Egyre többen küzdenek Magyarországon IBD-vel

Gondolkodott már azon, mi állhat a gyakran fájdalmas és kiszámíthatatlan gyulladásos bélbetegség, azaz az IBD hátterében?

Többet szeretne megtudni az IBD-ről, de elveszik a rengeteg információban? Magyarországon több mint 60 ezer IBD beteg él, Európában ez a szám eléri a 3 millió főt. A gyulladásos bélbetegséget az angol elnevezése alapján IBD-nek rövidítik, beleértve a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség alkotta betegségcsoportot. Cikkünkben jobban megismerheti ezeknek a betegségeknek az összetett természetét, beleértve a tüneteket, a diagnózis felállítását, a kezelési lehetőségeket és a betegség kialakulásának hátterét.

Mi az IBD?
A gyulladásos bélbetegséget angol elnevezése alapján IBD-nek (Inflammatory Bowel Disease) rövidítik, beleértve a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség alkotta betegségcsoportot. A gyulladásos bélbetegség (IBD) fájdalmas bélrendszeri gyulladással jár együtt, ami befolyásolja a tápanyagok felszívódását is, illetve további betegségekhez is hozzájárulhatnak. Az IBD egy krónikus betegség, amely jelentős hatással lehet az érintettek életminőségére.¹

Mik a tünetei?
Az IBD tünetei széles spektrumon mozoghatnak, attól függően, hogy a betegség melyik részét érinti a bélrendszernek. Gyakori tünetek közé tartozik a hasi fájdalom, krónikus hasmenés, véres széklet, fogyás és fáradékonyság. A diagnózis felállítása általában több lépésből áll, beleértve a tünetek részletes kikérdezését, laborvizsgálatokat, szövettant, képalkotó eljárásokat és endoszkópos vizsgálatokat.^4,5

Crohn-betegség
A betegség a bélfal minden rétegét érintheti. Előbb foltokban, majd nagyobb kiterjedésű gyulladt területként a bélnyálkahártyáról indulva a bélfal mélyebb rétegeibe is behatolhat. Az egész emésztőrendszerben kialakulhat, de leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszában és a vastagbél kezdeti szakaszában okozhat gyulladást. A betegség a vékonybél egyéb részein és a tápcsatorna felső szakaszán (nyelőcső, gyomor) is megjelenhet.^1,2,3

Tünetei változóak lehetnek az előforduló gyulladás súlyosságától és helyétől függően:

• Hasmenés
• Láz
• Fáradékonyság
• Hasi fájdalom és görcsök
• Véres széklet
• Csökkent étvágy és fogyás
• Fájdalom vagy váladékozás az anális területen, ami gyulladásból eredő fistula (váladékozó csatorna) miatt alakul ki. 

Ezen kívül súlyos Crohn-betegség esetén előfordulhatnak az emésztőrendszeren kívüli tünetek is, mint például bőr-, szem- és ízületi gyulladások, máj vagy epevezeték gyulladása, vashiányos vérszegénység (anémia).

COLITIS ULCEROSA (fekélyes vastagbélgyulladás):
Fekélyes vastagbélgyulladás, ami az emésztőrendszer krónikus gyulladásával járhat. A gyulladás a bélnyálkahártyát érinti, a mélyebb rétegeket nem. A betegség mindig a végbél felől indul ki és véres hasmenéssel kezdődik. A gyulladás később a teljes vastagbélre is kiterjedhet, amely fekélyek kialakulásához, és a bélnyálkahártya tartós károsodásához vezethet.^{2, 3, 4}

A tünetek változóak lehetnek az előforduló gyulladás súlyosságától és helyétől függően:

• Véres hasmenés,
• Hasi fájdalom és görcsök,
• Gyakori székletürítési inger,
• Nehéz székelés,
• Fáradékonyság,
• Fogyás,
• Fáradtság,
• Láz,
• Gyermekeknél a növekedés elmaradása.⁵

Mindkét betegség esetében fontos megjegyezni, hogy a tünetek súlyossága és gyakorisága egyénenként változhat. Az IBD tünetei időnként fellángolhatnak (úgynevezett “flare-up”), majd időszakosan elmúlhatnak (remisszió).⁵

Ha bármelyik fenti tünetet tapasztalja, fontos, hogy orvoshoz forduljon a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében. Az IBD kezelése általában a gyulladás csökkentésére és a tünetek enyhítésére összpontosul, beleértve a gyógyszeres kezeléseket, az étrendi változtatásokat, és esetenként sebészeti beavatkozást is.

A betegség okai
A betegség okait még nem sikerült igazolni. Az IBD, beleértve a Crohn-betegséget és a colitis ulcerosa-t, multifaktoriális betegségek, amelyek genetikai hajlam és környezeti tényezők kölcsönhatásában alakulnak ki. Ezek a tényezők befolyásolják az immunrendszer reakcióit, ami az emésztőrendszer nyálkahártyájának gyulladását idézi elő. A genetikai kutatások számos, az IBD-vel összefüggő genetikai változást azonosítottak, amelyek hozzájárulnak a betegség kialakulásának megértéséhez. Ugyanakkor a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában.⁶

Előfordulása
IBD előfordulása gyakoribb a fejlett gazdasági országokban, de a világ minden részén ismert betegségről van szó. Manapság a betegség gyermekkorban egyre gyakrabban előfordul, mégis felnőttkorban diagnosztizálják a leggyakrabban. Az IBD tehát életkori spektrumának széles körét öleli fel, és kihatással lehet a betegek életminőségére és társadalmi aktivitására egyaránt.⁷

Hogyan kezeljük az IBD-t?
Az IBD kezelése komplex és személyre szabott megközelítést igényel, amely magában foglalja a gyógyszeres kezelést, az életmódváltást és néha a sebészeti beavatkozást is. A kezelés célja a gyulladás kontrollálása, a tünetek enyhítése és a hosszú távú remisszió elérése. Fontos megemlíteni az integratív terápiákat, amelyek több különböző gyógyszer vagy gyógyszer és étrend-kiegészítő egyidejű alkalmazását jelentik. Ezek jelentős előrelépést jelentenek az IBD kezelésében. Az integratív terápiák lehetővé teszik a betegség kezelésének hatékonyabb személyre szabását, figyelembe véve a betegség súlyosságát. Az életmódbeli változtatások, mint a diéta és a stresszkezelés, szintén fontosak lehetnek a betegség kezelésében. A kezelési stratégiát az egyes betegek tüneteinek súlyosságához, a betegség elhelyezkedéséhez és az egyénhez kell igazítani.⁸

Tanácsok, tippek az anyagcseréjének fenntartásához
KIEGYENSÚLYOZOTT TÁPLÁLKOZÁS

• hozzáadott cukor bevitelének mérséklése
• feldolgozott élelmiszerek kerülése
• zöldségek, gyümölcsök, jó minőségű gabonák fogyasztása
• mértékletes zsírfogyasztás
• friss, tiszta vízfogyasztás, minimum napi 2 liter
• többszöri étkezés, egyszerre kisebb adagok fogyasztása
• anyagcserét támogató étrend-kiegészítő vitaminok, ásványi anyagok, növényi kivonatok alkalmazása

RENDSZERES SPORTOLÁS

• nem megerőltető, egészségsport
• hetente minimum 3 alkalommal, alkalmanként 45-50 perc mozgás
• rendszeres séta a friss levegőn

KÁROS SZOKÁSOK KERÜLÉSE

• dohányzás elhagyása
• alkoholfogyasztás csökkentése

MENTÁLIS EGYENSÚLY

• megfelelő alvásritmus kialakítása
• relaxációs technikák alkalmazása
• társasági programokon való részvétel

Összegzés:
Az IBD kezelés személyre szabott, ahol minden beteg egyedi utat jár be. Bár az út néha kihívásokkal teli lehet, a megfelelő tájékoztatás és támogatás hozzájárulhat az életminőség javulásához és a hosszú távú remisszió eléréséhez. Az IBD kezelése nem csak egy betegség menedzselése, hanem egy út az egészségesebb és teljesebb élet felé.

Irodalomjegyzék:

1. Lin Y et al. Front Pharmacol. 2022;13:908077.
2. Ordás I et al. Lancet. 2012;380(9853):1606-19.
3. Marks DJ et al. Clin Rev Allergy Immunol. 2010;38(1):20-31.
4. Feuerstein JD et Cheifetz AS. Mayo Clin Proc. 2017;92(7):1088-1103.
5. Gajendran M et al. Dis Mon. 2019;65(12):100851.
6. Graham D.B. et Xavier R.J. Nature. 578, 527–539 (2020).
7. Kaplan GG Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2015;12(12):720-7.
8. Noor NM Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2023;20(12):761H