Az emberi test több mint tízszer annyi mikróbát tartalmaz, mint emberi sejtet

Az utóbbi időben egyre többször találkozhatunk a bélmikrobiom kifejezéssel, ami nem véletlen, hiszen egyre több kutatás foglalkozik ezzel a témával. Ennek köszönhetően napról napra többet tudunk a beleinkben élő baktériumokról és arról, hogy hogyan befolyásolják testünk működését. Cikkünkben megtudhatja, hogy mi alkotja a bélmikrobiomot, mi a szerepe az emésztésben és hogy milyen betegségekkel hozhatók összefüggésbe.

Mi az a bélflóra?

A bélflóra az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összessége másnéven a bélmikrobiom, amely az emberi teljes mikrobiom legnagyobb részét alkotja. A bélflóra elnevezés ma már elavult, helytelen, hiszen technikailag a flóra a növényekre vonatkozik. A mikrobiom az együtt élő kommenzalista, mutualista, szimbionta és patogén mikroorganizmusok által alkotott ökológiai rendszer. A mikrobiom mikroorganizmusai védik az emberi szervezet határait, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő és megakadályozzák az idegen, legfőképp patogén mikroorganizmusok megtelepedését. Összehangolt és kiegyensúlyozott tevékenysége annyira meghatározza az emberi test működését, hogy az utóbbi időben, mint önálló szervként beszélnek róla. Az emberi test több mint tízszer annyi mikróbát tartalmaz, mint emberi sejtet, tömegét 200-tól 1400 gramm körüli értékre becsülik.

Milyen a bélmikrobiom összetétele?

A bélmikrobiomot gombák, állati eredetű egysejtűek, archeák (ősi baktérium formák, mint a Methanobrevibacter smithii), gombák, vírusok és baktériumok alkotják. A belekben élő mikroorganizmusok faj száma körülbelül ötszáz. Legnagyobb részt baktériumok alkotják, amelyek csoportját 30-40 faj képviseli. A bélmikrobiom összetétele az emésztőrendszer különböző területein nagy változatosságot mutat. A gyomor savas kémhatása mellett Streptococcusok, Staphilococcusok és Lactobacillusok találhatóak meg. A vékonybél gyomorhoz közel eső területein még a gyomorra jellemző baktérium állomány van, a lentebbi szakaszain már inkább a Bifidobaktériumok, Bacteroides család tagjai, Clostridiumok és Fusobacteriumok találhatóak. Egészséges emberben legfőképpen a vastagbélben találhatók baktériumok. Döntő többségük anaerob típusú, vagyis működésükhöz nem szükséges oxigén jelenléte. A vékonybél tipikus baktériumtípusai mellett itt megtalálhatóak még Enterococcusok, Enterobacteriaceae, Eubacteriumok, Peptrococcusok és Peptostreptococcusok. A széklet mintegy 60 %-át baktériumok alkotják.

Mi a szerepe a mikrobiomnak az emésztésben?

A szájüregben, a gyomorban és a belekben történő emésztés nem teljes értékű. A táplálkozás során a bélrendszerbe került rostok emésztését a bélflóra elemei végzik el. A bélbaktériumok az emésztés során fontos anyagcsere termékeket osztanak meg az emberi szervezettel, ugyanakkor kiemelkedő a szerepük egyes tápanyagok és nyomelemek (kalcium, vas, magnézium) megfelelő felszívódásában. A szervezet K- és B-vitamin termelését a bélrendszerünkben élő baktériumok termeléséből nyeri. E mellett segítik a nyálkahártya mechanikus védelmét (vajsav termelés), regenerációját, illetve az immunrendszert ellenanyag termelésre késztetik. A Bifidobaktériumok, Lactobacilusok és Eubaktériumok jótékony hatását senki nem vonja kétségbe, tejsav termelésük révén gátolják a patogén mikroorganizmusok elszaporodását.

Mi a mikrobiom emberi test működésben betöltött további szerepe?

Az utóbbi időben a tudományos világ különleges figyelmet szentel a bél-agy tengely működésére, amit az utóbbi időben kibővítettek a bél mikrobiomjával (mikrobiom-bél-agy tengely). Ez a kétirányú működéssel bíró tengely óriási szerepet játszik a kiegyensúlyozott és egészséges életvitel megtartásában. Az agy hatással van a bél mikroflórájának aktivitására, de a mikoorganizmusok által termelt anyagok befolyásolják az agy működését, így hatással van a fejlődési, szellemi, lelki és pszichológiai állapotunkra egyaránt. A mikrobiom és a bélfal immunsejtjei közvetlen kapcsoltban állnak egymással, amely által a legkisebb változás a mikrobiom felépítésében és funkciójában is hatással van az egész emberi szervezetre. A bélmikrobiomok által termelt fehérjék, nyomelemek, vitaminok, hormonok és neurotranszmitterek az egész emberi szervezet számára nélkülözhetetlen alkotók, melyekkel a mikroorganizmusok közvetve vagy közvetlenül meghatározzák az egészségünket.

Milyen betegségek hozhatók összefüggésbe a mikrobiommal?

A normál bélflóra kialakulása esszenciális a stabil emésztés, immunrendszer és endokrinrendszer működéséhez. A bélflóra sérülésének, azaz a bél mikroorganizmusainak pusztulásának egyértelmű okai az antibiotikumok, az alkohol, a dohányzás, a helytelen, rost szegény táplálkozás, savkötő gyógyszerek, szteroid gyulladáscsökkentők, fogamzásgátlók, és egyéb toxinok hatásai. A károsodott bélflóra számos pszichológiai, immun- és gasztroenterológiai betegség kialakulásában vehet részt úgy, mint a szorongás, depresszió, elhízás, gyomorfekély, candidiasis, Crohn-betegség, hasmenés, vagy éppen székrekedés, laktózérzékenység, asztma, allergia, epebetegségek, májbetegségek, hasnyálmirigybetegségek, vagy az emésztőrendszerhez kötethő daganatos betegségek. A bél baktériumainak megváltozása közrejátszik a zsírmáj, elhízás és a gyulladásos bélbetegségek, valamint az 1-es típusú diabétesz kialakulásában.

Probiotikumok és prebiotikumok

A probiotikumok olyan táplálékkiegészítők, amelyek élő baktériumokat tartalmaznak. Legtöbbször tejsavbaktériumokat, amelyek képesek átalakítani a cukrokat és más szénhidrátokat tejsavvá. Csökkenti a pH-t így más, főleg patogén, azaz káros baktériumok elszaporodását gátolják. A leggyakrabban használt probiotikus baktériumok a Lactobacillus és a Bifidobacterium törzsekbe tartoznak. Ezek mellett szóba jöhetnek még a Saccharomyces cerevisiae és a Streptococcus salivarius ssp thermophilus fajok is.

A prebiotikum olyan természetes élelmiszer összetevő, amelyek serkentik a kedvező hatású baktériumok szaporodását. Az élelmiszerekben leggyakrabban előforduló prebiotikumok az inulin és a laktóz. A prebiotikumok a probiotikumok táplálását végzik el, ezáltal segítenek a normál bélflóra helyreállításában. A növényekben általánosságban megtalálhatók hasonló rövid láncú cukormolekulák. Az egyik legtöbbet kutatott anyag a cikóriában található inulin. A bélbaktériumokat tápláló összetett szenhidrátok az anyatejben is megtalálhatók. Ez az anyatej egyedülálló bioaktív összetevője, amelyet anyatej oligoszacharidoknak (angol nevéből HMO-nak) nevezünk. Nemcsak a baktériumokat táplálja, de bélnyálkahártyájának védelmében is részt vesz, segít megelőzni a gyulladásos reakciókat és biztosítja a nyálkahártya integritását.