Testünk rejtett kapcsolata, a bél-agy tengely

Amikor a „bél” szóra gondolunk, valószínűleg az emésztés jut egyből eszünkben. Az utóbbi években a kutatások egyre inkább rámutatnak arra, hogy a bélrendszerünk sokkal többet nyújt, mint csupán az emésztést. A gyomor-bélrendszer és az agy folyamatosan kommunikál egymással a bél-agy tengelyen keresztül.

Tényleg hatással van a bélbaktérium az agyra?  

Egyre nagyobb az érdeklődés a bél és az agy közötti kétirányú kommunikáció iránt.
Jane Foster és csapata az egerek viselkedését tanulmányozták. Az egyik kutatásuk során két egércsoportot vizsgáltak meg. Az egyik csoportnak normál mikroorganizmusok voltak a beleiben, a másiknak pedig hiányzott a mikrobiomja (csíramentes). A kísérlet során egy olyan labirintusba helyezték őket, amelyben néhány nyílt és néhány befalazott ösvény volt.

Észrevették, hogy a bélbaktériumok nélküli egerek kevésbé tűntek nyugtalannak, nem szorongtak a feladat megoldása során, de nem is igazán akarták megoldani a feladatokat, szemben a normál bélflórájú társaikkal. Ezután felmerült a kérdés a kutatókban, hogy vajon, hogy hat ilyen erősen a bélflóra, illetve annak hiánya az idegrendszerre. Megvizsgálták az egerek agyát és azt vették észre, hogy a csíramentes egerek központi idegrendszere teljesen másképp fejlődik (pl. kevesebb szerotonin receptoruk volt, kisebb volt bizonyos agyi terület térfogata, eltérő volt a kémiai ingerületátvivő anyagoknak a mennyisége). Sőt, bizonyos neurológiai betegségek ki sem alakultak a csíramentes egerekben.¹

Később más kutatócsoportok klinikai vizsgáltot végeztek ezzel a témával kapcsolatban. Az egyik vizsgálat során kétéves csecsemőknél észrevették, hogy a kognitív funkciójuk jól korrelált a mikrobiom összetételével. Minél diverzebb (sok fajta baktérium) volt a bélmikrobiom, annál jobban teljesítettek a teszteken, minél inkább egysíkúbb volt, annál rosszabbul teljesítettek a csecsemők.^2,3  

Az emberi bélnek a bakteriális kolonizációja születéskor elkezdődik, melyet a korai életszakaszban számos tényező befolyásol, pl. szülés módja, anyatejes táplálás, koraszülöttség, környezet, anyai fertőzés, antibiotikum hatás, stressz, elhízás stb.

Az élet hátralevő részében a mikrobiom összetételét leginkább az étrend befolyásolja. Kutatók megállapították, hogy 65 év feletti emberek esetében minél diverzebb (több fajta baktériumot tartalmazó) volt a mikrobiom összetétele, annál jobb volt az egészségi állapotuk. Az étrend (feldolgozott élelmiszerek fogyasztása vagy zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend vagy szociális otthonban élők étrendje) meghatározó volt a mikrobiom összetételének a szempontjából.² 

Felnőttek, idősek esetében megállapították, akiknek sokkal összetettebb, diverzebb a bélflórája (előnyös és hátrányos baktériumok száma egyensúlyban), sokkal kevesebb betegségük volt. Az egysíkú bélmikrobióta befolyásolhatja a különböző betegségekre való fogékonyságot.³ 

Az eredményekből az látszik, hogy a bél mikrobiomja hatással van az agyra, a viselkedésre, a kognitív funkciókra és az általános egészségre.

Mit nevezünk bél-agy tengelynek? 

A bél-agy tengelynek nagyon sok fogalma létezik. Egyik értelmezés szerint az agy és a bélflóra közötti szimbiózis, a másik szerint ez egy kétirányú információs út, ami összeköti a bélflórát az idegrendszerrel. Van egy direkt pálya ún. nervus vagus, a 10. agyideg, másnéven a bolygóideg, ami közvetlenül összeköti a belet az agytörzzsel.

A bélben található baktériumok hatással vannak az immunsejtekre, képesek olyan ingerületátvivő anyagokat (neuroaktív anyagokat), hormonokat termelni, amelyek direkt képesek hatni a központi idegrendszerre. Ide bekapcsolódik még az agyalapi mirigy, a „hormonrendszer karmestere”, ami ezt a bonyolult folyamatot szabályozza. Ez egy oda-vissza működő rendszer a két folyamat között.

Mit is nevezünk egészséges bélflórának? 

Azt mindenki tudja már, hogy vannak kifejezetten előnyös és hátrányos baktériumok, amelyek benépesíthetik bélrendszerünk felszínét. A két csoport között kialakuló egyensúly az, ami meghatározza az egészséges fejlődésünket és életünket. Ez számos tényező befolyásolhatja. Ezek közé tartozik, hogy mikor és milyen módon telepednek le a baktériumfajok az egyedfejlődésünk korai és későbbi szakaszaiban. Életünk folyamán a bélrendszerünkben lakó baktérium összetételre leginkább a táplálkozásunkon keresztül hathatunk.

A bél-agy tengely betegségek kialakulásában is szerepet játszhat? 

Manapság a kutatók elkezdték különböző neurológiai betegségek összefüggésében is vizsgálni. Észrevették, hogy bizonyos esetekben a bélflóra összetétele kóros irányban megváltozhat. Ezt tapasztalták a migrénnél, a Parkinson-kórnál, az Alzheimer-kórnál, a szklerózis multiplexnél és az autizmus spektrum zavarokban szenvedőknél.^4,5 

Egyre több összefüggés kimutatható szorongásos betegségeknél, depressziónál és pszichiátriai vonalon is. Napjainkban számos kísérlet folyik arról, hogy a bélflóra megváltoztatásával, széklettranszplantációval, vagy különböző diétával miként lehet befolyásolni a neurológiai betegségek lefolyását.  

Irodalomjegyzék:

1. Neufeld KM et al. Neurogastroenterol Motil. 2011;23(3):255-64, e119. 
2. Cryan JF et al. Lancet Neurol. 2020;19(2):179-94. 
3. Carlson AL et al. Biol Psychiatry. 2018;83:148-59.  
4. Pavan S et al. Ann Indian Acad Neurol. 2023;26(6):908-916. 
5. Morais LH et al. Nat Rev Microbiol. 2021;19:241-155.