/
/
Amikor a fájdalom hangereje túl magasra kapcsol

Amikor a fájdalom hangereje túl magasra kapcsol

A fájdalom nem mindig azt jelzi, hogy valami megsérült. Előfordulhat, hogy az idegrendszer fájdalomérzékelést és -feldolgozást szabályozó működése változik meg, így a hétköznapi ingerek is fájdalmassá válhatnak.

 

Ébredhet valaki úgy, mintha egész éjjel nehéz fizikai munkát végzett volna, fáj a válla, merev a háta, alig van energiája, és még egy nyugodt éjszaka után sem érzi magát kipihentnek. A vizsgálatok azonban nem mutatnak olyan sérülést, amely megmagyarázná a panaszait. Hogyan lehetséges ez?

Létezik egy összetett, tartós fájdalmi állapot, amit fibromialgiának nevezünk. Nem egyszerű izomláz, és nem is képzelt fájdalom: az idegrendszer fájdalomfeldolgozásának megváltozása fontos szerepet játszhat benne.

 

Fibromialgiás pontok bárhol lehetnek a testben.

Hogyan válhat az idegrendszer túlérzékennyé?

A fájdalom a szervezet riasztórendszere. Normális esetben figyelmeztet, ha valami veszélyezteti a szöveteinket. Fibromialgiában azonban ez a rendszer mintha túl érzékenyre lenne állítva: olyan érintés vagy terhelés is fájdalmas lehet, amely máskor nem okozna panaszt.

 

Ezt a megváltozott fájdalomfeldolgozást a kutatók többek között a központi szenzitizáció fogalmával írják le (az idegrendszer fokozott érzékenysége, amely miatt az ingerek erősebb fájdalmat válthatnak ki). A fibromialgia a nociplasztikus fájdalom (az idegrendszer túlérzékenysége miatt jelentkező fájdalom, kimutatható sérülés nélkül is) egyik legismertebb példája, amikor a fájdalom nem magyarázható teljes egészében kimutatható szövetkárosodással vagy az érzőidegrendszer sérülésével. Attól, hogy a fájdalom oka nem látható egy röntgenfelvételen, maga a fájdalom nagyon is valóságos.

Nem csak az izmok fájnak

A fibromialgia jellegzetessége a legalább három hónapja fennálló, több testtájra kiterjedő fájdalom. A nyak, a váll, a hát és a végtagok is érintettek lehetnek, de a panaszok jóval túlmutathatnak az izomérzékenységen.

 

A panaszok lehetnek:

 

  • fáradtság és kimerültség, amelyet a pihenés sem mindig enyhít.
  • nem pihentető alvás, gyakori ébredések.
  • izommerevség, fokozott érintés- vagy nyomásérzékenység.
  • koncentrációs és memóriazavarok – ezt gyakran „fibro ködnek” nevezik.
  • fejfájás és esetenként emésztőrendszeri panaszok.

A tünetek erőssége napról napra változhat. A fibromialgia nem klasszikus gyulladásos vagy autoimmun betegség, de más betegségek mellett is előfordulhat.

A fájdalom és az alvás ördögi köre

A rossz alvás másnap fokozhatja a fájdalomérzékenységet. Az erősebb fájdalom viszont megnehezítheti az elalvást és a pihentető alvást. Ehhez társulhat a stressz, a feszülő izmok és a mozgás kerülése. Így több, egymást erősítő folyamat alakulhat ki.

 

Bizonyos mozgásszervi fájdalmaknál a fájdalom védekező izomfeszülést válthat ki, amely tovább növelheti a kellemetlenséget. Ez azonban nem önmagában a fibromialgia kialakulásának magyarázata: itt a fájdalomszabályozás összetettebb változásai állnak a középpontban.

Miért nem elég egyetlen vizsgálat?

Nincs olyan egyetlen vérvizsgálat vagy képalkotó eljárás, amely önmagában igazolná a fibromialgiát. Az orvos a panaszok jellegét, kiterjedését, időtartamát, a kórelőzményt és a vizsgálati eredményeket együtt értékeli. Szükség esetén más, hasonló tünetekkel járó betegségeket is vizsgál.

Mi segíthet a mindennapokban?

A cél a fájdalom mérséklése, a jobb alvás és a mindennapi életminőség javítása. A szakmai ajánlások különösen fontosnak tartják az egyénre szabott, fokozatosan felépített mozgást.

 

  • Mozogjon fokozatosan: séta, úszás, vízi torna vagy könnyű erősítés is szóba jöhet, a saját terhelhetőségéhez igazítva.
  • Fordítson figyelmet az alvásra: a következetes alvási szokások a fájdalom kezelését is támogathatják.
  • Ismerje fel a túlterhelést: az aktivitás és a pihenés ésszerű egyensúlya segíthet.
  • Kérjen támogatást: a betegoktatás és a kognitív viselkedésterápia segíthet a tartós fájdalommal való megküzdésben.

Ha ez nem elegendő, az orvos egyéni mérlegelés alapján gyógyszeres kezelést is javasolhat. A hagyományos gyulladáscsökkentők önmagukban rendszerint nem nyújtanak megfelelő hosszú távú megoldást.

Röviden

Fibromialgiában a fájdalom „hangereje” felerősödhet akkor is, ha nincs azzal arányos kimutatható szöveti sérülés. A tünetek valósak, és nem csupán a fájdalomról szólnak: az alvás, a fáradtság és a koncentráció is érintett lehet. A személyre szabott, több elemből álló kezelés segíthet a mindennapi működés javításában.

Szeged, 2026.11.18.

Dr. Kovács Krisztina

Senior scientific advisor

Felhasznált szakirodalom 

 

  • International Association for the Study of Pain (IASP). IASP Terminology: Nociplastic Pain and Central Sensitization
  • Kosek E. The concept of nociplastic pain—where to from here? Pain. 2024. DOI: 10.1097/j.pain.0000000000003305
  • Macfarlane GJ, et al. EULAR revised recommendations for the management of fibromyalgia. Ann Rheum Dis. 2017;76:318–328. DOI: 10.1136/annrheumdis-2016-209724
  • NICE Guideline NG193. Chronic pain (primary and secondary) in over 16s. 2021

Önnek ajánljuk

Shopping Cart0

Nincsenek termékek a kosarában.