után első útja a Szegedi Színházba vezetett
1937-ben Sziklai Jenő már ötödik éve vezette a szegedi színházat. Körültekintő vezetőként nemcsak a színészek játékára ügyelt, hanem a város összes társadalmi és tudományos eredményét is követte. Így történt, hogy elsők között gratulált a Nobel-díj elnyerését követően Szent-Györgyi Albertnek.

A Professzor a decemberi díjátadót követően körútra indult, így Hollandia, Németország, Svájc után 1938. januárjában érkezett haza Szegedre.

Visszatérésének örömére Sziklai díszelőadást rendezett, ahol Thomas Mignonját tűzték műsorra. A Városi Színház nézőtere zsúfolásig megtelt. Nem is kérdés, hogy vajon a darabra voltak-e ilyen sokan kíváncsiak, vagy a Professzor meghatározó alakja vonzotta oda az embereket: hiszen a Nobel-díj átvétele után ez volt az első alkalom, amikor nyilvánosság előtt jelent meg Szent-Györgyi Albert. Feleségével a földszinti jobb 2-es páholyban foglaltak helyet.

A széles látókörhöz nélkülözhetetlen a kultúra
A második bécsi döntést követően jelentős változások léptek életbe, melyek az egyetemet is nagyban érintették. A 39 tanszékkel indult új egyetem rektora Szent-Györgyi Albert lett, aki új szellemiséget és meghatározó gondolkodásmódot hozott az egyetem falai közé: „Nem csak a szaktudást, hanem az érdeklődést kell előtérbe helyezni, a jellem szilárd építőköveit kell az ifjúságnak magával vinnie”.

Célkitűzését jól tükrözik szavai: „A cél, hogy az ifjúság problémáit megértő, gerinces, művelt magyar embertípus alakuljon ki”. Céljai megvalósulásának érdekében rendíthetetlenül dolgozott. Létrehozta a „diákegység mozgalmat”, majd segítségével megalakult a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága, a SzEISzT is.

Szent-Györgyi az Esti Kurírnak így nyilatkozott a SzEISzT megalakulásáról: „A diákság önmagára talált akkor, amikor olyan célokat tűzött maga elé, mint amilyen ennek a társaságnak törekvései között szerepelnek. Az egyetemi ifjúság felismerte kulturális kötelességét, lelkesen vállalkozik annak teljesítésére. Fölösleges kutatni, hogy más helyen mi az akadálya az ilyen kulturális kötelességek teljesítésének, a lényeg az, hogy módunk van ilyen törekvéseket is dicsérni. A magam részéről a legnagyobb örömmel támogatom és pártolom az egyetemi színjátszó társaság munkáját”.

A SzEISzT megalakulása azonban nem előzmények nélküli: Sík Sándor irodalomtörténeti szemináriumának hallgatói évekkel korábban megalapították a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát, melynek tagjai sokat tettek a Szabadtéri Játékok létrejöttéért, valamint az Ember tragédiája szabadtéri bemutatásáért.

Szent-Györgyi és a SzEISzt Hamlet előadása
Az 1941-ben megalakult Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága Shakespeare Hamletjének előadására készült a Városi Színházban. Kardoss Géza, az akkori színházigazgató ezt kitörő örömmel fogadta, akárcsak azt, hogy Szent-Györgyi Albert rektorként mennyire támogatja a színjátszást.

A Délmagyarország lapjain így számolnak be a készülődésről: „Olykor egy-egy jelenetre meglátogatja a színjátszó diákokat Szent-Györgyi rektor úr és Sík Sándor professzor úr és megjelenésük, útbaigazításuk új bíztatást ad a szép vállalkozásnak”.

A SzEISzT Hamlet előadása óriási sikert aratott.  Szent-Györgyi Professzor így nyilatkozott a Hamlet-füzetben azokról, akik részt vettek ebben a munkában: „Akik annak rendezésében és előadásában résztvesznek (…) magukkal viszik az önzetlen munka, a baráti szellem, a baráti együttműködés kulcsait is”.  Nobel-díjas tudósunk szerint a személyiség fejlesztése a legfontosabb, ebben pedig a színjátszásra, mint értékes szövetségesre tekintett.

Szent-Györgyi és a művészetek szeretete
Szent-Györgyi Albert a tudomány mellett a művészeteket is fontosnak tartotta és tett azért, hogy minél szélesebb rétegeket megérinthessen a művészetek ereje. Maga is hű látogatója volt az 1931 óta rendszeresen megrendezett Szegedi Szabadtéri Játékoknak. Áhítattal csodálta az orgonát is, amely akkoriban Közép-Európa legnagyobbja volt, gyakran a Dóm téren lévő irodájából és laboratóriumából hallgatta a kellemes játékot.

Szent-Györgyi gondolata a tudományok és a művészeti alkotások mentén: „Az én nézetem szerint az agy gondolkodásra való és nemcsak gondolkodni kell, hanem élvezni, látni a szellemi élet nagyszerűségét, az örömeit is. A tudományokat át kell élni. Én a kísérleteimmel élek. Shakespeare-t sem megtanulni, hanem átélni kell! Arany Jánost is át kell élni. A zenét sem megtanulni, hanem megélni kell. Mindent meg kell élni, teljesen fel kell olvadni benne.”

Forrás:

Sándor János: Az örök szépség titkai felé: Szent-Györgyi Albert és a színház