id. Lázár György kutatóorvos (1934-2016)

Egy orvos, aki egyszerre volt tudományos kutató, elhivatott tanár, költő és sportoló

Ha Lázár György életét és munkásságát áttekintjük, szinte nem akarunk hinni a szemünknek! Hiszen nagyon kevés olyan ember van, akivel a teremtő, mikor a tehetséget osztogatta, olyan bőkezűen bánt volna, mint Lázár Györggyel.

Születés, származás
Lázár György Kismarján született 1934-ben, Lázár János helyi körzeti orvos és Szilber Ágnes tanárnő gyermekeként. Édesapja Erdélyből (Gyergyóújfalu) származott, az orvosegyetemet is Kolozsváron kezdte el, de az egyetem átköltözése miatt Szegeden fejezte be. A végzést követően Kismarján helyezkedett el körzeti orvosként. Mindkét fia (János és György) édesapját követte a gyógyítás hivatásában, János fia gyógyszerész, György pedig orvos lett. De ezt az édesapa sajnos már nem érhette meg, mert tragikus hirtelenséggel fiatalon elhunyt.

Ifjúkor, diákévek
Lázár György tehát Szegeden végezte el az orvosi egyetemet 1952 és 1958 között, kitűnő eredménnyel. Sokirányú tehetsége már kamaszkorában megmutatkozott, költőként szinte egyik pillanatról a másikra robbant be a magyar irodalmi életbe. Először csak díjat nyert versével egy irodalmi pályázaton, majd 16 éves korában beválasztották verseit a Fiatal Írók majd a Fiatal Költők Antológiájába is, olyan nagy írók közé, mint Szabó Magda, Csoóri Sándor. Gyönyörű költeményeinek köszönhetőn rövidesen a Magyar Írók Társasága is felvette tagjai közé.

Diákkorának másik meghatározó élménye a sport szeretete volt. Egészen fiatal kora óta atletizált, középiskolás majd egyetemi évei alatt távol- és magas ugró volt. Még mindig ő tart számos csúcsot bizonyos ugrásfajtákban pl a helyből távolugrásban. (Ezeket a versenyszámokat később megszüntették).

Egyetemi tanulmányok, kutatás
Már egyetemi évei alatt bekapcsolódott az orvosi kutatásokba.  Diákkörösként, majd demonstrátorként a Gyógyszertani Intézetben dolgozott, ahol főnöke, ifj. Jancsó Miklós akadémikus, az akkori farmakológiai kutatások kiemelkedő hazai és nemzetközi szaktekintélye volt. A szellemileg, idegileg fárasztó kutató orvosi munka mellett továbbra is a sportolás jelentett kikapcsolódást számára.

Az atletizálást nem hagyta abba, kalapácsvetéssel kezdett foglalkozni, ebben is tiszteletre méltó eredményeket ért el. Több, mint húsz évig tagja volt a szegedi kalapácsvető csapatnak az un „doktor csapat” – nak, mely sokáig vidékbajnok is volt. (A csapat orvosokból, jogászokból, gyógyszerészekből állt, ezért hívtak őket doktoroknak.)

„Az igazság szabad keresése”
Szent-Györgyi így határozta meg az egyetemi oktatás és kutatás célját egyetemi rektorkodása idején Szegeden. Valószínűleg ugyanez a szándék vezérelte Lázár Györgyöt és társait is, mikor az 1956-os szegedi forradalmi eseményekben részt vettek. Lázár orvostanhallgatóként egyik orvoskari vezetője volt a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ), verseket írt a forradalomról.

Bár semmi jogsértést nem követett el, csak igazságérzete vitte az utcára, mégis veszélybe került egyetemi tanulmányainak befejezése. Ekkor főnöke Jancsó Miklós professzor segített neki, kinevezte gyakornoki állásra, holott még nem is végzett. Szükség is volt erre, mert 1957 márciusában letartóztatták és a Csillag börtönben fogva tartották acélból, hogy kiderítsék részt vett-e megint valami forradalmi megmozdulásban.

Ekkor is jól jött Jancsó professzor segítsége, hiszen már demonstrátori kinevezése volt a tanszéken, ráadásul semmilyen tevékenységben nem vett részt,, így két hét után elengedték. (A letartóztatás célja valószínűleg a megfélemlítés volt.) Ezek az események döntően járultak hozzá ahhoz, hogy Lázár György, mint költő elnémuljon. Pedig forradalmi versei 1956-ban nem, csak 1992-ben jelentek meg nyomtatásban.

Lázár György később a Kórélettani Intézetben folytatta kutató munkáját , a szintén kiemelkedő kutató-oktató Karádi István professzor mellett. Időközben 1964-ben letette a laboratóriumi szakorvosi vizsgát is. 1970-ben megszerezte a Kandidátusi tudományos fokozatot, 1975-ben az orvostudományok MTA doktori címet, majd két évvel később 1977-ben egyetemi tanári kinevezést kapott.

Selye János oldalán Kanadában
Ígéretes fiatal kutatóorvos (húsz publikációval) volt, mikor meghívást kapott a montreali egyetemre Selye János kutatócsoportjába. Óriási jelentőségű volt egy ilyen meghívás a múlt század hetvenes éveiben egy fiatal magyar orvosnak! Pedig a meghívás oka az volt, hogy Lázár kutatásainak voltak Selyével közös területei. Még így is több évbe telt, mire minden előírásnak megfelelt, aminek birtokában külföldre mehetett egy oktató a hidegháborús években a szocialista Magyarországon.

Selye maximálisan engedte érvényesülni a nála dolgozók ötleteit, és Lázárt is inspirálta ez a tudománynak nagyon kedvező légkör.

Az együttműködést egy év alatt 12 tudományos cikk megjelenése fémjelezte. Selye stresszkutatásai szinte tálcán kínálták a témát a kutatóknak, így Lázár György például a ritka földfémek hatásait kutatta a makrofágok működésére. Lázár munkáiban megállapította, hogy a ritka földfémek, mint például a gadolinium chloride specifikusan gátolják a makrofágok működését és ennek segítségével számos kedvező hatás érhető el. A tekintélyes folyóiratokban megjelent témákat, lényegesen továbbfejlesztve ugyan, de még ma is kutatják. Lázár György Selye Jánost egész orvosi pályafutása alatt a példaképének tartotta.

Párizs, Groningen
A montreáli sikereket újabb meghívás követte a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetemen több alkalommal is együtt dolgozhatott K.M. Agarwallal az endotoxin kutatás nemzetközi hírű tekintélyével. Ezt az együttműködést is közel 20 rangos publikáció jelzi.

Lázárnak még egy nyugati egyetemre sikerült eljutni a vasfüggöny keleti oldaláról a rendszerváltás előtt, és ez a groningeni egyetem volt Hollandiában, ahol annak idején Szent-Györgyi Albert is dolgozott.

Az iskolateremtő tudós
Ilyen sok gazdag inspiráció és külföldi tapasztalat birtokában, hazatérve a szegedi egyetemen iskolateremtő tevékenységbe fogott. Mint az immunológia kutatás megalapítója, bevezette a szegedi egyetemi oktatásba az immunológiát. Részben az ő hatása, hogy ma már Immunológia Tanszék is működik az egyetemen.

Kiemelt feladatának érezte a fiatalok tudományos érdeklődésének a felkeltését, így a tudományos diákköri mozgalom oszlopos tagja lett. Ebben teljesen  Szent-Györgyi nyomdokain haladt, aki szintén a jövő nemzedékének kinevelését tartotta az egyik legfontosabb feladatnak az egyetemi oktatásban. Hosszú éveken át vezette a SZOTE Tudományos Diákköri Tanács elnökségét, majd az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökeként is dolgozott. Munkálkodása alatt tekintélyes volt azoknak a hallgatóknak a száma, akikbe „beoltotta” a tudományos kutatás szeretetét.

Család
Magánélete is szerencsésen alakult, felesége Husztik Erzsébet az Orvosi Biológiai Intézet adjunktusa, egyben kutatótársa is volt. El tudta kísérni férjét Montreálba, majd Párizsba is és számos tudományos publikációt közösen tettek közzé. Az orvostudomány szeretetét átvette tőlük két fiúgyermekük: György és István is, mivel mindketten az orvosi hivatást választották.

Kitüntetések, elismerések
Lázár György példaértékű pályáját számtalan kitüntetéssel ismerték el. Mint kiváló pedagógus többször is elnyerte az Oktatásügy kiváló dolgozója címet, 1999-ben megkapta a Szent-Györgyi Albert díjat, 2005-ben a Jancsó Miklós emlékérem kitüntetettje lett. 2011-ben Csongrád megye díszpolgárává választotta a megyei önkormányzat. 2014-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést vehette át.

Szakmai tekintélyét bizonyítja számtalan társasági tagsága is. Tagja volt (a teljesség igénye nélkül) a Magyar Klinikai Laboratóriumi Diagnosztikai Társaságnak, a Magyar Biokémiai Társaságnak, a Magyar Hematológiai Társaságnak, alapító tagja és elnöke az Európai Rethiculoendothelialis Társaságnak, valamint vezetőségi tagja az Amerikai Japán Európai RES Társaságoknak. Tevékenysége az immunológián túl kiterjedt a hematológiára, a bakteriális endotoxin, a sokk, a hormonreceptor és a jelátvitel biokémiájára.

Munkásságát 180 lektorált közlemény fémjelzi.

Talán nem is szükséges a konklúzió, de fontos, hogy hozzátegyük. Lázár György jól sáfárkodott mindazzal a tehetséggel, amivel a teremtő megáldotta és tudásával, képességeivel egész életében mindannyiunk javára munkálkodott, szép példát és egy életre szóló útravalót adva ezzel a következő orvosnemzedékeknek.

Munkánk elkészültében köszönjük ifj. Lázár György professzor úr megtisztelő és felbecsülhetetlen segítségét.

Tasiné Csúcs Ildikó
történész

Felhasznált irodalom:

id.Lázár György In: Szegedi egyetemi almanach 1921-1995 II. kötet Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem , Szeged 1997. p 216.
Pusztakeresztúri József: Selye Jánossal dolgozott. Túszként a csillagban. Reggeli Délvilág 1994. okt.22.
Monostori T.: Kalapácsvető a tudományok dobogóján Nemzeti Sport 1974.04.27.
Bálint J.: Költőből professzor. A tudományért tette le a lantot. Új Magyarország 1994. okt. 22.
Egy vers ezerkilencszázötvenhétből Délmagyarország 1993. okt. 22.
Lázár György: „Ötvenhat szikrája nyomán nyíltak bennem költemények” In: A szabadság pillangója: 1956 Szegeden, az egyetemen : emlékezések, írások, dokumentumok (riportkötet) Szeged, Belverede Meridionale 2006. p. 194-202.